2017.04.19

Minden filmtörténeti korszak hozott valami újat, megváltoztatta az addigi gondolkodást. Különösen igaz ez az olasz film 1940-es, 1950-es években kibontakozó stílusirányzatára, az olasz neorealizmusra, mely szakított az addig bevett hamis valóságábrázolással, és a hétköznapi emberek problémáira irányította a figyelmet. Most tehát az 1900-as évek közepére utazunk, ám nem feledkezünk meg a jelenről sem.

Az olasz neorealizmus kialakulásában nagy szerepe volt a vesztes háború okozta szenvedéseknek, az olasz fasizmus összeomlásának és az ellenállási mozgalom eseményeinek. Alkotóira komoly hatással voltak Balázs Béla írásai, a szovjet avantgárd művészeinek elméleti munkái, a magyar Szőts István Emberek a havason című, Velencében is bemutatott filmje, valamint számos, a Bianco e Nero és a Cinema című olasz folyóiratok hasábjain megjelent tanulmány, Umberto Barbaro és Luigi Chiarini írásai. Az 1943-ban Barbaro által megfogalmazott neorealista kiáltvány szerint az olasz film új nemzedéke megelégelte a „naív és modoros konvenciókkal teli groteszk filmcsinálmányokat”, a Mussolini diktatúrája alatt felépített Cinecitta (Filmváros) százszámra gyártott hazug „fehértelefonos” szalonvígjátékait. Roberto Rossellini, Luchino Visconti, Vittorio de Sica, Cesare Zavattini, Giuseppe De Santis, Pietro Germi, Luigi Zampa, Alberto Lattuada és mások munkái az olasz népélet hiteles képét tárják a nézők elé, érzelemgazdagon, mindig drámai erővel. Hatalmas tablókban beszélnek ezek a filmek az egyszerű emberek valódi problémáiról.


senkitobbet2
Senki többet
Fotó: imdb.com

 

A neorealista filmek hőseit gyakran amatőr szereplők alakították, de olyan jelentős színészeket is feldobott a mozgalom, mint például Anna Magnani. A legelső neorealista filmek egyike – még a Mussolini-korszakból – Visconti Megszállottság című munkája, melynek érdekessége, hogy egy azóta is többször feldolgozott amerikai bűnügyi történetet, James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című művét adaptálja az olasz országutak világára. Az irányzat talán legfontosabb, világsikert aratott filmje, a Róma, nyílt város a második világháború után született meg. Az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai közé tartozik még a Paisá, A sorompók lezárulnak, a Biciklitolvajok, valamint a Csoda Milánóban, mely az ’50-es években készült és már új utakkal kísérletezik.

 

A neorealizmus az 1950-es évek második felére kifáradt és egyre sematikusabbá vált. Eredményeit az olasz film olyan egyetemes jelentőségű alkotói gondolták tovább, mint Federico Fellini, Pier Paolo Pasolini, Michelangelo Antonioni, akik egyébként mindhárman közreműködtek neorealista filmekben. A mozgalom – elsősorban stiláris szempontból – később döntő hatást gyakorolt a modern filmművészetre.

 

Róma, nyílt város

Roberto Rossellini filmje az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotása, melyben feltűnik a már említett tehetség, Anna Magnani. A történet Róma német megszállásának idején játszódik, főszereplője pedig Manfredi, az ellenállás vezetője, aki menekülni kényszerül a Gestapo elől, ám úgy tűnik, sehol sincs biztonságban. Carlo Lizzani olasz filmtörténész szerint a Róma, nyílt város „az olasz ellenállás első költői megfogalmazása”. Rossellini 1946-ban elkészíti Paisá címmel a folytatást. Az epikus filmfolyam a Németország, nulla év című 1947-es alkotással válik a háború grandiózus trilógiájává.


roma_nyilt_varos
Fotó: imdb.com

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio de Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

Vittorio de Sica 1952-ben készítette el A sorompók lezárulnak című filmjét, mely egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.


sorompok
Fotó: imdb.com

 

Országúton

Federico Fellini 1954-es filmje már a neorealizmus sematikussá válása után készült, mégis magában foglalja az irányzat legfontosabb eredményeit. Az Országúton egyik szegény sorban élő, végletekig kedves és jó lány, Gelsomina, valamint a durva, érzelmek nélküli erőember, Zampano története, akiket egymás mellé sodor az élet, és akiknek találkozását sosem tudjuk kiverni a fejünkből.


orszaguton
Fotó: imdb.com

 

Senki többet

A Cinema Paradiso és a Puszta formalitás című klasszikusokat is jegyző Giuseppe Tornatore filmje bár 2013-ban készült, mégis kapcsolódik a neorealizmus hagyományaihoz. A Senki többet főszereplője Virgil Oldman, egy világhírű antik műértő, aki cseppet sem átlagos, mégis hétköznapi problémával küzd, méghozzá a magánnyal. Egy napon rejtélyes telefonhívást kap, melynek következtében teljesen felborul és örökre megváltozik az élete. Tornatore a thriller eszközeivel fűszerezi meg a hétköznapi drámát, és bebizonyítja: a szerelem felforgatja az emberek életét.


senkitobbet
Fotó: imdb.com

 

Teljesen idegenek

Paolo Genovese 2016-os filmje a lehető leghétköznapibb szituációba kalauzolja a nézőt: a kamaradráma ugyanis egy baráti vacsora eseményeit mutatja be. Hogy lesz ez hallatlanul elgondolkodtató és izgalmas? Úgy, hogy a hét jó barát egy furcsa játékba kezd. Az asztalra teszik mobiltelefonjaikat és közkincsnek tekintenek minden beérkező hívást, képes vagy szöveges üzenetet. Mennyire ismerjük a párunkat és a barátainkat? Milyen titkok lapulnak meg a kódokkal lezárt okostelefonokban? Nos, pont ezekre a kérdésekre ad választ a Teljesen idegenek, a film, amely akár a mi nappalinkban is lejátszódhatna.


teljesenidegenek
Fotó: imdb.com

 

Az olasz neorealizmus a filmtörténet jelentős stílusirányzata, mely máig élő hatást gyakorolt az olasz és az európai filmre. Méghozzá azért, mert hősei épp olyan hétköznapi emberek, amilyenek mi is vagyunk, és épp olyan valós, hétköznapi problémákkal néznek szembe, mint mi.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és Médiafogalmak kisszótára

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma