2017. június 27.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.04.19

Minden filmtörténeti korszak hozott valami újat, megváltoztatta az addigi gondolkodást. Különösen igaz ez az olasz film 1940-es, 1950-es években kibontakozó stílusirányzatára, az olasz neorealizmusra, mely szakított az addig bevett hamis valóságábrázolással, és a hétköznapi emberek problémáira irányította a figyelmet. Most tehát az 1900-as évek közepére utazunk, ám nem feledkezünk meg a jelenről sem.

Az olasz neorealizmus kialakulásában nagy szerepe volt a vesztes háború okozta szenvedéseknek, az olasz fasizmus összeomlásának és az ellenállási mozgalom eseményeinek. Alkotóira komoly hatással voltak Balázs Béla írásai, a szovjet avantgárd művészeinek elméleti munkái, a magyar Szőts István Emberek a havason című, Velencében is bemutatott filmje, valamint számos, a Bianco e Nero és a Cinema című olasz folyóiratok hasábjain megjelent tanulmány, Umberto Barbaro és Luigi Chiarini írásai. Az 1943-ban Barbaro által megfogalmazott neorealista kiáltvány szerint az olasz film új nemzedéke megelégelte a „naív és modoros konvenciókkal teli groteszk filmcsinálmányokat”, a Mussolini diktatúrája alatt felépített Cinecitta (Filmváros) százszámra gyártott hazug „fehértelefonos” szalonvígjátékait. Roberto Rossellini, Luchino Visconti, Vittorio de Sica, Cesare Zavattini, Giuseppe De Santis, Pietro Germi, Luigi Zampa, Alberto Lattuada és mások munkái az olasz népélet hiteles képét tárják a nézők elé, érzelemgazdagon, mindig drámai erővel. Hatalmas tablókban beszélnek ezek a filmek az egyszerű emberek valódi problémáiról.


senkitobbet2
Senki többet
Fotó: imdb.com

 

A neorealista filmek hőseit gyakran amatőr szereplők alakították, de olyan jelentős színészeket is feldobott a mozgalom, mint például Anna Magnani. A legelső neorealista filmek egyike – még a Mussolini-korszakból – Visconti Megszállottság című munkája, melynek érdekessége, hogy egy azóta is többször feldolgozott amerikai bűnügyi történetet, James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című művét adaptálja az olasz országutak világára. Az irányzat talán legfontosabb, világsikert aratott filmje, a Róma, nyílt város a második világháború után született meg. Az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotásai közé tartozik még a Paisá, A sorompók lezárulnak, a Biciklitolvajok, valamint a Csoda Milánóban, mely az ’50-es években készült és már új utakkal kísérletezik.

 

A neorealizmus az 1950-es évek második felére kifáradt és egyre sematikusabbá vált. Eredményeit az olasz film olyan egyetemes jelentőségű alkotói gondolták tovább, mint Federico Fellini, Pier Paolo Pasolini, Michelangelo Antonioni, akik egyébként mindhárman közreműködtek neorealista filmekben. A mozgalom – elsősorban stiláris szempontból – később döntő hatást gyakorolt a modern filmművészetre.

 

Róma, nyílt város

Roberto Rossellini filmje az olasz neorealizmus legjelentősebb alkotása, melyben feltűnik a már említett tehetség, Anna Magnani. A történet Róma német megszállásának idején játszódik, főszereplője pedig Manfredi, az ellenállás vezetője, aki menekülni kényszerül a Gestapo elől, ám úgy tűnik, sehol sincs biztonságban. Carlo Lizzani olasz filmtörténész szerint a Róma, nyílt város „az olasz ellenállás első költői megfogalmazása”. Rossellini 1946-ban elkészíti Paisá címmel a folytatást. Az epikus filmfolyam a Németország, nulla év című 1947-es alkotással válik a háború grandiózus trilógiájává.


roma_nyilt_varos
Fotó: imdb.com

 

Biciklitolvajok

A Biciklitolvajok Vittorio de Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró egyik legszebb alkotása, egyben az olasz neorealizmus sokat emlegetett remekműve, melynek főszereplője Antonio, a munkanélküli családapa, aki hosszú idő után végre munkát kap, ám már az első napján ellopják munkaeszközét, a kerékpárját. Főhősünk bejárja egész Rómát, hogy meglelje a kerékpárt, vele pedig a lehetőséget arra, hogy eltartsa családját.


biciklitolvajok
Fotó: filmscoremonthly.com

 

A sorompók lezárulnak

Vittorio de Sica 1952-ben készítette el A sorompók lezárulnak című filmjét, mely egy társadalom peremén élő nyugdíjas úr, Umberto D. mélyen megható története. Főhősünknek egyetlen társa van csak az életben, a kutyája. Már a lakbért sem tudja fizetni, szobájába pedig új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Elkeseredettségében úgy dönt, öngyilkos lesz, hűséges kutyája azonban megmenti. Az olasz neorealizmus egyik legszebb darabja ez, mely annak ellenére, hogy magányról és kétségbeesésről szól, arra mutat rá, hogy még a legnyomorúságosabb élet is értékes.


sorompok
Fotó: imdb.com

 

Országúton

Federico Fellini 1954-es filmje már a neorealizmus sematikussá válása után készült, mégis magában foglalja az irányzat legfontosabb eredményeit. Az Országúton egyik szegény sorban élő, végletekig kedves és jó lány, Gelsomina, valamint a durva, érzelmek nélküli erőember, Zampano története, akiket egymás mellé sodor az élet, és akiknek találkozását sosem tudjuk kiverni a fejünkből.


orszaguton
Fotó: imdb.com

 

Senki többet

A Cinema Paradiso és a Puszta formalitás című klasszikusokat is jegyző Giuseppe Tornatore filmje bár 2013-ban készült, mégis kapcsolódik a neorealizmus hagyományaihoz. A Senki többet főszereplője Virgil Oldman, egy világhírű antik műértő, aki cseppet sem átlagos, mégis hétköznapi problémával küzd, méghozzá a magánnyal. Egy napon rejtélyes telefonhívást kap, melynek következtében teljesen felborul és örökre megváltozik az élete. Tornatore a thriller eszközeivel fűszerezi meg a hétköznapi drámát, és bebizonyítja: a szerelem felforgatja az emberek életét.


senkitobbet
Fotó: imdb.com

 

Teljesen idegenek

Paolo Genovese 2016-os filmje a lehető leghétköznapibb szituációba kalauzolja a nézőt: a kamaradráma ugyanis egy baráti vacsora eseményeit mutatja be. Hogy lesz ez hallatlanul elgondolkodtató és izgalmas? Úgy, hogy a hét jó barát egy furcsa játékba kezd. Az asztalra teszik mobiltelefonjaikat és közkincsnek tekintenek minden beérkező hívást, képes vagy szöveges üzenetet. Mennyire ismerjük a párunkat és a barátainkat? Milyen titkok lapulnak meg a kódokkal lezárt okostelefonokban? Nos, pont ezekre a kérdésekre ad választ a Teljesen idegenek, a film, amely akár a mi nappalinkban is lejátszódhatna.


teljesenidegenek
Fotó: imdb.com

 

Az olasz neorealizmus a filmtörténet jelentős stílusirányzata, mely máig élő hatást gyakorolt az olasz és az európai filmre. Méghozzá azért, mert hősei épp olyan hétköznapi emberek, amilyenek mi is vagyunk, és épp olyan valós, hétköznapi problémákkal néznek szembe, mint mi.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és Médiafogalmak kisszótára

Kormos-Valeria_A-vegtelen_foglyai_B1jo

2017.06.26

Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.

vszf-fooldali_vagott
2017.06.26
Bár még csak most kezdődött a nyár, a budapesti Thália Színház már az őszi évadnyitó eseményére készül. Idén hatodik alkalommal, szeptember 4. és 10. között rendezik meg ugyanis a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét napos programsorozaton kilenc színház kilenc előadásában, kiváló hazai rendezőkkel a hátuk mögött állnak színpadra a színészek. A mobilokat kérjük kikapcsolni!

24karat_kis

2017.06.26

A Nyitott Műhelyben mutatták be június 22-én a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára című kötetet. Az Arany-emlékév keretében megjelenő verseskötet ötletadója Boka László irodalomtörténész, akinek indító gondolata az volt, hogy reflektáljanak kortárs költők Arany János személyére és költészetére – versben.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján. A június 24-ei este megtartott díjátadó ünnepségen életműdíjjal jutalmazták Giricz Attila színművészt, az Újvidéki Színház tagját és Szélyes Ferencet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét.

Barcelonába érkezik a magyar kortárs tervezőművészetet bemutató Shaping Hungary: Design in the 21st Century című vándorkiállítás július elején. A tárlat a formatervezés magyar törekvéseit olyan alkotásokon keresztül ismerteti meg a nagyközönséggel, mint a Paprikum fűszermalom, az Ivanka betontáska, a Piston rugóhúzó, a Codolagni falitükör, a Zigzag biciklisdoboz.

A Múzeumok Éjszakája rendezvényhez kapcsolódva átadták június 24-én az új helyre költöztetett Aeropark repülőgép múzeumot. Az Aeropark a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolójának bővítése miatt az idén tavasszal költözött át a repülőtéri felüljáró mellé. A Malév életében egykor meghatározó szerepet játszó repülőgép típusok, valamint a speciális repülőtéri járművek exkluzív környezetbe kerültek.

Szent Lászlóról szóló kiállítás nyílt a Múzeumok Éjszakáján a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban június 24-én a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan. Köszöntőjében Márfi Gyula veszprémi érsek az 1077 és 1095 közt uralkodó Szent László alakjáról felidézte: megvolt benne a hősies bátorság és az alázat, emellett szigorú igazságosság és irgalmasság jellemezte uralkodását.

A Kincsem című kalandfilmet fényképező Szatmári Pétert választották az év operatőrének az Aranyszem Operatőr Fesztiválon. A fesztiválon 10 kategóriában 81 film versenyzett, a díjakat június 23-án este adták át a Dover házban, Budapesten. A Legenda-díjat Andor Tamásnak ítélték, aki közvetlen alkotótársa volt többek között Bacsó Péternek, Schiffer Pálnak, Makk Károlynak, Mészáros Mártának és Dobray Györgynek is.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma