IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.06.28

A Filmalap idén ismét meghirdeti a pályakezdő rendezők első egészestés animációs, dokumentum- vagy játékfilmje elkészítését támogató pályázatát, az Inkubátor Programot. A két évvel ezelőtt indított kezdeményezés célja, hogy támogassa a fiatal filmesek innovatív, kísérletező alkotói bemutatkozását.

Az idei évben újítás, hogy 10 pályázó részesül forgatókönyv-fejlesztési támogatásban a mentorok és a Filmalap fejlesztői csapatának közreműködésével. A jelentkezés határideje 2017. szeptember 1. Az Inkubátor Programra diplomás, de egész estés mozifilmet még be nem mutatott elsőfilmes rendezők jelentkezhetnek, és azok a direktorok is, akik rövidfilmjükkel nemzetközi filmfesztiválokon szerepeltek. Filmötlettel (treatment) és rövid szinopszissal lehet jelentkezni szeptember 1-jéig a Filmalap honlapján közzétett pályázati kiírás szerint.


camera-1149041_960_720

 

A beérkezett pályázatok közül a döntőbe a szakmai mentorok alkotta zsűri október 1-jéig legfeljebb 10 filmtervet választ ki, melyek pályázati úton idén először mind részesülnek a Filmalap 2 millió forint értékű forgatókönyv-fejlesztési támogatásban a mentorok és a Filmalap fejlesztői csapatának közreműködésével. Idén októbertől öt hónap áll az alkotók rendelkezésre a forgatókönyvek elkészítésére, majd a döntősök a március végi Pitch Fórumon mérettetnek meg a szakmai közönség előtt. Az újítás célja, hogy az alkotók a Pitch Fórumon már forgatókönyvvel rendelkező filmterveket prezentáljanak, így a projektek bemutatása már komolyabb előkészítés után történik. A 10 filmterv közül végül legfeljebb hármat a zsűri és további kettőt a meghívott közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választ majd ki.

 

A kiválasztott filmek gyártására pályázati után a játékfilmeknél 60 millió, a dokumentumfilmeknél 20 millió, az animációs filmeknél pedig 80 millió forintig nyújt támogatást az Inkubátor Program továbbra is. A fiatal alkotók emellett a filmkészítés során igénybe vehetik a Filmalap szakmai támogatását.

 

Az Inkubátor Program első nyertesei már nekiláttak filmjük megvalósításának. Vékes Csaba már leforgatta Hetedik alabárdos című vígjátékát, amelynek főhőse egy vidéki színházban mellőzött csoportos szereplő, Szilágyi Zsófia Egy nap című hiperrealista filmjét és Csuja László egy magának csecsemőt lopó magányos nőről szóló Virágvölgy című road movie-ját. Jelenleg is forog Zurbó Dorottya Hat könnyű lecke című dokumentumfilmje, egy Magyarországra került szomáliai menekült lány hétköznapi küzdelmeiről. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja is készül, amely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki.

 

Bővebben a pályázatról: http://mnf.hu/hu/palyazatok

 

Fotó: pixabay.com

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma