IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.04

Első alkalommal rendezik meg a Győri Filmnapokat, amelyeken szeptember 6. és 9. között három helyszínen több mint húsz filmet vetítenek. A program szeptember 6-án Az aranyember vetítésével indul, de szeptember 8-án Európa Kulturális Fővárosa Napot is tartanak a Széchenyi téren. Milyen programokkal várnak minket? Cikkünkből kiderül!

Fekete Dávid, Győr alpolgármestere a megyeszékhelyen tartott augusztus 31-ei sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Budapesti Klasszikus Film Maratonnal egy időben rendezik a filmnapokat, amelyek műsorán közönségfilmek, dokumentum- és természetfilmek, valamint diafilmes vetítések is szerepelnek a Széchenyi téren, a Rómer házban és a Szent László Látogatóközpontban. A vetítéseket koncertek és közönségtalálkozók színesítik. A program szeptember 6-án a Szent László Látogatóközpontban Az aranyember vetítésével indul. Az 1918-ban készült némafilmnek a Hoppáré zenekar ad zenei aláfestést. Aznap a Rómer házban láthatja a közönség Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című 96 perces animációját, amely csak novemberben kerül a mozikba.


filmnapokgyor
Fotó: infogyor.hu

 

A Széchenyi téren a megnyitó után szeptember 7-én az 1931-ben készült második magyar hangosfilmet, a Hyppolit, a lakáj című fekete-fehér vígjátékot vetítik. A Rómer házban a közönség a Nagyi Projekt című, tavaly készült angol-magyar dokumentumfilmet láthatja, amely három fiatal felnőtté válásának és nagyszüleik elmúlásának történetét mutatja be. Később újhullámos győri filmesek kisfilmjeit vetítik, a Szent László Látogatóközpontban pedig a Vad Balaton című 65 perces természetfilmet. Másnap a Rómer házban a budapesti Friss Hús rövidfilmfesztivál díjnyertes alkotásaiból vetítenek, később egyebek mellett az 1934-ben készült Meseautó című romantikus filmet, majd az 1949-ben készült Mágnás Miskát mutatják be. A Szent László Látogatóközpontban az 1943-ban készült, Kettesben című magyar vígjátékot, majd az 1966-ban készült Utószezont vetítik.


272
Szaffi
Fotó: port.hu

 

A szeptember 9-ei napon a Széchenyi téren délelőtt a Szaffi című rajzfilmet, délután pedig a Csinibabát láthatják az érdeklődők. Este a Kincsem című kalandfilm vetítése előtt pódiumbeszélgetést tartanak a film főszereplőjével, Nagy Ervinnel. A Rómer házban aznap egyebek mellett A só és A szállást kérő róka című diafilmeket vetítik magyarul és németül, majd az Örök tél című magyar történelmi drámát, később pedig az 1967-ben készült Csillagosok, katonák című szovjet-magyar filmdrámát mutatják be. A Szent László Látogatóközpontban délután a tavaly készült Gemenc, az árterek világa című természetfilm szerepel a műsoron, majd beszélgetést tartanak Muszatics Péter íróval, a Budapesti Klasszikus Film Maraton kurátorával Bécs, Budapest, Hollywood című könyvéről. Később A nagy kékség című francia-amerikai-olasz romantikus drámát mutatják be, amely előtt közönségtalálkozót tartanak a film egyik főszereplőjével, Jean-Marc Barral.


954
Kincsem
Fotó: port.hu

 

Cseh Sándor, a Győri Egyházmegye kezelésében lévő Szent László Látogatóközpont igazgatója kiemelte: Veres András megyéspüspök fontosnak tartja, hogy a Látogatóközpontnak helyet adó Káptalandombot minél nyitottabbá tegyék, hogy a Győrbe érkezők és a győriek is megismerjék a helyszín szakrális értékeit. Ennek egyik eleme egy olyan művészmozi üzemeltetése lenne a jövőben, ahol az emberi értékeket kidomborító filmeket vetítenének. Első lépésként ezért is csatlakoztak a filmnapokhoz – fogalmazott. Fekete Dávid alpolgármester az Európa Kulturális Fővárosa Napról elmondta, hogy szeptember 8-án este a Széchenyi téren a Győri Nemzeti Színház, a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Vaskakas Bábszínház ad nagyszabású gálaműsort, amely előtt egész nap helyi művészeti csoportok lépnek fel. Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója kiemelte, hogy a gálaműsorban mintegy 130 művész lesz majd a színpadon, ahol a Győri Balett a Győri Filharmonikus Zenekarral Lukács András koreográfiáját, a Bolerót adja elő, a Győri Nemzeti Színház pedig a Forgács Péter által rendezett beatles.hu című zenés darabból ad ízelítőt.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma