2017.04.19

Minden filmtörténeti korszak hozott valami újat, megváltoztatta az addigi gondolkodást. Különösen igaz ez az olasz film 1940-es, 1950-es években kibontakozó stílusirányzatára, az olasz neorealizmusra, mely szakított az addig bevett hamis valóságábrázolással, és a hétköznapi emberek problémáira irányította a figyelmet. Most tehát az 1900-as évek közepére utazunk, ám nem feledkezünk meg a jelenről sem.

Az olasz neorealizmus kialakulásában nagy szerepe volt a vesztes háború okozta szenvedéseknek, az olasz fasizmus összeomlásának és az ellenállási mozgalom eseményeinek. Alkotóira komoly hatással voltak Balázs Béla írásai, a szovjet avantgárd művészeinek elméleti munkái, a magyar Szőts István Emberek a havason című, Velencében is bemutatott filmje, valamint számos, a Bianco e Nero és a Cinema című olasz folyóiratok hasábjain megjelent tanulmány, Umberto Barbaro és Luigi Chiarini írásai. Az 1943-ban Barbaro által megfogalmazott neorealista kiáltvány szerint az olasz film új nemzedéke megelégelte a „naív és modoros konvenciókkal teli groteszk filmcsinálmányokat”, a Mussolini diktatúrája alatt felépített Cinecitta (Filmváros) százszámra gyártott hazug „fehértelefonos” szalonvígjátékait. Roberto Rossellini, Luchino Visconti, Vittorio de Sica, Cesare Zavattini, Giuseppe De Santis, Pietro Germi, Luigi Zampa, Alberto Lattuada és mások munkái az olasz népélet hiteles képét tárják a nézők elé, érzelemgazdagon, mindig drámai erővel. Hatalmas tablókban beszélnek ezek a filmek az egyszerű emberek valódi problémáiról.


senkitobbet2
Senki többet
Fotó: imdb.com

 

A neorealista filmek hőseit gyakran amatőr szereplők alakították, de olyan jelentős színészeket is feldobott a mozgalom, mint például Anna Magnani. A legelső neorealista filmek egyike – még a Mussolini-korszakból – Visconti Megszállottság című munkája, melynek érdekessége, hogy egy azóta is többször feldolgozott amerikai bűnügyi történetet, James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című művét adaptálja az olasz országutak világára. Az irányzat talán legfontosabb, világsikert aratott filmje, a Róma, nyílt város a második világháború után született meg. Az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai közé tartozik még a Paisá, A sorompók lezárulnak, a Biciklitolvajok, valamint a Csoda Milánóban, mely az ’50-es években készült és már új utakkal kísérletezik.

 

A neorealizmus az 1950-es évek második felére kifáradt és egyre sematikusabbá vált. Eredményeit az olasz film olyan egyetemes jelentőségű alkotói gondolták tovább, mint Federico Fellini, Pier Paolo Pasolini, Michelangelo Antonioni, akik egyébként mindhárman közreműködtek neorealista filmekben. A mozgalom – elsősorban stiláris szempontból – később döntő hatást gyakorolt a modern filmművészetre.

 

Róma, nyílt város

Roberto Rossellini filmje az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotása, melyben feltűnik a már említett tehetség, Anna Magnani. A történet Róma német megszállásának idején játszódik, főszereplője pedig Manfredi, az ellenállás vezetője, aki menekülni kényszerül a Gestapo elől, ám úgy tűnik, sehol sincs biztonságban. Carlo Lizzani olasz filmtörténész szerint a Róma, nyílt város „az olasz ellenállás első költői megfogalmazása”. Rossellini 1946-ban elkészíti Paisá címmel a folytatást. Az epikus filmfolyam a Németország, nulla év című 1947-es alkotással válik a háború grandiózus trilógiájává.


roma_nyilt_varos
Fotó: imdb.com

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio de Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

Vittorio de Sica 1952-ben készítette el A sorompók lezárulnak című filmjét, mely egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.


sorompok
Fotó: imdb.com

 

Országúton

Federico Fellini 1954-es filmje már a neorealizmus sematikussá válása után készült, mégis magában foglalja az irányzat legfontosabb eredményeit. Az Országúton egyik szegény sorban élő, végletekig kedves és jó lány, Gelsomina, valamint a durva, érzelmek nélküli erőember, Zampano története, akiket egymás mellé sodor az élet, és akiknek találkozását sosem tudjuk kiverni a fejünkből.


orszaguton
Fotó: imdb.com

 

Senki többet

A Cinema Paradiso és a Puszta formalitás című klasszikusokat is jegyző Giuseppe Tornatore filmje bár 2013-ban készült, mégis kapcsolódik a neorealizmus hagyományaihoz. A Senki többet főszereplője Virgil Oldman, egy világhírű antik műértő, aki cseppet sem átlagos, mégis hétköznapi problémával küzd, méghozzá a magánnyal. Egy napon rejtélyes telefonhívást kap, melynek következtében teljesen felborul és örökre megváltozik az élete. Tornatore a thriller eszközeivel fűszerezi meg a hétköznapi drámát, és bebizonyítja: a szerelem felforgatja az emberek életét.


senkitobbet
Fotó: imdb.com

 

Teljesen idegenek

Paolo Genovese 2016-os filmje a lehető leghétköznapibb szituációba kalauzolja a nézőt: a kamaradráma ugyanis egy baráti vacsora eseményeit mutatja be. Hogy lesz ez hallatlanul elgondolkodtató és izgalmas? Úgy, hogy a hét jó barát egy furcsa játékba kezd. Az asztalra teszik mobiltelefonjaikat és közkincsnek tekintenek minden beérkező hívást, képes vagy szöveges üzenetet. Mennyire ismerjük a párunkat és a barátainkat? Milyen titkok lapulnak meg a kódokkal lezárt okostelefonokban? Nos, pont ezekre a kérdésekre ad választ a Teljesen idegenek, a film, amely akár a mi nappalinkban is lejátszódhatna.


teljesenidegenek
Fotó: imdb.com

 

Az olasz neorealizmus a filmtörténet jelentős stílusirányzata, mely máig élő hatást gyakorolt az olasz és az európai filmre. Méghozzá azért, mert hősei épp olyan hétköznapi emberek, amilyenek mi is vagyunk, és épp olyan valós, hétköznapi problémákkal néznek szembe, mint mi.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és Médiafogalmak kisszótára

_d0a2419__copy__400x579_masolata

2018.04.20

„Szinte folyamatosan fényképeztem, így hamar kiderült számomra, hogy másként is rá lehet nézni a dolgokra, mint ahogy addig tettem. Talán ez volt a legfontosabb, amit a főiskolán megtanultam” – mesélte Sára Sándor filmrendező, operatőr, aki munkássága elismeréseként idén átvehette a Kossuth Nagydíjat. Az alkotóval pályája legfontosabb pillanatairól és filmjeiről beszélgettünk, de az is szóba került, mit tanácsol a fiataloknak.

20180420_092944_2

2018.04.20

Egy művészeti alkotás akkor jó, ha gondolatokat ébreszt. Nincs ez másként a Budapest Art Week saját kiállításán sem, mely a Szuszpenziók címet viseli és a Tesla Budapestben kapott helyet. Tükrös szivárvány, emberekkel teli léghajó, modern csendélet egy rendetlen szobáról, Tatabánya elefántja, űrből érkezett szuvenír – többek között ezek fogadják a látogatókat a Tesla kiállítóterében.

Volpone2

2018.04.20
Hat város színházának előadása lesz látható június 15. és július 3. között a Városmajori Színházi Szemlén: idén a kecskeméti, a kaposvári, a miskolci, a győri, a nyíregyházi és a szombathelyi teátrum produkciói alkotják a versenyprogramot. A szemlén az elmúlt év hat legjobb vidéki, szórakoztató, magas művészi igénnyel színre vitt előadása vetélkedik egymással.

Nemzetközi pályázatot hirdetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 35 év alatti rendezők számára, akik legfeljebb nyolcszereplős előadással pályázhatnak, jutalomként pedig megvalósíthatják elképzelésüket a társulattal. A pályázatok beküldési határideje augusztus 5., eredményt öt nappal később, augusztus 10-én hirdetnek.

Mások mellett Ferenczi György és a Rackajam, a Dzsinnkaladzsi, erdélyi és moldvai muzsikusok, andalúz flamencotáncosok és zenészek lépnek fel az idei, már 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között a komáromi Monostori Erődben. A nyitónapon, április 27-én 1968-ra emlékeznek a szervezők.

A herendi porcelánmanufaktúra magángyűjteményekben lévő alkotásaiból nyílt kiállítás április 18-án a herendi porcelánmúzeumban. A tárlatot, amely a kezdetektől mutatja be az üzemben gyártott darabokat, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Áder János azt mondta: a manufaktúra története jól példázza, hogy a gazdasági felemelkedés a nemzeti felemelkedés záloga is.

Színházi programokkal és túrával is emlékeznek a 2006-ban elhunyt Zenthe Ferencre április 22-én Salgótarjánban. Az emléknapon megkoszorúzzák az ország első Zenthe-szobrát, amelyet tíz éve állítottak a színművész, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára tiszteletére.

Színpadi produkciók és koncertek is várják a közönséget április 21-én Óbudán, a Szent György-napi sokadalom és kézműves vásár forgatagában, az Óbudai Waldorf Iskola művészeti fesztiválján. Az egész napos vásári forgatagban színpadi produkciók, koncertek, zsonglőrök, mutatványosok, vásári komédiások szórakoztatják a közönséget, amely csaknem 70 iparművész, népművész portékái között válogathat.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma