2018.12.30

Flohr Gyula Észak-Magyarországon, szénkereskedő zsidó családban nőtt fel. Borba került munkaszolgálatra, majd megszökött, és Tito partizánjaihoz csatlakozott. 1945-ben hazatért, és boltot nyitott, melyet később államosítottak. Az ő történetéről is szól az Életlehetőségek című tárlat, amely a budapesti 2B Galériában január 6-ig látható.

Flohr_Gyula
Flohr Gyula
Fotó: Flohr Zsuzsi Facebook oldala

Flohr Zsuzsi Pestről Bécsbe települt képzőművészt mostanában kezdte foglalkoztatni családja múltja. Elsősorban a mindent túlélő, mitikus nagyapa, Gyula személye.
Az Életlehetőségek című kiállításon az ő életét dolgozza fel, elsősorban az annak keretet adó épített környezet megrajzolásán keresztül. A kiállításon egymásnak ellentmondó családi és hivatalos narratívák jelennek meg, melyek árnyalt társadalmi és nemi viszonyokra mutatnak rá, és általában a közép-kelet-európai ember életének lehetőségeire egy folyamatosan bezáruló társadalomban.

Flohr Gyula Észak-Magyarországon egy szénkereskedő és földművelő zsidó családban nőtt fel, ám már gyermekkorában kikeresztelkedett. A munkaszolgálat alatt Borban, a Laznica altáborban építette a keskeny nyomtávú vasutat, majd innen megszökve Josip Tito partizánjaihoz csatlakozott. 1945-ben hazatérve Budapesten nyitott esszencia boltokat. Keresztény lányt vett el, zsidóságával kapcsolatban pedig élete végéig ellentmondásos, gyakran ellenséges érzései voltak. Vállalkozásait több alkalommal államosították, utoljára 1957-ben, ezt követően egy állami vállalat alkalmazottjaként dolgozott nyugdíjazásig.

A történet elmondása nélkül a tárgyak és képek némák. A hagyatékokban néha szekrényszám maradnak fenn levelek, iratok, fotók, ruhadarabok, de az utódok előbb vagy utóbb sokan úgy döntenek, nincs értelme őrizgetni a sok kacatot. A történet élhet a tárgyak nélkül is. Míg egy-egy tárgy legfeljebb a történet előhívásához fontos az emlékező számára. Kivéve persze a „híres emberekét”, akik köré kultusz épül. Flohr Gyula nem híres ember, története a közép-kelet-európai vállalkozó férfié, aki megalapozottan bizalmatlan és ellenséges az állami apparátussal szemben, és gyakran autoriter és maszkulin a személyes tereiben.


Eletlehetosegek_megnyito
Az Életlehetőségek című kiállítás megnyitója
Fotó: A 2B Galéria Facebook oldala

Az újabb időkben a modernizálódás nagy váltásai során az elődök sorsa gyakran érdektelenné, sőt terhessé vált. Vagy bizonyos mértékig tiltottá is, mint „a múltat végképp eltörlő” Kádár-korban. Különösképpen érzékeny területe az emlékezetgyakorlatoknak a holokauszt, a zsidó identitás. A háború után születettek közül hányan beszéltek arról, hogy náluk odahaza nem beszéltek zsidóságukról, gyakran csak a rendszerváltás után, amikor már késő volt a túlélőkkel beszélni a történtekről.


Amivel Flohr Zsuzsi a tárlatot kezdte: a szülők korosztályának fárasztó, tudálékos, gyakran pontatlan és ellentmondásos történetmesélése. A kevéske tárgyi elemből, megszerzett korszakismeretből és a szóbeli hagyományból ő maga teremtett tárgyakat – a meglévők nosztalgiával teli vizuális manipulálása helyett. A képzőművész módszere így inkább az emléktöredékek érzékeny elrendezésével saját maga keresése: a másik történetében meglátni a magáét.


Eletlehetosegek_megnyito2
Fotó: A 2B Galéria Facebook oldala

Flohr Zsuzsi meg-megáll a történetben: lerajzol egy boltportált, olyasfajta turista hátizsákot keres, amibe a nagypapa belerejthette egyenként papírba csomagolva a kockacukrokat a legnehezebb napokra, elővesz egy rémes koloniál bútordarabot – helyeket, időket összekötve.

A pesti 2B Galéria nyitott az ilyen kevéssé látványos, mint inkább az önkeresés érzékenységét fontosabbnak tartó művészetre.

Az Életlehetőségek című kiállítás 2019. január 6-ig tekinthető meg a 2B Galériában.


Forrás: magyarmuzeumok.hu

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma