kultura.hu_banner_fesztival

2019.06.23

Frida országa – Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái címmel nyílt kiállítás június 22-én a Műcsarnokban. A 20. század első három évtizedében a Magyarországhoz hasonló gazdasági fellendülést megélt Mexikó épületeit dokumentáló fotós öröksége lánya, Frida Kahlo világhírű festőművész életművét is meghatározta.

Kahlo_7


Guillermo Kahlo (1871-1941, született: Carl Wilhelm Kahlo Kaufmann; Pforzheim, Németország), hajón érkezett Mexikóba, Veracruz kikötőjébe. 1898-ban feleségül vette Matilde Calderónt, akitől négy gyermeke született, köztük a világhírű mexikói festőnő, Frida Kahlo.


Miután kiépítette rangos fotográfiai karrierjét, Mexikó kormánya 1904-ben azzal bízta meg, hogy elkészítse a nyilvános és állami felügyeletek alatt levő épületek fényképészeti leltárát, köztük a reformháborúban elkobzott egyházakét is.


Kahlo_3


„Guillermo Kahlo életműve sok érdekes magyar vonatkozást mutat, fotóinak dokumentumértéke akár Bartók és Kodály más irányú gyűjtőmunkájával is párhuzamba állítható" – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a kiállítás június 20-i sajtóbejárásán.


kahlo_1


Medve Mihály kurátor kiemelte: a kiállított képek zöme építészeti fotográfia, ennek volt jelentős mestere Guillermo Kahlo, de Fridáról készített portréi is megjelennek. A német származású alkotó képei megelőzték korukat, az acélszerkezetre épülő épülettípusok futurisztikus módon jelennek meg nála, sok szempontból az új objektivitás fotográfiai szemléletével rokoníthatóan. Mint a kurátor kifejtette, nem csak az 1900-as évek első évtizedeinek monumentális mexikói építkezését örökítette meg, de évszázadokkal korábbi épületeket, templomokat is.


Medve_Mihaly_kurator


„Számára nagyon fontos volt a táj és az épített tájelem harmonikus megjelenítése. Dolgozott magán- és állami felkérésre egyaránt, iparvállalatok az acélgyártás folyamatát dokumentáltatták vele. Ahogy a millenniumi Budapestet és Magyarországot Klösz György fotóéletművéből ismerhetjük, néhány évtizeddel később hasonló szerepet töltött be Guillermo Kahlo Mexikóban" – tette hozzá a kurátor.


Kahlo_4


A kiállítás egyik képe azt a kápolnát mutatja, amely a világ legnagyobb, Krisztus előtt épült piramisának tetején áll. Kahlo fotózott barokk templomokat is, e képeken természetes módon szövődik össze az Európában megszokott túldíszített barokk templombelső és -homlokzat az indiánkultúra vizuális világával. „Kahlo a mexikói táj és a trópusi éghajlat összeütközését is lefotózta, amit a szürrealisták mozgalma is használt: a vonat utat tör a dzsungelbe".


Kahlo_2


Számos fotó elkészültének részese volt lánya, Frida is, aki gyerekként, majd fiatalként ott volt apja több országjáró utazásán. Talán Guillermo kamerája rögzítette a legérzékenyebben Frida arcát.


Frida apja 1941-ben bekövetkezett halála után tíz évvel festette meg Guillermo portréját, amelyre a rá jellemző szignószövegben rejtélyes módon a fotós magyar-német származásáról írt (egy 2005-ben kiadott német album részletesen cáfolja ezt).


Kahlo_5


„A Frida országa cím arra utal, hogy sokak számára Frida Kahlo, a festőművész maga Mexikó. A kiállítás nem pusztán Mexikóról szól, a két művész sokrétű kapcsolatáról is. Frida sok mindent megőrzött apja képalkotó technikájából festői életművében" – hangsúlyozta Medve Mihály.


Kahlo_6


Kahlo megörökítette az 1910-es évek elején emelt mexikóvárosi Nemzeti Színházat (Teatro Nacional) is, amelynek Maróti Géza volt a belsőépítésze és a díszítő szobrásza. Maróti Róth Miksa bevonásával üvegfüggönyt is tervezett az épületre, ezt az első világháború kitörése miatt végül a Tiffany cég valósította meg. (Maróti Gézáról szóló cikkünk itt olvasható.)


A mexikói Ricardo B. Salinas Pliego Collection anyagából összeállított tárlat szeptember 22-ig látható.


Fottás: MTI/Kultúra.hu

Fotók: Belicza László Gábor

10

2019.09.14

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon mutatja be legújabb önálló estjét a kortárs könnyűzenei szcéna egyik legeredetibb művésze, Kamondy Ágnes. Október 5-én az A38 Hajón láthatjuk a Pest fölött az ég szcenírozott koncert-előadását Vörös Róbert rendezésében. A zenéjét Kamondy Ágnes jegyzi, a dalszövegeken olyan neves szerzőkkel osztozik, mint Karafiáth Orsolya, Kiss László, Müller Péter Sziámi és Simon Márton.

kiraly_tamas_aut_of_the_box_6739w_600

2019.09.14

Underground kultúra, művészeti határterületek, látványtervezés: többek között ezekről beszélt É. Kiss Piroska látványtervező a Király Tamás életművét bemutató rertrospektív kiállítása kapcsán, amely szeptember 15-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Boszorkanyok_a_Barmi_utcabol_2_

2019.09.13

Paravános bábszínház, klasszikus és modern mesék, tantermi előadások is szerepelnek a bábszínházak őszi kínálatában, ezekből válogattunk.

Észak-Izraelben 4500 éves cserépedényeket és egy tőr pengéjét találta meg egy villanyszerelő. A régészek szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra. A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy kés pengéje is előkerült, amelyeket a középső bronzkorban rejthettek el a sziklabarlangban. A korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.

A szeptember 13-án rendezett Szinkronikum gálán Menszátor Magdolna és Tordy Géza kapta a szakma életműdíját. A legkeresettebb szinkronszínészek pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak. Közel hatszáz magyar szinkronszínészt ismerünk, közülük a legnépszerűbb 50 csaknem ötezer film, tévésorozat, jelenet szereplőjének szavait tette a magyar közönség számára érthetővé.

Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt. Az 1943-ban elhunyt magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Először találtak sírokat a második világháború alatti csehországi roma gyűjtőtábor helyén. A felfedezés segíthet rekonstruálni a láger teljes területét. 1942 és 1943 között 1308 romát tartottak itt fogva, közülük 327-en a helyszínen veszítették életüket, több mint 500 embert az auschwitzi haláltáborba küldtek. A brnói Roma Kultúra Múzeuma még ebben a hónapban pályázatot hirdet az egykori gyűjtőtábor helyén kialakítandó roma holokauszt emlékhely megtervezésére. Európában elsőként sikerült találni olyan sírokat, amelyekben a nácizmus roma áldozatait temették el.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót szeptember 13. és 18. között a baranyai megyeszékhelyen nyolc társulat részvételével. A hazai táncélet legkiválóbb képviselői hozzák el legújabb produkcióikat a pécsi közönségnek.

Gyori_Balett

Szeptember 18-án az ország legismertebb kertészével beszélgetnek a Hadik Kávézóban.

A Minority Rights Group Europe a klímaváltozás hatásairól rendez kerekasztal-beszélgetést magyar médiavezetők részvételével szeptember 17-én 14:00 órától, a Kőleves étteremben.

OKtóver 5-én 20:00 órakor adja idei egyetlen magyarországi koncertjét Csordás Gábor zongorista-zeneszerző a Wesselényi utcai Erőművházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma