2018.01.03

Mi áll a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltványban? Kik írták? Mi volt a céljuk? Mi az a Budapesti Iskola? Milyen szellemiséget képviselt? És kik voltak a tagjai? Ha szeretnétek választ kapni ezekre a kérdésekre, tartsatok velünk! Amellett pedig, hogy válaszokat adunk, olyan magyar filmeket ajánlunk, melyek égető társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. „A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás.” A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltvány, „amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban”. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: „célunk a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmezés látásmódjába”.


csaladituzfeszek2
Családi tűzfészek
Fotó: bbsarchiv.hu

 

Néhány éven belül a Balázs Béla Stúdióban az e kiáltvány nyomán elinduló kollektív anyaggyűjtő, valóságfeltáró munka lett a bázisa azoknak a mély valóságismeretről árulkodó dokumentarista játékfilmeknek, a Budapesti Iskola azóta klasszikussá vált alkotásainak – mindenekelőtt Dárday István–Szalai Györgyi Jutalomutazás (1974), Filmregény (1977), Ember Judit Tantörténet (1976), Fagyöngyök (1977), Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Szabadgyalog (1980), Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978), A pártfogolt (1982), Erdőss Pál Adj király katonát! (1982) című filmjeinek –, „melyek gyakran árnyaltabb, összetettebb képét nyújtották egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségnek, megérintett problémának, mint a hagyományos módon készült játék-, illetve dokumentumfilmek”.

 

A Budapesti Iskola alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik gyakran nem saját sorsukat alakították, ám megélt tapasztalataik nyomán mégis belülről ismerték azt a figurát, akit életre kellett kelteniük – így volt ez a Családi tűzfészek, illetve a Jutalomutazás esetén. „Ha saját sorsát élte tovább a kamera előtt egy család vagy szereplő, nem ritkán fiktív cselekményelemek is helyet kaptak a történetben (Fagyöngyök, Adj király katonát!). A legtöbb dokumentarista alkotásban a párbeszédek nem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát, célját, témáját határozta meg a szerző. A játékban sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig a kézikamera használata jellemezte elsősorban.”

 

Az Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei általában a korszak valamely feszítő társadalmi problémáját járták körül: a lakáskérdést, a munkásság felemelkedésének lehetőségeit, a társadalmi mobilizáció buktatóit. „A dokumentarista módszer felszabadító hatása nyomán azonban számos film ma is »él«, működik, és jóval több, mint sajátos kordokumentum.”

 

Amellett pedig, hogy ezek a filmek örökké érvényes üzenettel bírnak, hatással vannak a mai magyar filmkészítésre is. A Budapesti Iskola alkotóinak így olyan filmeket is köszönhetünk, mint a Csak a szél vagy a Drifter.

 

Jutalomutazás

Dárday István és Szalai Györgyi 1974-es filmszatírájának főszereplője Forgó Anna járási úttörőtitkár, aki egy napon váratlanul azt az értesítést kapja, hogy angliai jutalomutazásra jelölhetnek egy úttörőt. El is kezdik keresni a szerencsés fiatalt, aki megfelel a feltételeknek: vagyis 13-14 éves, jó tanuló, fizikai dolgozó gyermeke és lehetőleg valamilyen hangszeren is tud játszani. Végül egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki véleményük szerint megfelel ezeknek a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi édesanyja azonban végül meggondolja magát.


jutalomutazas
Fotó: urania-nf.hu

 

Családi tűzfészek

Tarr Béla 1979-ben készítette el ezt a dokumentum-játékfilmet, mely egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról szól. Irén, a fiatal munkásasszony a katonaidejét töltő férje szüleinél lakik kislányával egy kicsi, peremkerületi lakásban. A családban mindennaposak a viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat…


csaladituzfeszek
Fotó: urania-nf.hu

 

Cséplő Gyuri

A Budapesti Iskola egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb alakja volt Schiffer Pál, aki 1978-ban egy intelligens, ambiciózus cigányfiú, Cséplő Gyuri fejlődéstörténetét tárta a nézők elé. Ebben a dokumentum-játékfilmben egy amatőr szereplőt láthatunk, aki saját életének motívumait játssza el. Cséplő Gyuri mindössze két elemit végzett, ám egy nap úgy dönt, biztos megélhetést keres magának, így elindul Németfaluból Pestre. A fiú becsületesen és szorgalmasan tanul, dolgozik, közben azonban épp olyan nehéz helyzetekbe kerül, mint a nagyvárosban élő többi cigány. Megtapasztalja a szegénységet, az előítéleteket, végül pedig arra jut, hazamegy a barátaihoz. Otthon viszont újabb felismerés várja: már nem tud a régi körülmények között élni.


cseplogyuri
Fotó: port.hu

 

Adj király katonát!

Erdőss Pál 1982-es filmjének főhőse Jutka, aki állami gondozottként került nevelőszülőkhöz. Tizenhat éves korában viszont őket is elveszíti, ezért elhatározza, hogy Budapestre megy. Éjszakai műszakban dolgozik, munkásszálláson lakik és élvezi a szabadságot. Később azonban rá kell jönnie, hogy az élet nehezebb, mint gondolta.


adjkiraly
Fotó: port.hu

 

Csak a szél

Fliegauf Bence 2012-es filmje a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született. „Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás” – mondta a rendező.


csakaszel
Fotó: port.hu

 

Drifter

Hörcher Gábor 2015-ös alkotása különleges módszerrel forgatott dokumentum-játékfilm: öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva. Főszereplője Ricsi, aki semmilyen elvárásnak és senkinek sem akar megfelelni: otthagyja az iskolát, hogy azt csinálhassa, amit akar. Illegális rodeókra és különféle bulikba jár, ennek eredménye pedig a rendőrök előli futás, valamint a folyamatos veszekedés a szüleivel. Ricsi egy nap azonban komoly elhatározásra jut: úgy dönt, felújítja roncs BMW-jét, hogy elindulhasson a vidék híres rally versenyén. Mindent megtesz, hogy összeszedje ehhez a pénzt, ebből azonban csak még több probléma születik...


drifter
Fotó: Drifter Facebook-oldala

 


Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

CC_banner

2018_01_18_eden_stab

2018.01.19

A Friss levegő és a Pál Adrienn író-rendezőjének új filmje Éden címmel készül a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. A forgatás a hét elején kezdődött, a főszerepekben Lana Barić horvát színésznő és Daan Stuyven belga rocksztár lesz látható. Az Éden a tervek szerint 2019 második felében kerül a mozikba.

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

Változatos programokkal, kiállításokkal, irodalmi rendezvényekkel, koncertekkel, a Szeged kultúrájáért díjak, a Kölcsey-érmek és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj átadásával ünneplik a magyar kultúra napját Csongrád megyében. Láthatóak lesznek Szeged legszebb színes ablaküvegei, Csongrádon fiatal képző-, iparművészek és építészek munkái, Makón pedig határon túli magyar művészek alkotásai.

Arany János balladáit hallhatja a közönség Veszprém megyei középiskolások tolmácsolásában, a Budapest Voices a megyeszékhely négy pontján koncertezik, valamint kiállítások, irodalmi előadások és bábelőadás várja az érdeklődőket a magyar kultúra napja alkalmából. Pesti felhőjáték címmel Déry Tibor emlékét idéző előadás és filmvetítés várja a közönséget a megyei könyvtárban, de selyemfestményekből is nyílik kiállítás a művelődési központban.

Komolyzenei koncertekkel, gálaestekkel, kiállítás-megnyitókkal és könyvbemutatóval ünneplik a magyar kultúra napját Zala megyében. Zalaegerszegen az egy héten át tartó rendezvénysorozatot kortárs képzőművészeti kiállítással nyitják meg január 19-én a Gönczi Galériában. A tematikus tájképfestészeti válogatást Völgyi Miklós és Skonda Mária gyűjteményéből állítják össze.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma