NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2017.09.28

„Teljesen valószerűtlen alkalomból vagyunk itt, ugyanis azt, hogy Korniss Péter 80 éves, élő ember nem mondaná meg” – kezdte nyitóbeszédét Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállításának megnyitóján szeptember 27-én. A tárlatot a Kossuth-díjas művész születésnapjára időzítették, aki még ma is aktívan alkot.

_D0A0018_Copy


„Büszkék és boldogak vagyunk, hogy az első Kossuth-díjas fotográfust, az egyik élő klasszikust a Magyar Nemzeti Galéria falai között ünnepelhetjük” – adta át a szót Baán László Baki Péter kurátornak. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 80 éves születésnap önmagában kevés indok lenne egy ekkora tárlat megrendezésére, az apropó sokkal inkább Korniss Péter helye a magyar fotográfiában. „Három tényezőt emelnék ki, melyek miatt helye van Korniss Péternek a Magyar Nemzeti Galériában. Az egyik az életművének teljessége és kerek egysége, hiszen nagyon kevés olyan fotóművész van, aki ötven éven keresztül szisztematikusan haladva, mégis változatosan követte a megkezdett témát” – mondta el a tárlat kurátora. Kiemelte: a képek közül a legkorábbi 1967-ben készült, míg a legutolsó sorozatot 2017-ben zárta, tehát kerek ötven évet mutat meg a Folyamatos emlékezet. „A másik fontos tényező az életmű feldolgozása, melyet rendkívül pedánsan gondoz Korniss és nagyon jól szelektál is benne.” A harmadik ok a változatosság, hiszen a koherens életmű ellenére is folyamatosan megújultak a képei, egy irányba halad, de mindig kitér és más megvilágításba helyezi az adott témát. „Nemcsak fotótémában, hanem társadalmi kérdésekben is gondolkozik, és minden témát rendkívül emocionálisan közelít meg” – mutatott rá az életmű különlegességére a kurátor. A nyitóbeszédeket követően Baki Péter kurátor és Korniss Péter fotóművész körbevezette a sajtó képviselőit a kiállításon, amely öt termen keresztül, lineárisan haladva mutatja be a fotós életművének eszenciáját.


_D0A0025_Copy


A tárlatra a legjellemzőbb szó a változás. Változás a társadalomban és a fotográfiában, melyre Korniss Péter rendkívüli módon hívja fel a figyelmet. A fotóriporteri munkát a ’60-as évek elején kezdte meg az idén 80 éves művész, kezdetben Erdélyben készített fotókat az ott élő parasztok mindennapjairól. Kiemelve a hagyományőrzést és a népi kultúra tiszteletét. Ezeket a képeket az első, A múlt címet viselő teremben tekinhetik meg a látogatók. A ’70-es évek közepétől Korniss figyelme az akkori vendégmunkások felé fordult. Kezdetben több brigád mindennapjait örökítette meg, majd kiválasztott egy tiszaeszlári csapatot, akik Budapestre jártak fel dolgozni. Végül pedig kiemelte Skarbit Andrást, akivel jó barátságot is kötöttek az évek során.


_D0A0099_Copy
A harmadik terem talán a legérdekesebb, hiszen itt találkozik először múlt és jelen. Ezeket az alkotásokat már a rendszerváltás után készítette Korniss, a terem A változás címet kapta. Itt visszatért Erdélybe és felkereste egykori fotóalanyait. A képek több szempontból is mutatják a változást, hiszen egyrészt kontrasztba állítja a régmúltat a jelenkor modernitásával – mint a népviseletbe öltözött kislány görkorcsolyával a lábán vagy a családi képek között megbúvó Michael Jackson-poszter. Megmutatja, hogy egy addig érintetlen, hagyományőrző világba hogyan szivárog be a nyugati kultúra. Másrészt itt már teljesen más technikával dolgozott az alkotó: a fotók beállítottak, nem pillanatképekről van szó, megvilágítást is kaptak, jóval tudatosabb az üzenetük is – tehát önmaga is változáson ment keresztül. Fotóriporterből igazi fotóművésszé vált. A negyedik és az ötödik teremben szintén a múlt és a jelen találkozik, az egykori erdélyi alanyokat kereste fel Korniss Péter, ezúttal azonban nem a saját környezetükben fotózta őket. Az utolsó képsorozat a legfrissebb, ezt először láthatja a közönség. Itt az a generáció jelenik meg, amely fél évszázaddal ezelőtt még a táncházakat látogatta, ma pedig kénytelen a fővárosban állást vállalni akár takarítóként, akár idősek gondozójaként. A tárlat január 7-ig látogatható.


_D0A0114_Copy


FRISSÍTÉS:
Korniss Péter az első Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze, Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas művész, korábban a World Press Photo nemzetközi zsűrijének tagja – említett néhányat a fotográfus elismerései közül a tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hozzátette: a Korniss Péter eddigi öt évtizedes munkásságát bemutató tárlatot végigjárva a látogató szinte más emberként jön ki. Mint hangsúlyozta: Korniss Péter életművében fontos szerepe van az érzelemnek, a művész ezt ráadásul egy univerzális formanyelven tudja megmutatni.

Bartis Attila író, fotográfus hangsúlyozta, hogy a fotográfia legnagyobbjai között számon tartott Korniss Pétert „az első munkáitól kezdve nem tudta félvállról venni senki, és nem véletlenül”. Az elmúlt ötven évben általa elvégzett munka a legkevésbé sem megszállottságra, hanem tudatosságra, sőt szeretetre vall – méltatta a fotográfust.


Fischer Viktória/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma