2017.04.19

Minden filmtörténeti korszak hozott valami újat, megváltoztatta az addigi gondolkodást. Különösen igaz ez az olasz film 1940-es, 1950-es években kibontakozó stílusirányzatára, az olasz neorealizmusra, mely szakított az addig bevett hamis valóságábrázolással, és a hétköznapi emberek problémáira irányította a figyelmet. Most tehát az 1900-as évek közepére utazunk, ám nem feledkezünk meg a jelenről sem.

Az olasz neorealizmus kialakulásában nagy szerepe volt a vesztes háború okozta szenvedéseknek, az olasz fasizmus összeomlásának és az ellenállási mozgalom eseményeinek. Alkotóira komoly hatással voltak Balázs Béla írásai, a szovjet avantgárd művészeinek elméleti munkái, a magyar Szőts István Emberek a havason című, Velencében is bemutatott filmje, valamint számos, a Bianco e Nero és a Cinema című olasz folyóiratok hasábjain megjelent tanulmány, Umberto Barbaro és Luigi Chiarini írásai. Az 1943-ban Barbaro által megfogalmazott neorealista kiáltvány szerint az olasz film új nemzedéke megelégelte a „naív és modoros konvenciókkal teli groteszk filmcsinálmányokat”, a Mussolini diktatúrája alatt felépített Cinecitta (Filmváros) százszámra gyártott hazug „fehértelefonos” szalonvígjátékait. Roberto Rossellini, Luchino Visconti, Vittorio de Sica, Cesare Zavattini, Giuseppe De Santis, Pietro Germi, Luigi Zampa, Alberto Lattuada és mások munkái az olasz népélet hiteles képét tárják a nézők elé, érzelemgazdagon, mindig drámai erővel. Hatalmas tablókban beszélnek ezek a filmek az egyszerű emberek valódi problémáiról.


senkitobbet2
Senki többet
Fotó: imdb.com

 

A neorealista filmek hőseit gyakran amatőr szereplők alakították, de olyan jelentős színészeket is feldobott a mozgalom, mint például Anna Magnani. A legelső neorealista filmek egyike – még a Mussolini-korszakból – Visconti Megszállottság című munkája, melynek érdekessége, hogy egy azóta is többször feldolgozott amerikai bűnügyi történetet, James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című művét adaptálja az olasz országutak világára. Az irányzat talán legfontosabb, világsikert aratott filmje, a Róma, nyílt város a második világháború után született meg. Az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai közé tartozik még a Paisá, A sorompók lezárulnak, a Biciklitolvajok, valamint a Csoda Milánóban, mely az ’50-es években készült és már új utakkal kísérletezik.

 

A neorealizmus az 1950-es évek második felére kifáradt és egyre sematikusabbá vált. Eredményeit az olasz film olyan egyetemes jelentőségű alkotói gondolták tovább, mint Federico Fellini, Pier Paolo Pasolini, Michelangelo Antonioni, akik egyébként mindhárman közreműködtek neorealista filmekben. A mozgalom – elsősorban stiláris szempontból – később döntő hatást gyakorolt a modern filmművészetre.

 

Róma, nyílt város

Roberto Rossellini filmje az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotása, melyben feltűnik a már említett tehetség, Anna Magnani. A történet Róma német megszállásának idején játszódik, főszereplője pedig Manfredi, az ellenállás vezetője, aki menekülni kényszerül a Gestapo elől, ám úgy tűnik, sehol sincs biztonságban. Carlo Lizzani olasz filmtörténész szerint a Róma, nyílt város „az olasz ellenállás első költői megfogalmazása”. Rossellini 1946-ban elkészíti Paisá címmel a folytatást. Az epikus filmfolyam a Németország, nulla év című 1947-es alkotással válik a háború grandiózus trilógiájává.


roma_nyilt_varos
Fotó: imdb.com

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio de Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

Vittorio de Sica 1952-ben készítette el A sorompók lezárulnak című filmjét, mely egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.


sorompok
Fotó: imdb.com

 

Országúton

Federico Fellini 1954-es filmje már a neorealizmus sematikussá válása után készült, mégis magában foglalja az irányzat legfontosabb eredményeit. Az Országúton egyik szegény sorban élő, végletekig kedves és jó lány, Gelsomina, valamint a durva, érzelmek nélküli erőember, Zampano története, akiket egymás mellé sodor az élet, és akiknek találkozását sosem tudjuk kiverni a fejünkből.


orszaguton
Fotó: imdb.com

 

Senki többet

A Cinema Paradiso és a Puszta formalitás című klasszikusokat is jegyző Giuseppe Tornatore filmje bár 2013-ban készült, mégis kapcsolódik a neorealizmus hagyományaihoz. A Senki többet főszereplője Virgil Oldman, egy világhírű antik műértő, aki cseppet sem átlagos, mégis hétköznapi problémával küzd, méghozzá a magánnyal. Egy napon rejtélyes telefonhívást kap, melynek következtében teljesen felborul és örökre megváltozik az élete. Tornatore a thriller eszközeivel fűszerezi meg a hétköznapi drámát, és bebizonyítja: a szerelem felforgatja az emberek életét.


senkitobbet
Fotó: imdb.com

 

Teljesen idegenek

Paolo Genovese 2016-os filmje a lehető leghétköznapibb szituációba kalauzolja a nézőt: a kamaradráma ugyanis egy baráti vacsora eseményeit mutatja be. Hogy lesz ez hallatlanul elgondolkodtató és izgalmas? Úgy, hogy a hét jó barát egy furcsa játékba kezd. Az asztalra teszik mobiltelefonjaikat és közkincsnek tekintenek minden beérkező hívást, képes vagy szöveges üzenetet. Mennyire ismerjük a párunkat és a barátainkat? Milyen titkok lapulnak meg a kódokkal lezárt okostelefonokban? Nos, pont ezekre a kérdésekre ad választ a Teljesen idegenek, a film, amely akár a mi nappalinkban is lejátszódhatna.


teljesenidegenek
Fotó: imdb.com

 

Az olasz neorealizmus a filmtörténet jelentős stílusirányzata, mely máig élő hatást gyakorolt az olasz és az európai filmre. Méghozzá azért, mert hősei épp olyan hétköznapi emberek, amilyenek mi is vagyunk, és épp olyan valós, hétköznapi problémákkal néznek szembe, mint mi.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és Médiafogalmak kisszótára

CC_banner

madachimre

2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

Cseh_Tamas-20060826-04

2018.01.20

Cseh Tamás énekes, zeneszerző, előadóművész 1943. január 22-én, 75 éve született, éppen a magyar kultúra napján. Az évforduló alkalmából több különleges programon is találkozhatunk Cseh Tamás művészetével, így a Cseh Tamás Archívumban Víg Mihály és a Balaton zenekar ad koncertet, míg a Kolibri Színházban Másik János, Novák János, Márta István, Kecskeméti Gábor, vagyis az Ad Libitum együttes lép fel.

Edgar_Allan_Poe_2
2018.01.19

„A zsenit egy hajszál választja el az őrülttől” – tartja a mondás. Edgar Allan Poe pedig valóban ilyen ember volt. Egy zseni, aki „feltalálta” a detektívregényeket. Úttörő volt az amerikai irodalomban, azonban misztikus, hátborzongató történeteivel gyanút keltett az emberekben, és többen őrültnek gondolták. A 209 éve született íróra emlékezünk.

A gyulai Almásy-kastély 150 ezredik látogatóját köszöntötték január 18-án. A felújított műemléket kevesebb mint két év alatt látogatták meg ennyien. Egy Füzesgyarmaton üdülő, Budapesten élő pár és kisfia volt a szerencsés 150 ezredik látogató, akiket Dombi Ildikó ügyvezető igazgató gyulai kolbászt, pálinkát és lekvárt is tartalmazó ajándékcsomaggal köszöntött.

Jövőre kezdhetik el felépíteni Berlinben a 20. századi műalkotásokat bemutató új állami múzeumot, amelytől azt remélik a német fővárosban, hogy a modern képzőművészet területén is felzárkóznak a világvárosok élvonalába, London, Párizs és New York mellé. A beruházás várhatóan 200 millió euróba (62 milliárd forint) kerül, a kivitelezés 2019 végén kezdődhet, és a Der Tagesspiegel című berlini lap becslése szerint nagyjából öt évig tarthat. A pontos menetrendről még nem határozott a tartományi rangú főváros kormánya.

Szekszárdon a Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával várják az érdeklődőket: az esten Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a Helytörténeti Gyűjtemény, Bonyhádon pedig A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatják be.
Életműdíjat kap Monica Bellucci olasz-francia színésznő és Jean-Paul Belmondo a Lumières-díjátadó február 5-ei, párizsi ceremóniáján – adta hírül a The Hollywood Reporter. Tavaly Marion Cotillard kapta a Lumières-életműdíjat. A Lumières Akadémia a Franciaországban dolgozó külföldi újságírókat képviseli, és évente adja át díjait az előző év legjobb francia filmjeinek.
Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a magyar kultúra napját Fejér megyében. Bicskén Bicskétől a csillagokig címmel asztrofotókból nyílik kiállítás, Székesfehérváron Földes László Hobo Látja Isten, hogy állok a napon címmel tart zenés irodalmi estet, Móron pedig Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estjét láthatják az érdeklődők.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma