2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.04

Milyen volt a főváros és a magyar vidék száz, kétszáz évvel ezelőtt? A történelemkönyvekből, festményekről és megsárgult képeslapokról is következtethetünk a múltra. Az írók azonban arról is mesélhetnek, milyen volt akkor élni, szeretni, és hányféle arcukat mutatták meg számukra az épületek, utcák, terek. Elsőként Szerb Antallal és az ő Marslakó barátjával indulunk útra.

32578


„A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát, és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a várost” – kezdi Budapesti kalauz – Marslakók számára című könyvét Szerb Antal. Műve 1935-ben jelent meg, és sikerét mutatja, hogy azóta többször is kiadták újra, legutóbb 2015-ben a Fortepan online fotóarchívum képeivel.

 

Miben rejlik népszerűsége? Talán abban, hogy a múltba mindenki szeretne bepillantani, és ha már nincs lehetőség időutazásra, maradnak a könyvek és az írók, mint kalauzok. Szerb Antal pedig átvisz minket a Lánchídon, sétál velünk a budai és pesti korzón, felmászik velünk a Gellérthegyre, megmutatja a Várkertet, a Halászbástyát, de velünk tart Óbudára, Józsefvárosba és Újpestre is.

 

Minden Trisztán megtalálja Izoldáját

A könyv varázsa pedig leginkább abban rejlik, hogy nem csak a régi helyszínekről, hanem az akkori emberekről is mesél. Például a gellérthegyi párválasztós játékról, ahol fiatal hölgyek és urak dönthetik el, ki illik hozzájuk, és kivel szeretnének hazáig sétálni. „Senki sem tudja, ki hozta be ezt a játékot, és ki szervezi azóta; minden tavaszi vasárnap csak itt van. Az emberek körbe állnak párosával, úgy értem, egy férfi és egy nő. A kör belsejében pedig egyéb párok sétálnak fel és alá. Időnkint a kör közepéből egy pár odaáll egy párhoz, amely a kör szélén áll. A körbeli férfi megkérdi a szélről álló férfit: "Szereted a párod?". Ha a férfi azt mondja, igen, továbbmennek. Ha azt mondja, nem, kicserélik a nőt. Így folytatják napestig. Mire sötét lesz, minden Tristan megtalálja Izoldáját, hogy finoman fejezzem ki magam. Hogy azután mi történik, még nem sikerült kiderítenem.


varkertbazar


Pest este Párizzsá alakul

Szerb Antal nem csak a régi városrészeket, hanem az újabbakat is bemutatja. A tereket pedig hangulatokkal, benyomásokkal, érzésekkel ruházza fel. A Vásárcsarnok mögötti utcákról például így ír: „Alkonyatkor hirtelen Párizzsá alakul. Kicsi, de piszkos kávéházak, boltok, melyekből izgalmas gyümölcs-, főzelék- és hússzag árad, különös, figurának megjátszott emberek; mögöttük egy elhanyagolt folyópart, mint a Szajna és rájukvilágít a Citadella, mint az Eiffel-torony. (...)

 

Itt lakik az elmúlt, az elveszített szerelem. A Lónyai-utca meredek kanyonjában, a Köztelek-utca tengerfenéki magányában ütheti bottal a nyomát. A Kálvin-tér mintha azért nőtt volna olyan nagyra, hogy órákon át várhasson, mint régen, valakire, aki már nem jön erre soha.”

 

Modern paloták

Újlipótváros kapcsán pedig kiderül, milyen is volt akkor a modern, új élet: „Ma itt vannak a leglaposabb modern paloták. A palotákban fiatal pszichoanalitikusok teregetik ki egymás lelkét a díványokon, a bridzs délceg amazonjai ábrándoznak hófehér fürdőszobák mélyén, rendkívül intelligens magántisztviselők Moszkvát fogják a rádión. Téli vasárnap az egész városrész hosszú fadarabokkal zarándokol a Svábhegy felé, otthon csak az elözvegyült borbély marad.”

 

Wéber Anikó

 

(Forrás: fortepan.hu)

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma