2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2015.08.24
Tölgyesi Tibor

Az Óbudai Múzeum érdekes és gazdag helytörténeti kiállítása három szakaszra bontja Óbuda rómaiak utáni múltját. Az egyházi és királyi-királynéi központok középkori időszakára, a török uralom utáni újjáépítéstől a múlt század hatvanas éveiben történt szanálásig tartó, virágzó mezővárosi szakaszra, és a szocialista korszak egykaptafás építkezésére, melyben panellakások dzsungele jött létre.

Az Óbudai Múzeum lényegében egy helytörténeti kiállítást mutat be, fenntartója a kerületi önkormányzat. Az intézmény az egykori Zichy kastély gazdasági épületszárnyában kapott helyet. A helytörténeti gyűjtemény Budapest létrejöttének, Pest, Buda, és Óbuda 1873-as területi és önkormányzati egyesülésének centenáriumára nyílt meg, 1973-ban. A gyűjteményi tárlatot az idők során többször átrendezték, majd a teljes épület átalakítását és a koncepció újragondolását követően 2012-ben nyílt meg az állandó kiállítás új, ma is látható formája.

A tárlat macskakövekkel borított bevezető szakasza után a középkori és a barokk Óbudát ismerhetjük meg, majd érdekes kirándulást tehetünk a hangulatában egyedülálló 19-20. századi, jellemzően németajkú, sváb városkába. Az időutazást a szocialista korszak panellakásainak mosolyognivalón sivár szobabelsőinek megismerésével fejezhetjük be.


Obudai_Muzeum1


A mai Óbuda egyes részei már a római hódítások idején lakottak voltak, az itt létrehozott ókori provinciát Aquincum néven ismerjük. Mivel ezt az időszakot teljes körűen és gazdagon részletezve az Aquincumi Múzeum dolgozta fel kiállításaiban, ezért az Óbudai Múzeum a térség bemutatását a magyar államiság megjelenésétől kezdi.


Az első, kis teremben kiállított középkori leletek egy része másolat, hiszen az eredetiek a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményi darabjai. A mai Árpád híd budai végének két oldalán terült el a középkorban az a néhány négyzetkilométernyi város, ami a mai Budapest ősének is tekinthető. A település Aquincum romjaira épült, de minden bizonnyal meghagyta az egykori római provincia úthálózatát. A 14. századtól két jól elkülönült részre tagolódott, az egyik a királyi, a másik az egyházi városrész volt: a képzeletbeli választóvonal a mai Árpád híd meghosszabbítása lehetett. A 11. századtól a mai Fő tér környékén helyezkedett el a budai káptalan, amely a középkorban nagy jelentőséggel bírt, országos jelentőségű hiteles helyként okleveleket másolt és állított ki. A préposti lakások közelében állt az Orseolo Péter által alapított, hatalmas román kori templom.


A kora középkori időszaknak a tatárjárás és a vele járó pusztítás vetett véget, az itt álló síkvidéki mintájú német lovagvárat a tatárok bevették, feldúlták. Ebből okulva a visszatérő második honalapító, IV. Béla már a mai Várhegyen kezd várépítésbe, ezzel ott megteremtve egy köré épülő városrész magvát. Nem sokkal ezután a hivatalos iratok a magaslatra épült részt kezdik Budaként, a mai Árpád híd budai hídfőjénél lévő települést pedig, régi Budaként, azaz Óbudaként (Vetus Buda) említeni.


A 14. századtól Óbuda ismét felvirágzik. Nagy Lajos édesanyjának, Piast Erzsébetnek ajándékozza az egyházi és királynéi részre felosztott települést. Ekkor nagyszabású építkezések kezdődnek, köztük egy új gótikus templomé is a korábbi román kori templom közvetlen közelében. Ekkor épül át gótikus stílusban a vár is, és települ ide a klarissza apácarend, melynek kolostort építenek templommal.


Obudai_Muzeum2


Ma már a középkori városból sajnos szinte semmi nem látható, hiszen a későbbi századokban a lakosság az elődök romos épületeire építkezett rá. A tatár és a későbbi török hódítás és pusztítás mellett az emlékek eltűnésének másik oka, hogy az itteni lakosság a későbbiekben szinte minden követ széthordott az újrahasznosítás jegyében. Így találtak innen való kőfaragványokat a Rudas fürdő falában, a Tabáni templomban, de még Kalocsára is eljutott óbudaiként beazonosított kőmaradvány.


A valamikori piactér sarkán található egykori lakóház a középkori Óbuda legjelentősebb, ma is látható építészeti dokumentuma. A régészeti feltárásoknak köszönhetően a Mókus utcai iskola udvarán a térdmagasságig helyreállított egykori klarissza kolostor templomának maradványai láthatóak, melyek jól érzékeltetik, hogy hajdan milyen méretű, milyen térbeli beosztású lehetett az épület. A kiállítóterem padlózatában vágott gödör oldalfalát megnézve jól elkülöníthetőek Óbuda egyes időbeli korszakai, hiszen az építkezéshez használt anyagok élesen megkülönböztethető sávokat alkotnak.


A török időkben Óbuda teljesen elnéptelenedik, ezért a 18. század elején a helyi földesurak, a Zichyk nagyarányú betelepítésbe kezdenek. A Zichy család kastélyt épít ide, ami, bár kastélyként alig 20 évig működött, ma is emblematikus épülete Óbudának. A kastélyon kívül hozzájuk fűződik a barokk templom, és az egykori trinitárius szerzetes kolostor, a mai Kiscelli Múzeum felépítése is. Sajnos a Zichy kastély eredeti bútoraiból és a falfestményeiből sem maradt semmi: ennek az lehet az oka, hogy az épület alig két évtizedig működött eredeti funkciójában, utána elárverezték. Ezután a dohányraktározástól a selyemhernyó tenyésztésig sokféle olyan tevékenységet folytattak benne, ami teljesen tönkretette az épület egykori gyönyörű állapotát.


Obudai_Muzeum3


A Zichyek érdeme, hogy az építkezések mellett Óbudát is újratelepítik, elsősorban sváb és bajor betelepülőkkel. Ők magukkal hozzák a szőlőtermesztés, borkészítés tudományát, így később a kialakuló település szinte minden háza egyben kiskocsmaként is funkcionált. Ennek a miliőnek volt szerelmese Krúdy Gyula: ő nem csak írt róla, de át is élte ezt a kockás abrosz mellett zajló, egyszerű házias ételeknek és gyöngyöző fröccsöknek szentelt életet. Olyan hangulat uralkodott itt, hogy Pestről és Budáról is jártak ide a családok kikapcsolódni, ahogy a híres dal is mondja: „egy jó túrós csuszára” és egy pohár kadarkára. A lakosságnak többsége még a 19. század közepén is német származású volt, de jelentős számban kerültek be ide rácok és zsidók is.


Külön részt szentel a kiállítás Tóbiás Simon kádármester hagyatékának, egykori szerszámainak, használati tárgyainak. Bár ő csak későn, 1940-ben költözik ide, még akkor is volt igény a jó iparos munkájára: az általa készített darabok azt is megmutatják, hogy a szőlőművelés, borkészítés jelentős volt még ekkor is. A helytörténeti gyűjtemény a 19-20. századi részt egy-egy témacsoport köré építette fel, ilyen a szőlőtermesztés, vagy az egykor a városképhez elengedhetetlenül hozzátartozó Dunán ringatódzó hajómalmok sokasága. Óbudát ekkor leginkább egy mezővároshoz lehet hasonlítani, melynek sajátos vonzerejét a szinte minden házban kialakított kisvendéglők sokasága adja.


Obudai_Muzeum4


Érdekesség, hogy Óbuda leépülését is egy jó szándékú fejlesztés okozza, hisz a 20. században megépült Árpád-híd lesz az, amely teljesen kettészeli az egykori középkori városmagot, eltünteti a híres piacokat, és megbontja azt az egységet, amely a várost népszerűvé tette. A kegyelemdöfést az egykor oly hangulatos (bár alapvetően egészségtelen és komfortnélküli) földszintes házakban működő vendéglőknek a szocialista időszak panelépítkezése adja meg. Hiszen itt épül fel egész Európa legnagyobb egybefüggő lakótelepe, a Békásmegyeri lakótelep, vagy, ahogy mindenki hívta, a Békás.


A háború utáni szocialista rendszer felszámolta a jellemzően kispolgárok és munkások által lakott Óbudát, és helyébe egy új, falanszterjellegű világot épített fel, mely hatalmas, jellegtelen tömbházak végeláthatatlan soraiból áll. Az óbudai kísérleti lakótelep 1958-64 között már megépült, de az igazi nagy lakótelepi építkezések a hetvenes években történtek. A földszintes szoba-konyhás vályogházakat, melyek mindvégig magukban hordozták a paraszti kultúra nyomait, eldózerolják: ekkor nem csak az épületek tűnnek el, de velük az a vonzó hangulat is, mely évszázadokon át jellemezte ezt a mezővárost.


Az utolsó termekben, vitrinekben a kiállítás zárásaként már a 20. század második felében épült lakótelepi lakások belső terei köszönnek ránk. Olcsó nippekkel, egyen berendezési tárgyakkal, a ma már technikai fejlődés következtében túlhaladott kazettás magnóval és fekete-fehér televízióval. Óbuda múltja rendkívül gazdag és változatos, érdemes megismerkedni vele azoknak is, akik soha nem laktak itt - azonban a helybélieknek minden bizonnyal még nagyobb élményt jelent ennek a kiállításnak a megtekintése.


42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Javor_Piroska_75_R
2019.07.18

A szentendrei ÚjMűhely Galériában Jávor Piroska: Hetvenöt címmel nyílt július 17-én kiállítás, mely a festőművésznő 2004 és 2019 között készült „születésnapi képei” mellett a tizenöt évet reprezentáló alkotásait mutatja be.

Fischl_Monika_R

2019.07.18

A Budapesti Operettszínházban az évad női főszereplőjévé Fischl Mónikát választották Fényes Szabolcs Maya című operettjében nyújtott alakításáért. A művésznő épp csak túlvan a Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott Csárdáskirálynőn, gőzerővel készül a Budavári Palotakoncertekre. Az ősszel a kőszínházban is debütáló örökzöld főszerepe, Vereczki Szilvia nem ismeretlen feladat a számára, hiszen 2009-es alakításáért Artisjus-díjat nyert.

Az önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid 1849-50-ben sorozat formájában jelent meg, és Dickens a kedvenc művének tartotta. A filmet, amelynek világpremierje a londoni fesztivál előtt, Torontóban lesz, Armando Iannucci rendezte, a főszerepet Dev Patel alakítja. A sztárszereposztásban helyet kapott Hugh Laurie, Peter Capaldi és Gwendoline Christie is. A skót rendező korábban a Sztálin halála című játékfilmmel és Az alelnök című sorozattal hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg egy új sci-fi szatíra-sorozaton dolgozik. A Copperfield Dávidból korábban nyolc játékfilm született. Három televíziós feldolgozást is megért, legutóbb 1999-ben a BBC forgatta le Daniel Radcliffe főszereplésével, akiből később a Harry Potter-sztár lett. A 63. Londoni Filmfesztivált 2019. október 2. és 13. között rendezik meg.

Első alkalommal találtak kilencezer éves, újkőkori ekkora települést Izraelben, amely egyben az egész világon is ritkaságnak tekinthető. Az archeológusok többek között vadászathoz használt több ezer nyílhegyet találtak, favágáshoz használt fejszékre, késekre, ékszerekre, szobrocskákra, valamint elsősorban hüvelyeseket és lencsét tároló raktárakra bukkantak. Több helyiséges, élelmet tároló építményekre leltek, valamint jelentős közösségi épületekre, melyek rituális célokat szolgálhattak. A vakolt, többfelé szigetelt és padlóval ellátott kőépítmények között sikátorok vezettek, ami fejlett településtervezése utal. A megtalált tárgyak alapján már kilencezer évvel ezelőtt is kereskedelmi kapcsolatban állhattak az emberek távoli tájakkal. A fejlett raktározási technika pedig intenzív mezőgazdálkodásra is utal.

Rekordszámújelölést kapott a legrangosabb amerikai televíziós elismerésre, az Emmy-díjra a Trónok harca című sorozat nyolcadik évada. Az idén befejeződött drámasorozat ezzel megelőzte a korábbi csúcstartót, az ABC televízió New York rendőrei című sorozatát, amely 1994-ben az első évadával 27 jelölést zsebelt be. A fantasyszériának idén a Better Call Saul, a Bodyguard, a Megszállottak viadala, az Ozark, a Póz, a Succession és a Rólunk szól című drámasorozatokkal kell összemérnie erejét, míg a vígjátékszériák mezőnyében a Barry, a Fleabag, A jó hely, a The Marvelous Mrs. Maisel, a Russian Doll, a Schitt's Creek és Az alelnök csap össze. A korlátozott epizódszámú sorozatok közül a Csernobil, a Szökés Dannemorából, a Fosse/Verdon, az Éles tárgyak és a When They See Us esélyes a díjra. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az önkéntes munka különböző területeken kínál tapasztalatszerzési lehetőségeket, legyen az a beengedés segítése, a programhelyszíneken folyó munka támogatása, a kempingek vendégeinek tájékoztatása vagy a fesztivál környezetvédelmi feladatainak ellátása. Az önkéntesek napi 6 óra munkáért Sziget bérletet, napi egy melegétkezést és önkéntes pólót kapnak, valamint egy remek közösség tagjaként vehetnek részt a fesztiválon. Idén közel 100 feladatkör betöltésére várják a jelentkezőket. Jelentkezés a fesztivalonkentes.hu oldalon.

A Budapest Design Map a fővárosi designélet legátfogóbb kalauza. A térkép segítségével a város 150 izgalmas designhelyszíne kereshető fel. A feltüntetett pontok között elsősorban magyar designerek üzletei, bemutatótermei, műhelyei, galériák kaptak helyet, de szerepelnek rajta nemzetközi designbútor-forgalmazók, vásárok, speciális tanműhelyek és egyéb helyszínek is.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

paloc

Ausztrália és Madagaszkár élővilágát és kultúráját bemutató késő esti és éjszakai programokkal várják szombaton a látogatókat a Szegedi Vadasparkban. Az idén harmincéves Szegedi Vadaspark nyári rendezvényein egy-egy térség élővilágára hívják föl a látogatók figyelmét. Madagaszkár és Ausztrália abban közösek, hogy teljesen egyedülálló, endemikus élőlények fejlődtek és maradtak fenn elkülönült területükön. Az ismeretterjesztő rendezvényen ezekről a fajokról tudhatnak meg többet a vendégek.

Ismeretterjesztő előadással, középkori fegyver- és harci bemutatóval, apródiskolával, gyermekprogramokkal, táncházzal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences rendház szomszédságában a Mátyás téren július 19-20-án.

Július 19-én kezdődik a 27. Váci Világi Vigalom, a város és a Dunakanyar egyik legrangosabb kulturális eseménye. Az ingyenes fesztiválon külföldi és magyar előadók is fellépnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma