kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.06.27

A Kamilka és a Pesti Sikk, a Massza és Hangácsi Márton különböző zenei stílust képviselnek, egyvalami mégis közös bennük – a zene szeretete mellett –: az, hogy sikeresen pályáztak a Cseh Tamás Programban. A kezdeményezés egyik célja az induló zenekarok támogatása, a kezdő lökés megadása. A zenészeket a programról és jövőbeli terveikről kérdeztük.

Kamilka
Kiss Kamilka
Fotó: kisskamilka.com


A Kamilka és a Pesti Sikk egészen különleges zenekar: egyszerre ötvözi a ’20-as, ’30-as évek magyar sanzonjait a modern könnyűzenével. Kiss Kamilka énekesnő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, gyermekkora óta fuvolázik, hét éve pedig a Tóth Aladár Zeneiskolában oktat fuvolát kisgyerekeknek. Zenekarával – azaz Lőrincz Ádámmal, Csóka Péterrel, Vas Gyuszival és Molnár Péterrel – a pesti eleganciát, az igazi sikkes dzsentri korszakot idézik meg.

 

A három fiatal zenészből álló Massza 2015-ben alakult. Saját bevallásuk szerint „hangos rockot” játszanak, és mottójuk – „karcol és harap” – is tükrözi a rock and roll világához fűződő viszonyukat. A zenekar tagjai: Bánhegyi Tamás (gitár és vokál), Müller Máté (dob és vokál), Szamosközi Zoltán (basszusgitár és ének). A bandából Szamosközi Zoltán énekessel beszélgettünk.

 

Hangácsi Márton számos zenekari formáció után 2013-ban szólóénekesként próbálta ki magát. Azóta is egyedül veszi fel a versenyt – és állja meg a helyét – a zenei színtéren, teszi mindezt rendkívüli igényességgel és őszinteséggel. Hangácsi Márton, aki igazi öregmotorosnak számít a szakmában – pedig csak 27 éves –, egyedi orgánumával, dallamos gitárjátékával főként a looper jótékony használatával alakította ki előadásmódját, mely kimagasló az utcazenészek világában.



Hogyan találkoztatok a Cseh Tamás Programmal?

Kamilka: Kicsit kakukktojásnak számítunk a programban a stílust tekintve. A díjátadón hallottuk, nagyjából milyen stílusban zenélnek a többiek, és valószínűleg mi vagyunk itt a legjazzesebbek, kicsit kiugrók ebben a „ligában”, akik elnyerték ezt a támogatást. A jazz és a pop határán lavírozunk. Van egy alapfelállásunk, de mindig több emberrel zenélük, van, amikor öten, van, amikor tizenhatan, ez mindig attól függ, hogyan sikerült helyet találni a fellépéseinkhez. A lemez hanganyagával teljesen elkészültünk, a keverés is megtörtént, összesen tizenhárom dal lesz a megjelenő lemezen többféle stílusban: vannak hagyományos, klasszikus swing-dalok, és vannak olyanok is, amelyek az elektronikus hangzást képviselik. Van olyan dal, amely egészen house-os betétet kapott, de akad olyan is, amelyben vonósnégyes játszik. A lemez elkészült, az ezt bemutató koncertünk a Budapest Jazz Clubban volt.


Hangácsi Márton: Mondjuk, hogy popzene, amit képviselek, de olyan pop, melyet Angliában elismernek, itthon viszont sosem lesz annyira népszerű. Már nagyon régen találkoztam a programmal, de igazán sosem gondolkoztam azon, hogy pályázom rá. Féltem, hogy a mentor, akit magam mellé kapnék, nem engedné, hogy bizonyos kérdésekben önállóan döntsek. Így két évig elkerültem ezt a lehetőséget, de végül rászántam magam a jelentkezésre és nem bántam meg. Már elkészültem a nagylemezzel, és megvolt a bemutató koncert is.


Szamosközi Zoltán (Massza): A zenekarunk két éve alakult, kvázi az arcunkba jött a lehetőség. Arra gondoltuk, hogy mint trió felállású, „hangos rockzenekar” pályázunk a programra és megnyerjük. Szerencsére ez sikerült, és már nekünk is elkészült a lemezünk, amelyet a Gozsdu Manó Klubban mutattunk be.


Hangacsi-Marton-fotozas4
Hangácsi Márton
Fotó: hangacsimarton.hu


Milyen a kapcsolatotok a mentorotokkal? Miben segít nektek?

Kamilka: Nálunk ez szerencsésen alakult. Mi már egy korábban is nekifutottunk a programnak, de akkor sajnos nem kerültünk be. A következő évben viszont újra megpróbáltuk, és akkor sikerült. Amikor behívtak meghallgatásra, akkor találkoztunk későbbi mentorunkkal, Bágyi Balázzsal, aki a jazzszövetségnek az elnöke. Ahogy megláttuk, arra gondoltunk, milyen jó koprodukció lenne, ha ő lenne a mentorunk, aki jól ismeri az ilyen típusú zenét és egy nagyon innovatív formát is képvisel, nem az autentikus New Orleans-i jazzformát, hanem abszolút nyit a fúzió irányába, mint amit mi is szeretnénk csinálni. Ezért különösen jó, hogy végül tényleg ő lett a mentorunk. Abszolút kollegiális a viszonyunk, hagyta, hogy azt csináljuk, amit mi szeretnénk. Amikor négy évvel ezelőtt megalakult a Pesti Sikk, klasszikus, öt fős jazzfelállásban játszottunk, elég szofisztikáltak voltunk. Sokat változtunk a program alatt, rengeteg impulzus ért minket, és azt vettük észre, hogy átformálódik a zenénk, mint ahogyan mi is átformálódtunk, így olyan új elemek kerültek a dalokba, mint a funky és a pop, de vannak kimondottan jazzre hajazó számok is. Balázs alapvetően abban segített mint jazzelőadó, hogy elmondta, mire kell vigyáznunk: bármennyire eklektikus az anyagunk, azért próbáljunk meg egy fő irányvonalat kitalálni. Elég nehéz ez, ha az egyik dalban fúziós jazz-zonograszólót hallasz, a másikban pedig elektroswinget. Ezeket a különbségeket próbálta meg összefésülni Balázs, nagyon hálásak vagyunk neki! Az egyik nótában egyébként ő is feltűnik mint dobos, annyira megszerette azt, amit csinálunk.


Szamosközi Zoltán (Massza): Részünkről is nagyon szerencsésen alakult ez a történet, mi Maróthy Zoltánt kaptuk mentorként, aki a Kőbányai Zenei Stúdióban folytatott tanulmányaim alatt az osztályfőnököm volt. A stúdióban úgy nézett ki egy osztály, mint egy zenekar, ahol az osztályfőnök mentorálja a csapatot – mi már akkor is nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, ahogyan most is zökkenőmentes volt a közös munka. A lemeznél Zoli nem igazán szólt bele a számok felépítésébe, inkább csak finom tanácsokat adott, mivel lehetne kicsit jobb az adott dal. Ezeket olykor megfogadtuk, olykor pedig elvetettük.


Hangácsi Márton: Ahogy már említettem, főként a mentor szerepe miatt nem akartam jelentkezni a Cseh Tamás Programba, tartottam tőle, hogy túlzottan megszabja majd az irányt és megköti a kezemet. Végül ezt sikerült levetkőznöm, mentorként pedig Podlovics Pétert kaptam, aki a Quimby zenekar menedzsere volt akkor. Az én estemben a lemezanyag szinte már ki volt találva, tudtam, mit akarok, viszont volt egy két-dolog, amivel nem boldogultam, például masterra nem találtam olyan embert itthon, akinek vagy tetszettek volna a munkái, vagy ne olyan hangmérnök lett volna, akitől minden dal ugyanúgy szól. Ebben Péter nagyon sokat segített, és végül Svédországban találtunk is egy srácot, aki masterelte a lemezt. A dalokba nagyon nem szólt bele, de ebben közrejátszott szerintem az én konokságom is, hiszen már az elején mondtam neki, hogy úgy sem engedek abból, amit szeretnék, a zenei részt úgy óvtam, mint egy gyereket. De voltak nagyon jó tanácsai, amelyeket megfogadtam, mint például, hogy rakjunk élő dobot egy-két számba.


Massza
Massza
Fotó: Massza Facebook-oldala


Érzitek már a program jótékony hatását?

Kamilka: Még nagyon friss az élmény, így annyira még nem érezzük, hogy több emberhez jutott el a zenénk vagy több embernek tetszik, amit csinálunk. Nagyon feszített tempóban és precízen beosztott idő alatt készült el a lemezünk, ami viszont kedvező volt a csapatra nézve, hiszen a program előtt hajlamosak voltunk jó jazzisták módjára improvizatíve kezelni a feladatokat. A kész anyag elengedése nagyon nehéz, mert századjára hallgatva újra is találtunk benne hibát, olyan, mintha sose lenne kész. Csicsák Norbert keverte a lemezünket, aki azt mondta, hogy most már el kell engednünk, jól szól, ha még visszatartjuk, csak rosszabb lesz. Nyáron jó pár koncertünk lesz, és számos felkérést is kaptunk a programon keresztül, reméljük, sokan eljönnek majd ezekre.


Szamosközi Zoltán (Massza): Mi is még a nagy robbanás előtt vagyunk, hiszen nemrég mutattuk be az albumot. Szintén kaptunk mi is felajánlásokat a programon keresztül, amelyekkel éltünk is: ilyen volt például a szombathelyi Hangszert a kézbe című rendezvény, de játszottunk a Várkert Bazárban megrendezett CSTP Fesztiválon is.


Hangácsi Márton: A nagylemez kapcsán nem éreztem változást, de szerintem nem is ettől válik valaki ismertté, hiszen egy átlag zenefogyasztó nem hallgat végig egy teljes lemezt egy ismeretlen előadótól, maximum egy-két számot. Két évet mindenképpen szeretnék adni a lemeznek, hogy akinek kell, az hallja. Nagyon jó megjelenési lehetőségek vannak, ahogy a többiek is elmondták, én is felléptem a Várkert Bazár fesztiválján, és megyek a Művészetek Völgyébe is.


A jövőre indulóknak milyen tanácsot adnátok?

Kamilka: A legfontosabb, hogy azt muzsikálják, amit egyébként is, felesleges mindenféle pózerkedés. Az ember akkor tud a leghitelesebb lenni, ha valóban a saját zenéjét játssza. Ha sok energiát, kreatív figyelmet tesz abba, amit csinál és önazonos marad, akkor kizártnak tartom, hogy ne kerüljön színpadra. Mindenképpen érdemes pályázni a programba, egyrészt, mert óriási lehetőség, másrészt pedig jó megmérettetés zenekari szinten is. Minket nagymértékben segített a program, a honlapunk, a CD-borító, a fotózások, a klip – ezek mind a programnak köszönhetők, mert mint meg nem értett művészek valószínűleg sok év kuporgatás után sem tudtuk volna mindezt elérni. Magyarországon nincs még egy ehhez hasonló lehetőség, amellyel ennyire jól tudna érvényesülni egy zenész, egy zenekar.


Szamosközi Zoltán (Massza): Mi azt tanácsoljuk, hogy gyakoroljanak sokat, akik majd pályázni szeretnének, enélkül ugyanis nem fog menni.


Hangácsi Márton: Tényleg nagyon fontos a gyakorlás, amit Zoli mondott, és az is, hogy élőben is jól zenéljen, ne csak a lemez legyen jó. Arra ugyanis minden évben akadt példa, hogy felvételen jobb volt egy-két zenekar, mint élőben. Ami a legfőbb: legyenek őszinték és becsüljék meg azt, amit kapnak!



Fischer Viktória

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma