2017. szeptember 25.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.02.17

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A Kultúra.hu az összes kiválasztott alkotást jó szívvel ajánlja, ez a lista ugyanis olyan filmeket sorakoztat fel, melyeket tényleg látni kell.

A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak. Így született meg a Brüsszeli tizenkettő, a kiválasztott filmek pedig azóta is őrzik helyüket a filmtörténet legjelentősebb alkotásai között.

 

Patyomkin páncélos

Az 1925-ben készült Patyomkin páncélos Szergej Mihajlovics Eisenstein híres alkotása, mely az 1905-ös oroszországi forradalom idejébe kalauzolja a nézőt. Nincs egyetlen kiemelt főszereplő sem, hiszen egy kollektív hős áll a középpontjában: a páncélos legénysége. Eisenstein ezen alkotásával nem csak emléket állított a forradalomnak, hanem megújította a filmművészetet. Hogy miért? A rendező neve sokak számára leginkább az 1+1=3 egyenletről lehet ismerős: ő a montázs atyja, aki a fogalmakat képekkel jelenítette meg, a mozgások és változások kifejezésére pedig kifejlesztett egy új eszközt, a montázst. Egyenlete azt mondja ki, hogy két filmjelenet összeadásával egy új, harmadik jelentés, fogalom születik. A Patyomkin páncélos című filmjében már használja is ezt az eszközt, mely azóta is jelentős szerepet foglal el a filmes kifejezőeszközök között.


battleshippotemkin
Fotó: slantmagazine.com

 

Aranyláz

Van valaki a filmtörténetben, akinek elég csak a sziluettjét megpillantani, azonnal tudjuk, ki az. Igen, ő Charlie Chaplin, kinek első nagyjátékfilmje az Aranyláz, mely egy magányos csavargó története, aki az aranyláz idején Alaszkába utazik, hogy legyen valamije. Ez így elsőre nem hangzik túl humoros történetnek, a film azonban bővelkedik a nevettető jelenetekben. Chaplin mára már klasszikussá vált karaktere határozza meg a némafilmkorszak és a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotását, melyben a vígjátéki elemek mögött bújik meg a mély érzelem és a felfedezésre váró jelentés.


1453992928-56aa2be076d3b-027-the-gold-rush-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Biciklitolvajok

Vittorio de Sica 1948-ban készült alkotása az olasz neorealizmus egyik első műve, melyben a hétköznapi világ és egy egyszerű ember, valamint az ő problémája kerül a középpontba. A Biciklitolvajok főszereplője Antonio, aki nagy örömmel kezdi első munkanapját, ám már néhány órával a kezdés után ellopják a kerékpárját, mely nélkül képtelen ellátni az új állással járó kötelezettségeit. Kétségbeesve veszi nyakába a várost és bejárja egész Rómát, hogy meglelje a biciklit. Hogy miért különleges ez a film? Nemcsak azért, mert az olasz neorealizmus egyik korai és jeles műve, hanem azért is, mert egy olyan hétköznapi drámát mutat be, mely nem is áll olyan távol az egyszerű néző életétől és problémáitól.


bicycle-thieves-4a
Fotó: espressokino.ca

 

Jeanne d’Arc szenvedései

Carl Theodor Dreyer alkotása esetén valóban helytálló kijelenteni, hogy „a film igaz történetet dolgoz fel”. Főszereplőnk Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz. Az ő történetét mutatja be a Jeanne d’Arc szenvedései, melyben nagyrészt csak közelképeket látunk, így mi is részesei lehetünk annak a szenvedésnek, melyet az inkvizíciós bizottság elé kényszerült Jeanne d’Arc átél. A film egyik legfontosabb eszköze a színészi játék, a szereplők pedig – különösen Renée Falconetti – maradéktalanul eleget tettek minden elvárásnak. Talán ezért is lehet minden idők egyik leghatásosabb filmje a Jeanne d’Arc szenvedései.


08542-1465482934367
Fotó: ticketsource.co.uk

 

A nagy ábránd

A nagy ábránd a francia lírai realizmus idején, 1937-ben született. Jean Renoir filmje az I. világháború után játszódik, főhősei pedig hadifogolytáborba zárt francia tisztek, akik kétségbeesetten próbálnak menekülni. A történet ismeretében azt gondolnánk, hogy az alkotásban előkerül a kegyetlenség, az erőszak és mindaz, amivel egy háború jár, ám a rendező nem ezek megjelenítésére helyezte a hangsúlyt. Filmje egy nagy ábrándról és annak kergetéséről szól, és arra próbál rámutatni, hogy ha akarjuk, mindig van, mindig lehet kiút.


029-la-grande-illusion-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Gyilkos arany

A kapzsiság bűn? A jólét utáni vágy valóban képes szörnyeteggé változtatni az embert? És mi van akkor, ha már rengeteg pénze van valakinek? Elképzelhető, hogy akkor sem lesz elégedett? Erich von Stroheim épp ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Gyilkos arany című filmjében, melyben a főszereplő fogorvos élete annak ellenére vagy inkább pont amiatt megy tönkre, hogy dúskál az aranyban. Még egy gyilkosságot is elkövet. De mi lehet a valódi oka annak, hogy egyre mélyebbre süllyed?


1453986873-56aa14391c8c0-002-greed-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Türelmetlenség

Az ókori Babilónia, Jézus kora, Szent Bertalan éjszakája, valamint a jelenkor Amerikája. E négy történelmi kort választotta D. W. Griffith, kinek filmje négy történetet mesél el. A történelmi tabló káprázatos és korát messze meghaladó képekből építkezik: elkészítése több ezer statisztát és mesterien elkészített díszleteket igényelt. Az igyekezet azonban nem volt hiábavaló, a Türelmetlenség máig sokat emlegetett mű, mely a montázs forradalmi alkalmazásának segítségével gyúr egybe négy különálló történetet, és olyasvalami fontosságára hívja fel a figyelmet, melyre manapság is nagy szükség van.


film-intolerance-1916
Fotó: openculture.com

 

Anya

Vszevolod Pudovkin filmje egy munkáscsalád életébe nyújt bepillantást egy 1905-ös gyári sztrájk idején. Főszereplője az anya, aki védeni próbálja családját, ám idővel igazat ad fiának és ő is a munkásmozgalmat támogató felkelők oldalára áll. Eisenstein kortársa szintén a montázs eszközét használta, melynek eredményeképpen tragikus filmje ma is hatásos és megrázó.


mother1926_01-h_2016
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám elfeledkezett róla, hogy valaha egyszerű embert volt. A rendező – aki a főszerepet is alakítja – egy valós személyről, William Randolph Hearstről mintázta az Aranypolgár kulcsszerepét, emiatt azonban nagy árat kellett fizetnie. Az igazi sajtómágnás magára ismert, és hadjáratot indított a film ellen: újságjaiban kizárólag negatív kritikák születtek Orson Welles művéről, mely hamar meg is bukott. Évekkel később azonban fény derült filmtörténeti jelentőségére, melyet az is mutat, hogy beválasztották a Brüsszeli tizenkettőbe. Az Aranypolgár egy rendkívül különleges film, mely több szemszögből mutat meg egy főszereplőt, emellett pedig több műfaj elemeit ötvözi. Ha röviden akarunk fogalmazni: kihagyhatatlan klasszikus.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

A föld

Alekszander Dovzsenko filmje a kolhozosítás (a magántulajdonú földbirtok teljes felszámolása, a szovjet típusú földművelő szövetkezeti rendszer bevezetése – a szerk.) időszakát mutatja be és a forradalmi világformálás drámáját olyan képekkel jeleníti meg, hogy még ma is csak ámulunk. Pedig az ukrán filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása 1930-ban készült. Mégis: az atmoszféra, a fényképezés, a vágás és a történet összhatása egy olyan filmet eredményez, mely a XXI. században is megállja a helyét.


510725822_1280x1024
Fotó: wronreel.com

 

Az utolsó ember

Friedrich Wilhelm Murnau alkotása – akárcsak a Biciklitolvajok – egy kisember drámáját mutatja be. Az utolsó ember főszereplője egy idős hotelportás, akit kora miatt lefokoznak, ám azt nem tudják (és nem is érdekel senkit), hogy a poszttal járó egyenruha jelentette számára a megbecsülést, a méltóságot, sőt, az élete értelmét. Murnau filmje a német Kammerspiel, vagyis kamarajátékfilm kiemelkedő darabja, melynek főszerepét Emil Jannings játssza. Ezt miért fontos kiemelni? Azért, mert ő kapta meg elsőként a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat, méghozzá azért, mert játéka mindig – tehát Az utolsó emberben is – páratlan volt.


derletztemann
Fotó: annikastelter.wordpress.com

 

Dr. Caligari

A Dr. Caligari a német expresszionizmus első filmje, melynek főszereplője egy őrült hipnotizőr, Dr. Caligari és alvajáró szolgálója, Cesare. Ők lesznek minden bonyodalom okozói, ám a hátborzongató történetben fontos szerep jut a narrátornak is. Az 1920-as film ereje azonban nem kimondottan a történetben, hanem a képi világban rejlik. A nagyrészt papírból készült díszleteket a kor híres és kiemelkedő grafikusai készítették, a környezet pedig elég félelmetesre sikerült. Robert Wiene filmjében nem meglepő módon expresszionista kifejezőeszközök – erős kontrasztok, vastag kontúrok, sziluettek, fény-árnyék hatások – uralkodnak. A díszlet, a maszkírozás, a színészek játéka és a történet egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a Dr. Caligari könnyedén képes felvenni a versenyt egy mostani horrorfilmmel is.


14157071570_d02231483e_o
Fotó: celluloidwickerman.com

 

Készítette: Tóth Eszter

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

D_MTI20170921050

2017.09.24

Fluxus és barátai címmel látható kiállítás szeptember 22-től a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból mutatnak be válogatást. A Fluxus egy nemzetközi művészcsoport, mely az 1960-as évek elején jött létre George Maciunas litván művész vezetésével. A tárlat november 26-ig megtekinthető.

violin-2560312_960_720

2017.09.24

Húsz éve kezdődtek Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. Ennek emlékére a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház szeptember végétől jubileumi sorozattal készül, amelynek keretében az adatközlő mesterek mellett bemutatják a fiatal generációt is. A koncertsorozat szeptember 30-án kezdődik a Fonóban.

rossz_versek_jo

2017.09.23

Ötvenöt forgatási nap, százhúsz helyszín, francia ösztöndíj és a Filmalap támogatása – Reisz Gábor ismét filmet rendez, melyben ő játssza a főszerepet. Míg előző filmjét, a 65 ezer nézőt mozgósító, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant szinte minimális büdzséből hozta létre, addig legújabb alkotásában, a Rossz versekben komolyabb technikával és nagyobb költségvetéssel dolgozik. Az önéletrajzi ihletésű film várhatóan 2018 őszén kerül a mozikba.

TOKODY 40 – BEL CANTO címmel ad koncertet 2017. október 30-án 19:30-tól a Pesti Vigadó Dísztermében Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten – melyen válogatás hallható Rossini, Bellini és Donizetti műveiből – közreműködik Muskát András – tenor, zongorán kísér Janos Acs. „Hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson” – vallja Tokody Ilona.

Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti össze Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq – Dahua Hotel), Sanghajban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség.

Hat tánc című új, Bartók Béla ihlette produkcióját szeptember 28-án mutatja be a Várkert Bazárban a Feledi János vezette Feledi Project, majd az október 5. és 8. között zajló New York-i Dumbo Dance Fesztiválon lép fel Own Destiny című duettjével, melyet 6-án és 7-én láthat a tengerentúli közönség a Gelsey Kirkland Művészeti Központban. Az egyfelvonásos előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok című, 1915-ben zongorára írt művére. A bemutatón közreműködik Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész, zeneszerző, valamint Oláh Péter bőgős és Pecek Lakatos János dobos.

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Szegedi Kortárs Balett, amely 25 esztendeje működik ezen a néven, és 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját a Nagyszínházban. Azóta 123, a közönség mellett a szakma elismerését is elnyerő produkció született, melyben összesen 140 művész táncolt. A darabok készítésében Juronics Tamás mellett 39 magyar és külföldi koreográfus vett részt. A társulat születésnapját szeptember 30-án ünnepli Szegeden, a Nagyszínházban. A budapesti ünnepséget november 8-án rendezik a Müpában.

Rendkívüli sztárparádé várható a vörös szőnyegen a 65. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 22-ei esti nyitógáláján. Az észak-spanyolországi tengerparti városban olyan hírességek megjelenésére számíthat a nagyközönség, mint Arnold Schwarzenegger, Glenn Close, Penélope Cruz, Javier Bardem, James Franco és Alicia Vikander. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az első elismerést: Aki Kaurismäki finn rendező A remény másik oldala című filmjéért veheti át a FIPRESCI-díjat. A szeptember 30-ig tartó fesztivál nyitófilmje Wim Wenders Submergence című alkotása lesz. A romantikus dráma 17 másik filmmel együtt van versenyben a legjobb alkotásnak járó Arany Kagyló-díjért. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje pedig a közönségdíjért versenyez.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma