2017.02.17

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A Kultúra.hu az összes kiválasztott alkotást jó szívvel ajánlja, ez a lista ugyanis olyan filmeket sorakoztat fel, melyeket tényleg látni kell.

A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak. Így született meg a Brüsszeli tizenkettő, a kiválasztott filmek pedig azóta is őrzik helyüket a filmtörténet legjelentősebb alkotásai között.

 

Patyomkin páncélos

Az 1925-ben készült Patyomkin páncélos Szergej Mihajlovics Eisenstein híres alkotása, mely az 1905-ös oroszországi forradalom idejébe kalauzolja a nézőt. Nincs egyetlen kiemelt főszereplő sem, hiszen egy kollektív hős áll a középpontjában: a páncélos legénysége. Eisenstein ezen alkotásával nem csak emléket állított a forradalomnak, hanem megújította a filmművészetet. Hogy miért? A rendező neve sokak számára leginkább az 1+1=3 egyenletről lehet ismerős: ő a montázs atyja, aki a fogalmakat képekkel jelenítette meg, a mozgások és változások kifejezésére pedig kifejlesztett egy új eszközt, a montázst. Egyenlete azt mondja ki, hogy két filmjelenet összeadásával egy új, harmadik jelentés, fogalom születik. A Patyomkin páncélos című filmjében már használja is ezt az eszközt, mely azóta is jelentős szerepet foglal el a filmes kifejezőeszközök között.


battleshippotemkin
Fotó: slantmagazine.com

 

Aranyláz

Van valaki a filmtörténetben, akinek elég csak a sziluettjét megpillantani, azonnal tudjuk, ki az. Igen, ő Charlie Chaplin, kinek első nagyjátékfilmje az Aranyláz, mely egy magányos csavargó története, aki az aranyláz idején Alaszkába utazik, hogy legyen valamije. Ez így elsőre nem hangzik túl humoros történetnek, a film azonban bővelkedik a nevettető jelenetekben. Chaplin mára már klasszikussá vált karaktere határozza meg a némafilmkorszak és a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotását, melyben a vígjátéki elemek mögött bújik meg a mély érzelem és a felfedezésre váró jelentés.


1453992928-56aa2be076d3b-027-the-gold-rush-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Biciklitolvajok

Vittorio de Sica 1948-ban készült alkotása az olasz neorealizmus egyik első műve, melyben a hétköznapi világ és egy egyszerű ember, valamint az ő problémája kerül a középpontba. A Biciklitolvajok főszereplője Antonio, aki nagy örömmel kezdi első munkanapját, ám már néhány órával a kezdés után ellopják a kerékpárját, mely nélkül képtelen ellátni az új állással járó kötelezettségeit. Kétségbeesve veszi nyakába a várost és bejárja egész Rómát, hogy meglelje a biciklit. Hogy miért különleges ez a film? Nemcsak azért, mert az olasz neorealizmus egyik korai és jeles műve, hanem azért is, mert egy olyan hétköznapi drámát mutat be, mely nem is áll olyan távol az egyszerű néző életétől és problémáitól.


bicycle-thieves-4a
Fotó: espressokino.ca

 

Jeanne d’Arc szenvedései

Carl Theodor Dreyer alkotása esetén valóban helytálló kijelenteni, hogy „a film igaz történetet dolgoz fel”. Főszereplőnk Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz. Az ő történetét mutatja be a Jeanne d’Arc szenvedései, melyben nagyrészt csak közelképeket látunk, így mi is részesei lehetünk annak a szenvedésnek, melyet az inkvizíciós bizottság elé kényszerült Jeanne d’Arc átél. A film egyik legfontosabb eszköze a színészi játék, a szereplők pedig – különösen Renée Falconetti – maradéktalanul eleget tettek minden elvárásnak. Talán ezért is lehet minden idők egyik leghatásosabb filmje a Jeanne d’Arc szenvedései.


08542-1465482934367
Fotó: ticketsource.co.uk

 

A nagy ábránd

A nagy ábránd a francia lírai realizmus idején, 1937-ben született. Jean Renoir filmje az I. világháború után játszódik, főhősei pedig hadifogolytáborba zárt francia tisztek, akik kétségbeesetten próbálnak menekülni. A történet ismeretében azt gondolnánk, hogy az alkotásban előkerül a kegyetlenség, az erőszak és mindaz, amivel egy háború jár, ám a rendező nem ezek megjelenítésére helyezte a hangsúlyt. Filmje egy nagy ábrándról és annak kergetéséről szól, és arra próbál rámutatni, hogy ha akarjuk, mindig van, mindig lehet kiút.


029-la-grande-illusion-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Gyilkos arany

A kapzsiság bűn? A jólét utáni vágy valóban képes szörnyeteggé változtatni az embert? És mi van akkor, ha már rengeteg pénze van valakinek? Elképzelhető, hogy akkor sem lesz elégedett? Erich von Stroheim épp ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Gyilkos arany című filmjében, melyben a főszereplő fogorvos élete annak ellenére vagy inkább pont amiatt megy tönkre, hogy dúskál az aranyban. Még egy gyilkosságot is elkövet. De mi lehet a valódi oka annak, hogy egyre mélyebbre süllyed?


1453986873-56aa14391c8c0-002-greed-theredlist
Fotó: theredlist.com

 

Türelmetlenség

Az ókori Babilónia, Jézus kora, Szent Bertalan éjszakája, valamint a jelenkor Amerikája. E négy történelmi kort választotta D. W. Griffith, kinek filmje négy történetet mesél el. A történelmi tabló káprázatos és korát messze meghaladó képekből építkezik: elkészítése több ezer statisztát és mesterien elkészített díszleteket igényelt. Az igyekezet azonban nem volt hiábavaló, a Türelmetlenség máig sokat emlegetett mű, mely a montázs forradalmi alkalmazásának segítségével gyúr egybe négy különálló történetet, és olyasvalami fontosságára hívja fel a figyelmet, melyre manapság is nagy szükség van.


film-intolerance-1916
Fotó: openculture.com

 

Anya

Vszevolod Pudovkin filmje egy munkáscsalád életébe nyújt bepillantást egy 1905-ös gyári sztrájk idején. Főszereplője az anya, aki védeni próbálja családját, ám idővel igazat ad fiának és ő is a munkásmozgalmat támogató felkelők oldalára áll. Eisenstein kortársa szintén a montázs eszközét használta, melynek eredményeképpen tragikus filmje ma is hatásos és megrázó.


mother1926_01-h_2016
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám elfeledkezett róla, hogy valaha egyszerű embert volt. A rendező – aki a főszerepet is alakítja – egy valós személyről, William Randolph Hearstről mintázta az Aranypolgár kulcsszerepét, emiatt azonban nagy árat kellett fizetnie. Az igazi sajtómágnás magára ismert, és hadjáratot indított a film ellen: újságjaiban kizárólag negatív kritikák születtek Orson Welles művéről, mely hamar meg is bukott. Évekkel később azonban fény derült filmtörténeti jelentőségére, melyet az is mutat, hogy beválasztották a Brüsszeli tizenkettőbe. Az Aranypolgár egy rendkívül különleges film, mely több szemszögből mutat meg egy főszereplőt, emellett pedig több műfaj elemeit ötvözi. Ha röviden akarunk fogalmazni: kihagyhatatlan klasszikus.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

A föld

Alekszander Dovzsenko filmje a kolhozosítás (a magántulajdonú földbirtok teljes felszámolása, a szovjet típusú földművelő szövetkezeti rendszer bevezetése – a szerk.) időszakát mutatja be és a forradalmi világformálás drámáját olyan képekkel jeleníti meg, hogy még ma is csak ámulunk. Pedig az ukrán filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása 1930-ban készült. Mégis: az atmoszféra, a fényképezés, a vágás és a történet összhatása egy olyan filmet eredményez, mely a XXI. században is megállja a helyét.


510725822_1280x1024
Fotó: wronreel.com

 

Az utolsó ember

Friedrich Wilhelm Murnau alkotása – akárcsak a Biciklitolvajok – egy kisember drámáját mutatja be. Az utolsó ember főszereplője egy idős hotelportás, akit kora miatt lefokoznak, ám azt nem tudják (és nem is érdekel senkit), hogy a poszttal járó egyenruha jelentette számára a megbecsülést, a méltóságot, sőt, az élete értelmét. Murnau filmje a német Kammerspiel, vagyis kamarajátékfilm kiemelkedő darabja, melynek főszerepét Emil Jannings játssza. Ezt miért fontos kiemelni? Azért, mert ő kapta meg elsőként a legjobb férfi színésznek járó Oscar-díjat, méghozzá azért, mert játéka mindig – tehát Az utolsó emberben is – páratlan volt.


derletztemann
Fotó: annikastelter.wordpress.com

 

Dr. Caligari

A Dr. Caligari a német expresszionizmus első filmje, melynek főszereplője egy őrült hipnotizőr, Dr. Caligari és alvajáró szolgálója, Cesare. Ők lesznek minden bonyodalom okozói, ám a hátborzongató történetben fontos szerep jut a narrátornak is. Az 1920-as film ereje azonban nem kimondottan a történetben, hanem a képi világban rejlik. A nagyrészt papírból készült díszleteket a kor híres és kiemelkedő grafikusai készítették, a környezet pedig elég félelmetesre sikerült. Robert Wiene filmjében nem meglepő módon expresszionista kifejezőeszközök – erős kontrasztok, vastag kontúrok, sziluettek, fény-árnyék hatások – uralkodnak. A díszlet, a maszkírozás, a színészek játéka és a történet egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy a Dr. Caligari könnyedén képes felvenni a versenyt egy mostani horrorfilmmel is.


14157071570_d02231483e_o
Fotó: celluloidwickerman.com

 

Készítette: Tóth Eszter

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma