NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.11

„Moziélményt adunk, de nem játékfilmeket mutatunk. Az, amit ezekben az alkotásokban láthatunk, nem játék, hanem a valóság” – mondta el Balogh Rita kreatív producer a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) január 11-ei beharangozó sajtótájékoztatóján. A fesztivál egyik alapítója kiemelte azt is: január 23. és 28. között olyan alkotásokat láthatunk, melyeket bizonyára sosem felejtünk el.

A 2014-ben alapított Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (Budapest International Documentary Festival) a világ legfrissebb, nemzetközi sikereket elért, egész estés dokumentumfilmjeinek magyarországi versenye, amelyet idén már negyedik alkalommal rendeznek meg Budapesten. A különleges, hiánypótló eseménynek idén a Cinema City Aréna ad otthont. „Profi munkák láthatóak a fesztiválon, ezért külön öröm számunkra, hogy rátaláltunk erre a helyszínre” – jegyezte meg Balogh Rita, hozzátéve: a filmfesztivál keretében olyan alkotásokat láthat a közönség, melyek más esetben talán el sem jutnának hazánkba.


A_monostor_gyermekei
A monostor gyermekei

 

„Épp ezért a saját szemünkben is felértékelődik a szerepünk” – fűzte hozzá Sós Ágnes filmrendező, a fesztivál alapító-igazgatója, aki elmondta: csaknem harminc ország ötven különleges, fesztiváldíjas filmjét hozzák el idén a közönségnek. „De nemcsak a díj a fontos, nem az a leglényegesebb szempont, hanem az, hogy ezek a filmek felnyitják az emberek szemét és arra ösztönzik őket, hogy nyitottabbak legyenek az emberi sorsok, problémák és a társadalmi kérdések iránt.”

 

„Aki ezeket a filmeket látja, nem lehet hazugságokkal megtéveszteni… Ennél világosabban és rövidebben nehéz megfogalmazni azt, hogy a fesztiválunkon szereplő filmeket látva többé nem lehet becsapni minket. Miért is? Mert a fesztiválon képviselt műfaj filmjei, a hosszú, kitartó munka, azaz forgatás révén elkészült kreatív dokumentumfilmek, a lehető legközelebbről, hitelesen mesélnek el valódi emberi sorstörténeteket. Hősei közülünk valók. Mert e történetek, filmek lélekemelő igazságát látva leperegnek rólunk azok a hazugságok, csúsztatások és a demagógia, amellyel saját céljaik elérésére, akár az embertelenségtől sem tartva, igyekeznek a mindenkori hatalmak emberek tömegeit félretájékoztatni, befolyásolni” – olvashatjuk a fesztivál honlapján Sós Ágnes szavait, melyek épp annyira húsba vágóak és őszinték, mint azok a dokumentumfilmek, amelyeket a 2018-as Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon láthatunk.


Az_en_verem
Az én vérem

 

Megtekinthetjük többek között az Európa Filmdíjat nyert Anna Zamecka Az én vérem című lengyel dokumentumfilmjét, továbbá két Oscar-jelölt dokumentumfilmet, a Nem vagyok a rabszolgád és a Hazám, Watani című alkotásokat, de mindezek mellett még hét Európa Filmdíjra jelölt film is szerepel a programban, illetve számos olyan munka, mely ráébreszt minket: „nem lehet úgy beszélni helyzetekről, életekről, hogy azt sem tudjuk, hol vannak a térképen és hogy fogalmunk sincs az igazságról”.

 

A fesztivál nyitófilmje Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai A monostor gyermekei című, Európa Filmdíjat nyert alkotása lesz, mely igazán különleges világba kalauzol minket. A történet főhőse Gyembo és húga, Tashi. Átlagos tinédzserek, Bhutánban. „Szabadidejüket leginkább focizással töltik vagy a Facebookon lógnak. Kis himalájai falujukban édesapjuk a felelős a helyi buddhista monostor őrzéséért. A tisztség apáról fiúra száll, így az apa reméli, hogy hamarosan ő is fiának adhatja tovább a szent feladatot – szeretné, ha Gyembó mielőbb bevonulna a szerzetesiskolába. Eközben lánya, Tashi profi focistakarrierről álmodik, és egyre nyíltabban fejezi ki fiús identitását. Olyan bhutáni család élesen megrajzolt és érzékeny portréját láthatjuk a filmben, amelyben a generációk közötti szakadékhoz csak a családtagok egymás iránti szeretete mérhető. És bár a bruttó nemzeti boldogság-index magas Bhutánban, sajnos még itt sem lehet minden álomból valóság” – mesélte filmjéről Zurbó Dorottya.


Nem_vagyok_a_rabszolgad
Nem vagyok a rabszolgád

 

A fesztiválon látható versenyfilmeket idén is tematikus blokkokra osztották, így a díjak odaítéléséről minden blokkban más zsűri dönt. A blokkok az alábbiak:


Te felelős vagy

Zsűri: Dr. Török Gábor történész-politológus, egyetemi docens, politikai elemző; Lengyel Zsolt Emil magyar-angol szakos középiskolai tanárból lett televíziós rendező; Földes András újságíró; André Singer, a londoni Spring Films Ltd. vezérigazgatója; Adele Kohout, aki 2016-ban a DOK.fest München helyettes ügyvezető igazgatója volt.


Ők ártatlanok

Zsűri: Koronczay Lilla, aki 1998 óta dolgozik a legnagyobb magyar hetilapnál, a Nők Lapjánál; Karafiáth Orsolya költő, író, publicista, performer; Rényi Dániel Pál szociológus, politikai újságíró; Krausz Esther, a bécsi székhelyű Osztrák Film Intézetben működő CREATIVE EUROPE Desk Austria – MEDIA vezetője; Justin Jaeckle lisszaboni és londoni székhelyű kurátor és író.


Mi változunk

Zsűri: Jakus Ibolya, aki 2014 óta a HVG felelős szerkesztője; Nyáry Krisztián író; Fliegauf Bence író, rendező, producer; Charles Paviot producer; Oliver Wright, az Open City Dokumentumfilm Fesztivál programszervezője.


Én döntök

Zsűri: Artner Szilvia kulturális újságíró, szerkesztő, kritikus; Fekete Ádám színész, dramaturg, író; Janisch Attila filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész; Lucio Barisone filmklubházigazda, újságíró, szakmai folyóiratok filmkritikusa; Krzysztof Gierat lengyel filmszakértő.


Rövid leszek

Zsűri: Palya Bea, a magyar zenei színtér meghatározó alakja, dalszerző, énekes, előadóművész és író; Csákvári Géza újságíró, filmkritikus; Dolák-Saly Róbert zenész, humorista, író; Jiří Konečný cseh producer, az ENDORFILM tulajdonosa; Ognjen Džinic filmes szakember.

 

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál azonban nemcsak filmekkel, hanem izgalmas, kihagyhatatlannak ígérkező beszélgetésekkel és szakmai programokkal is várja a közönséget.

 

Idegenek_a_paradicsomban
Idegenek a paradicsomban


Idén Igaz Történetek Háza címmel tartanak beszélgetéseket egyes vetítések után: az érdeklődők az alkotókkal és szakemberekkel vitathatják meg, mit gondolnak az adott filmről. Ugyanakkor szakmai programmal is készülnek a szervezők – derült ki a január 11-ei sajtótájékoztatón. A Story Bridge Budapest egyedülálló kezdeményezés, melynek célja, hogy „a filmkészítőket olyan szakemberekkel, érintettekkel kösse össze, akik konkrét történetekkel a zsebükben érkeznek, mert munkájuk, személyes kapcsolataik révén közel vannak emberi sorstörténetekhez, és e történeteket szívesen megosztják a hallgatósággal”. A Story Bridge Budapest meghívott előadóinak történetei általános emberi tartalmakat hordoznak, elgondolkoztatnak, tanulságul szolgálnak, fontos társadalmi, szociológiai, politikai, és egyéb kérdésekről beszélnek. Az eseményen a filmkészítőknek lehetősége lesz kérdezni, akár magától a történet szereplőjétől személyesen is – mondta el Balogh Rita. De elárulta azt is: idén André Singer, a dokumentumfilm-szakma megkerülhetetlen alakja tart mesterkurzust a fesztiválon.

 

A sajtótájékoztató zárásaként Sós Ágnes elmondta: a fesztivál életműdíját idén Gazdag Gyula filmrendező veheti át, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A válogatás, A határozat vagy a Hosszú futásodra mindig számíthatunk. „Évtizedekkel ezelőtt készült filmjei időtállóak, hiszen a mindenkori hatalom működéséről, belső mechanizmusáról és a hatalommal szemben álló emberek tehetetlenségéről festenek mesteri képet.” Épp ezt teszik azok a napjainkban készült filmek is, melyeket az idei fesztiválon láthatunk, és ha megnézzük őket, talán van rá esély, hogy egyszer rájövünk, miként változtatható jobb hellyé a világ.



Tóth Eszter

Fotó: bidf.hu

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma