IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.03

Vietnam ötven évvel később – válogatás egy haditudósító emlékeiből címmel Kondor László képeiből nyílt kiállítás augusztus 31-én a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban. A fotók teljes képet adnak arról a környezetről, ahol a háború zajlott: Kondor László megörökítette a polgári oldalt, a háttérországot és magát a háborút is.

Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás koordinátora az MTI-nek elmondta: egyrészt a vietnami háború ötvenedik évfordulója kapcsán döntöttek a válogatás bemutatása mellett, másrészt azért, mert ezzel hozzá szeretnének járulni a fotós életművének magyarországi megismertetéséhez. A kiállítás kurátora felidézte, hogy a fotóst a vietnami háború kezdetben mint „vizuális élmény” érdekelte, és nem egy hírügynökség vagy egy újság megbízásából ment a harctérre. Szabadúszóként döntött úgy, hogy bevonul a hadseregbe, hogy besorozott katonaként örökíthesse meg a háborút. Végül három év után hadifényképészként szerelt le. Tóth Balázs Zoltán szerint így Kondor Lászlót fotói készítése során nem a „hírláz hajtotta, nem a szenzációt kereste”, testközelből, beavatottként készítette sokszor intim és felkavaró képeit a világot megváltoztató háború katonáinak és civiljeinek mindennapjairól.


kiallitas1

 

A kiállított fotók gyakorlatilag teljes képet adnak arról a környezetről, közegről, ahol a háború zajlott, hiszen Kondor László megörökítette a polgári oldalt, a háttérországot és magát a háborút is. A fényképek között így láthatunk zsánerképeket a barakkokról, levélíró katonát vagy kártyázókat egy elfoglalt dombtetőn, de vannak harci bevetésről és kivonásról szóló képek, valamint lírai portrék is a vietnámi polgárokról, ahogy a háború közepette éltek. A kiállítás érdekessége még, hogy Kondor László a kilencvenes évek közepén a filmek negatívjait átnézve saját maga válogatta és nagyította fekete-fehér papírképeit. A tárlatra ezekből választottak ötven fotót.


kiallitas3

 

Kondor László a II. világháború alatt, 1941-ben a partiumi Fugyivásárhelyen született, de a bombázásokat már Budapesten vészelte át szüleivel, majd 1956 novemberében menekült át bátyjával Ausztriába. A fényképezés alapjait is itt sajátította el autodidakta módon. Később, 1961-ben bátyja után ment Chicagóba, ahol lenyűgözte a város különleges építészete, a modern felhőkarcolók. Az 1970-es évtől az Amerikai Hadsereg Különleges Fényképészeti Hivatalának hadifotós tisztjeként Vietnamban dolgozott, követendő példának Robert Capa konfliktusközeli fotográfiáját tartotta. A vietnami háború végén, 1972-ben visszatért Chicagóba, és a város történetében a leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármester, Richard J. Daley hivatalos fotográfusa lett. Ezzel párhuzamosan éveken át fényképezte Chicago építészetét is.


kiallitas2

 

Közéleti fényképeivel elismert fotográfussá vált: képei a Chicagói Nemzeti Veterán Művészeti Múzeumban, illetve az Illinois Egyetem Richard J. Daley Könyvtárának gyűjteményében is megtalálhatók. Daley halála után saját stúdiót nyitott, és egészen 1996-ig portré-, divat- és aktfotográfiával foglalkozott. Az Egyesült Államokban ismert fényképész 1996-ban hazatért Magyarországra, amerikai feleségével Kapolcson él. Legutóbb Építészeti fotók Chicagóról, 1960–1990 címmel márciusban a Budapesti Építészeti Központban, a FUGA-ban nyílt kiállítása.

 

A kiállítás szeptember 29-éig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 12 és 17 óra között látogatható.

 

Forrás: MTI

Fotó: maimanohaz.blog.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma