2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.17

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A Kultúra.hu az összes kiválasztott alkotást jó szívvel ajánlja, ez a lista ugyanis olyan filmeket sorakoztat fel, melyeket tényleg látni kell.

A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak. Így született meg a Brüsszeli tizenkettő, a kiválasztott filmek pedig azóta is őrzik helyüket a filmtörténet legjelentősebb alkotásai között.

 

Patyomkin páncélos

Az 1925-ben készült Patyomkin páncélos Szergej Mihajlovics Eisenstein híres alkotása, mely az 1905-ös oroszországi forradalom idejébe kalauzolja a nézőt. Nincs egyetlen kiemelt főszereplő sem, hiszen egy kollektív hős áll a középpontjában: a páncélos legénysége. Eisenstein ezen alkotásával nem csak emléket állított a forradalomnak, hanem megújította a filmművészetet. Hogy miért? A rendező neve sokak számára leginkább az 1+1=3 egyenletről lehet ismerős: ő a montázs atyja, aki a fogalmakat képekkel jelenítette meg, a mozgások és változások kifejezésére pedig kifejlesztett egy új eszközt, a montázst. Egyenlete azt mondja ki, hogy két filmjelenet összeadásával egy új, harmadik jelentés, fogalom születik. A Patyomkin páncélos című filmjében már használja is ezt az eszközt, mely azóta is jelentős szerepet foglal el a filmes kifejezőeszközök között.


battleshippotemkin
Fotó: slantmagazine.com

 

Aranyláz

Van valaki a filmtörténetben, akinek elég csak a sziluettjét megpillantani, azonnal tudjuk, ki az. Igen, ő Charlie Chaplin, kinek első nagyjátékfilmje az Aranyláz, mely egy magányos csavargó története, aki az aranyláz idején Alaszkába utazik, hogy legyen valamije. Ez így elsőre nem hangzik túl humoros történetnek, a film azonban bővelkedik a nevettető jelenetekben. Chaplin mára már klasszikussá vált karaktere határozza meg a némafilmkorszak és a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotását, melyben a vígjátéki elemek mögött bújik meg a mély érzelem és a felfedezésre váró jelentés.


1453992928-56aa2be076d3b-027-the-gold-rush-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Biciklitolvajok

Vittorio de Sica 1948-ban készült alkotása az olasz neorealizmus egyik első műve, melyben a hétköznapi világ és egy egyszerű ember, valamint az ő problémája kerül a középpontba. A Biciklitolvajok főszereplője Antonio, aki nagy örömmel kezdi első munkanapját, ám már néhány órával a kezdés után ellopják a kerékpárját, mely nélkül képtelen ellátni az új állással járó kötelezettségeit. Kétségbeesve veszi nyakába a várost és bejárja egész Rómát, hogy meglelje a biciklit. Hogy miért különleges ez a film? Nemcsak azért, mert az olasz neorealizmus egyik korai és jeles műve, hanem azért is, mert egy olyan hétköznapi drámát mutat be, mely nem is áll olyan távol az egyszerű néző életétől és problémáitól.


bicycle-thieves-4a
Fotó: espressokino.ca

 

Jeanne d’Arc szenvedései

Carl Theodor Dreyer alkotása esetén valóban helytálló kijelenteni, hogy „a film igaz történetet dolgoz fel”. Főszereplőnk Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz. Az ő történetét mutatja be a Jeanne d’Arc szenvedései, melyben nagyrészt csak közelképeket látunk, így mi is részesei lehetünk annak a szenvedésnek, melyet az inkvizíciós bizottság elé kényszerült Jeanne d’Arc átél. A film egyik legfontosabb eszköze a színészi játék, a szereplők pedig – különösen Renée Falconetti – maradéktalanul eleget tettek minden elvárásnak. Talán ezért is lehet minden idők egyik leghatásosabb filmje a Jeanne d’Arc szenvedései.


08542-1465482934367
Fotó: ticketsource.co.uk

 

A nagy ábránd

A nagy ábránd a francia lírai realizmus idején, 1937-ben született. Jean Renoir filmje az I. világháború után játszódik, főhősei pedig hadifogolytáborba zárt francia tisztek, akik kétségbeesetten próbálnak menekülni. A történet ismeretében azt gondolnánk, hogy az alkotásban előkerül a kegyetlenség, az erőszak és mindaz, amivel egy háború jár, ám a rendező nem ezek megjelenítésére helyezte a hangsúlyt. Filmje egy nagy ábrándról és annak kergetéséről szól, és arra próbál rámutatni, hogy ha akarjuk, mindig van, mindig lehet kiút.


029-la-grande-illusion-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Gyilkos arany

A kapzsiság bűn? A jólét utáni vágy valóban képes szörnyeteggé változtatni az embert? És mi van akkor, ha már rengeteg pénze van valakinek? Elképzelhető, hogy akkor sem lesz elégedett? Erich von Stroheim épp ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Gyilkos arany című filmjében, melyben a főszereplő fogorvos élete annak ellenére vagy inkább pont amiatt megy tönkre, hogy dúskál az aranyban. Még egy gyilkosságot is elkövet. De mi lehet a valódi oka annak, hogy egyre mélyebbre süllyed?


1453986873-56aa14391c8c0-002-greed-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Türelmetlenség

Az ókori Babilónia, Jézus kora, Szent Bertalan éjszakája, valamint a jelenkor Amerikája. E négy történelmi kort választotta D. W. Griffith, kinek filmje négy történetet mesél el. A történelmi tabló káprázatos és korát messze meghaladó képekből építkezik: elkészítése több ezer statisztát és mesterien elkészített díszleteket igényelt. Az igyekezet azonban nem volt hiábavaló, a Türelmetlenség máig sokat emlegetett mű, mely a montázs forradalmi alkalmazásának segítségével gyúr egybe négy különálló történetet, és olyasvalami fontosságára hívja fel a figyelmet, melyre manapság is nagy szükség van.


film-intolerance-1916
Fotó: openculture.com

 

Anya

Vszevolod Pudovkin filmje egy munkáscsalád életébe nyújt bepillantást egy 1905-ös gyári sztrájk idején. Főszereplője az anya, aki védeni próbálja családját, ám idővel igazat ad fiának és ő is a munkásmozgalmat támogató felkelők oldalára áll. Eisenstein kortársa szintén a montázs eszközét használta, melynek eredményeképpen tragikus filmje ma is hatásos és megrázó.


mother1926_01-h_2016
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám elfeledkezett róla, hogy valaha egyszerű embert volt. A rendező – aki a főszerepet is alakítja – egy valós személyről, William Randolph Hearstről mintázta az Aranypolgár kulcsszerepét, emiatt azonban nagy árat kellett fizetnie. Az igazi sajtómágnás magára ismert, és hadjáratot indított a film ellen: újságjaiban kizárólag negatív kritikák születtek Orson Welles művéről, mely hamar meg is bukott. Évekkel később azonban fény derült filmtörténeti jelentőségére, melyet az is mutat, hogy beválasztották a Brüsszeli tizenkettőbe. Az Aranypolgár egy rendkívül különleges film, mely több szemszögből mutat meg egy főszereplőt, emellett pedig több műfaj elemeit ötvözi. Ha röviden akarunk fogalmazni: kihagyhatatlan klasszikus.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

A föld

Alekszander Dovzsenko filmje a kolhozosítás (a magántulajdonú földbirtok teljes felszámolása, a szovjet típusú földművelő szövetkezeti rendszer bevezetése – a szerk.) időszakát mutatja be és a forradalmi világformálás drámáját olyan képekkel jeleníti meg, hogy még ma is csak ámulunk. Pedig az ukrán filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása 1930-ban készült. Mégis: az atmoszféra, a fényképezés, a vágás és a történet összhatása egy olyan filmet eredményez, mely a XXI. században is megállja a helyét.


510725822_1280x1024
Fotó: wronreel.com

 

Az utolsó ember

Friedrich Wilhelm Murnau alkotása – akárcsak a Biciklitolvajok – egy kisember drámáját mutatja be. Az utolsó ember főszereplője egy idős hotelportás, akit kora miatt lefokoznak, ám azt nem tudják (és nem is érdekel senkit), hogy a poszttal járó egyenruha jelentette számára a megbecsülést, a méltóságot, sőt, az élete értelmét. Murnau filmje a német Kammerspiel, vagyis kamarajátékfilm kiemelkedő darabja, melynek főszerepét Emil Jannings játssza. Ezt miért fontos kiemelni? Azért, mert ő kapta meg elsőként a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat, méghozzá azért, mert játéka mindig – tehát Az utolsó emberben is – páratlan volt.


derletztemann
Fotó: annikastelter.wordpress.com

 

Dr. Caligari

A Dr. Caligari a német expresszionizmus első filmje, melynek főszereplője egy őrült hipnotizőr, Dr. Caligari és alvajáró szolgálója, Cesare. Ők lesznek minden bonyodalom okozói, ám a hátborzongató történetben fontos szerep jut a narrátornak is. Az 1920-as film ereje azonban nem kimondottan a történetben, hanem a képi világban rejlik. A nagyrészt papírból készült díszleteket a kor híres és kiemelkedő grafikusai készítették, a környezet pedig elég félelmetesre sikerült. Robert Wiene filmjében nem meglepő módon expresszionista kifejezőeszközök – erős kontrasztok, vastag kontúrok, sziluettek, fény-árnyék hatások – uralkodnak. A díszlet, a maszkírozás, a színészek játéka és a történet egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a Dr. Caligari könnyedén képes felvenni a versenyt egy mostani horrorfilmmel is.


14157071570_d02231483e_o
Fotó: celluloidwickerman.com

 

Készítette: Tóth Eszter

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma