2017.09.28

„Teljesen valószerűtlen alkalomból vagyunk itt, ugyanis azt, hogy Korniss Péter 80 éves, élő ember nem mondaná meg” – kezdte nyitóbeszédét Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállításának megnyitóján szeptember 27-én. A tárlatot a Kossuth-díjas művész születésnapjára időzítették, aki még ma is aktívan alkot.

_D0A0018_Copy


„Büszkék és boldogak vagyunk, hogy az első Kossuth-díjas fotográfust, az egyik élő klasszikust a Magyar Nemzeti Galéria falai között ünnepelhetjük” – adta át a szót Baán László Baki Péter kurátornak. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a 80 éves születésnap önmagában kevés indok lenne egy ekkora tárlat megrendezésére, az apropó sokkal inkább Korniss Péter helye a magyar fotográfiában. „Három tényezőt emelnék ki, melyek miatt helye van Korniss Péternek a Magyar Nemzeti Galériában. Az egyik az életművének teljessége és kerek egysége, hiszen nagyon kevés olyan fotóművész van, aki ötven éven keresztül szisztematikusan haladva, mégis változatosan követte a megkezdett témát” – mondta el a tárlat kurátora. Kiemelte: a képek közül a legkorábbi 1967-ben készült, míg a legutolsó sorozatot 2017-ben zárta, tehát kerek ötven évet mutat meg a Folyamatos emlékezet. „A másik fontos tényező az életmű feldolgozása, melyet rendkívül pedánsan gondoz Korniss és nagyon jól szelektál is benne.” A harmadik ok a változatosság, hiszen a koherens életmű ellenére is folyamatosan megújultak a képei, egy irányba halad, de mindig kitér és más megvilágításba helyezi az adott témát. „Nemcsak fotótémában, hanem társadalmi kérdésekben is gondolkozik, és minden témát rendkívül emocionálisan közelít meg” – mutatott rá az életmű különlegességére a kurátor. A nyitóbeszédeket követően Baki Péter kurátor és Korniss Péter fotóművész körbevezette a sajtó képviselőit a kiállításon, amely öt termen keresztül, lineárisan haladva mutatja be a fotós életművének eszenciáját.


_D0A0025_Copy


A tárlatra a legjellemzőbb szó a változás. Változás a társadalomban és a fotográfiában, melyre Korniss Péter rendkívüli módon hívja fel a figyelmet. A fotóriporteri munkát a ’60-as évek elején kezdte meg az idén 80 éves művész, kezdetben Erdélyben készített fotókat az ott élő parasztok mindennapjairól. Kiemelve a hagyományőrzést és a népi kultúra tiszteletét. Ezeket a képeket az első, A múlt címet viselő teremben tekinhetik meg a látogatók. A ’70-es évek közepétől Korniss figyelme az akkori vendégmunkások felé fordult. Kezdetben több brigád mindennapjait örökítette meg, majd kiválasztott egy tiszaeszlári csapatot, akik Budapestre jártak fel dolgozni. Végül pedig kiemelte Skarbit Andrást, akivel jó barátságot is kötöttek az évek során.


_D0A0099_Copy
A harmadik terem talán a legérdekesebb, hiszen itt találkozik először múlt és jelen. Ezeket az alkotásokat már a rendszerváltás után készítette Korniss, a terem A változás címet kapta. Itt visszatért Erdélybe és felkereste egykori fotóalanyait. A képek több szempontból is mutatják a változást, hiszen egyrészt kontrasztba állítja a régmúltat a jelenkor modernitásával – mint a népviseletbe öltözött kislány görkorcsolyával a lábán vagy a családi képek között megbúvó Michael Jackson-poszter. Megmutatja, hogy egy addig érintetlen, hagyományőrző világba hogyan szivárog be a nyugati kultúra. Másrészt itt már teljesen más technikával dolgozott az alkotó: a fotók beállítottak, nem pillanatképekről van szó, megvilágítást is kaptak, jóval tudatosabb az üzenetük is – tehát önmaga is változáson ment keresztül. Fotóriporterből igazi fotóművésszé vált. A negyedik és az ötödik teremben szintén a múlt és a jelen találkozik, az egykori erdélyi alanyokat kereste fel Korniss Péter, ezúttal azonban nem a saját környezetükben fotózta őket. Az utolsó képsorozat a legfrissebb, ezt először láthatja a közönség. Itt az a generáció jelenik meg, amely fél évszázaddal ezelőtt még a táncházakat látogatta, ma pedig kénytelen a fővárosban állást vállalni akár takarítóként, akár idősek gondozójaként. A tárlat január 7-ig látogatható.


_D0A0114_Copy


FRISSÍTÉS:
Korniss Péter az első Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze, Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas művész, korábban a World Press Photo nemzetközi zsűrijének tagja – említett néhányat a fotográfus elismerései közül a tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hozzátette: a Korniss Péter eddigi öt évtizedes munkásságát bemutató tárlatot végigjárva a látogató szinte más emberként jön ki. Mint hangsúlyozta: Korniss Péter életművében fontos szerepe van az érzelemnek, a művész ezt ráadásul egy univerzális formanyelven tudja megmutatni.

Bartis Attila író, fotográfus hangsúlyozta, hogy a fotográfia legnagyobbjai között számon tartott Korniss Pétert „az első munkáitól kezdve nem tudta félvállról venni senki, és nem véletlenül”. Az elmúlt ötven évben általa elvégzett munka a legkevésbé sem megszállottságra, hanem tudatosságra, sőt szeretetre vall – méltatta a fotográfust.


Fischer Viktória/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

saxophone-918904_960_720

2018.09.25

A skandináv jazz iskolateremtő alakja, Arild Andersen és Nagy-Britannia egyik legmegbecsültebb jazz formációja, a Get the Blessing lesznek a Szegedi Jazz Napok sztárvendégei. A fesztivált november 9-én és 10-én rendezik a Tisza-parti városban – közölte Drienyovszky András, a rendezvényt tizenöt éve szervező Private Music vezetője.

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

Átadták az Európai Polgár-díjakat szeptember 21-én Budapesten a magyar kitüntetetteknek: a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE), Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművésznek és Varga Erika divattervezőnek, a Romani Design alapítójának. Az Európai Parlament (EP) által 2008-ban alapított elismerést olyan kivételes teljesítményt nyújtó embereknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki.

Csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán Jack Black, akinek A végzet órája című kalandfilmjét szeptember 21-étől játsszák az észak-amerikai mozik. A sztár az avatási ceremónián elmondta, hogy a csillagra egész életében vágyott, és átérzi a jelentőségét, mivel ilyen egyszer történik egy ember életében.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma