2018.01.03

Mi áll a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltványban? Kik írták? Mi volt a céljuk? Mi az a Budapesti Iskola? Milyen szellemiséget képviselt? És kik voltak a tagjai? Ha szeretnétek választ kapni ezekre a kérdésekre, tartsatok velünk! Amellett pedig, hogy válaszokat adunk, olyan magyar filmeket ajánlunk, melyek égető társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. „A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás.” A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltvány, „amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban”. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: „célunk a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmezés látásmódjába”.


csaladituzfeszek2
Családi tűzfészek
Fotó: bbsarchiv.hu

 

Néhány éven belül a Balázs Béla Stúdióban az e kiáltvány nyomán elinduló kollektív anyaggyűjtő, valóságfeltáró munka lett a bázisa azoknak a mély valóságismeretről árulkodó dokumentarista játékfilmeknek, a Budapesti Iskola azóta klasszikussá vált alkotásainak – mindenekelőtt Dárday István–Szalai Györgyi Jutalomutazás (1974), Filmregény (1977), Ember Judit Tantörténet (1976), Fagyöngyök (1977), Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Szabadgyalog (1980), Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978), A pártfogolt (1982), Erdőss Pál Adj király katonát! (1982) című filmjeinek –, „melyek gyakran árnyaltabb, összetettebb képét nyújtották egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségnek, megérintett problémának, mint a hagyományos módon készült játék-, illetve dokumentumfilmek”.

 

A Budapesti Iskola alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik gyakran nem saját sorsukat alakították, ám megélt tapasztalataik nyomán mégis belülről ismerték azt a figurát, akit életre kellett kelteniük – így volt ez a Családi tűzfészek, illetve a Jutalomutazás esetén. „Ha saját sorsát élte tovább a kamera előtt egy család vagy szereplő, nem ritkán fiktív cselekményelemek is helyet kaptak a történetben (Fagyöngyök, Adj király katonát!). A legtöbb dokumentarista alkotásban a párbeszédek nem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát, célját, témáját határozta meg a szerző. A játékban sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig a kézikamera használata jellemezte elsősorban.”

 

Az Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei általában a korszak valamely feszítő társadalmi problémáját járták körül: a lakáskérdést, a munkásság felemelkedésének lehetőségeit, a társadalmi mobilizáció buktatóit. „A dokumentarista módszer felszabadító hatása nyomán azonban számos film ma is »él«, működik, és jóval több, mint sajátos kordokumentum.”

 

Amellett pedig, hogy ezek a filmek örökké érvényes üzenettel bírnak, hatással vannak a mai magyar filmkészítésre is. A Budapesti Iskola alkotóinak így olyan filmeket is köszönhetünk, mint a Csak a szél vagy a Drifter.

 

Jutalomutazás

Dárday István és Szalai Györgyi 1974-es filmszatírájának főszereplője Forgó Anna járási úttörőtitkár, aki egy napon váratlanul azt az értesítést kapja, hogy angliai jutalomutazásra jelölhetnek egy úttörőt. El is kezdik keresni a szerencsés fiatalt, aki megfelel a feltételeknek: vagyis 13-14 éves, jó tanuló, fizikai dolgozó gyermeke és lehetőleg valamilyen hangszeren is tud játszani. Végül egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki véleményük szerint megfelel ezeknek a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi édesanyja azonban végül meggondolja magát.


jutalomutazas
Fotó: urania-nf.hu

 

Családi tűzfészek

Tarr Béla 1979-ben készítette el ezt a dokumentum-játékfilmet, mely egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról szól. Irén, a fiatal munkásasszony a katonaidejét töltő férje szüleinél lakik kislányával egy kicsi, peremkerületi lakásban. A családban mindennaposak a viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat…


csaladituzfeszek
Fotó: urania-nf.hu

 

Cséplő Gyuri

A Budapesti Iskola egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb alakja volt Schiffer Pál, aki 1978-ban egy intelligens, ambiciózus cigányfiú, Cséplő Gyuri fejlődéstörténetét tárta a nézők elé. Ebben a dokumentum-játékfilmben egy amatőr szereplőt láthatunk, aki saját életének motívumait játssza el. Cséplő Gyuri mindössze két elemit végzett, ám egy nap úgy dönt, biztos megélhetést keres magának, így elindul Németfaluból Pestre. A fiú becsületesen és szorgalmasan tanul, dolgozik, közben azonban épp olyan nehéz helyzetekbe kerül, mint a nagyvárosban élő többi cigány. Megtapasztalja a szegénységet, az előítéleteket, végül pedig arra jut, hazamegy a barátaihoz. Otthon viszont újabb felismerés várja: már nem tud a régi körülmények között élni.


cseplogyuri
Fotó: port.hu

 

Adj király katonát!

Erdőss Pál 1982-es filmjének főhőse Jutka, aki állami gondozottként került nevelőszülőkhöz. Tizenhat éves korában viszont őket is elveszíti, ezért elhatározza, hogy Budapestre megy. Éjszakai műszakban dolgozik, munkásszálláson lakik és élvezi a szabadságot. Később azonban rá kell jönnie, hogy az élet nehezebb, mint gondolta.


adjkiraly
Fotó: port.hu

 

Csak a szél

Fliegauf Bence 2012-es filmje a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született. „Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás” – mondta a rendező.


csakaszel
Fotó: port.hu

 

Drifter

Hörcher Gábor 2015-ös alkotása különleges módszerrel forgatott dokumentum-játékfilm: öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva. Főszereplője Ricsi, aki semmilyen elvárásnak és senkinek sem akar megfelelni: otthagyja az iskolát, hogy azt csinálhassa, amit akar. Illegális rodeókra és különféle bulikba jár, ennek eredménye pedig a rendőrök előli futás, valamint a folyamatos veszekedés a szüleivel. Ricsi egy nap azonban komoly elhatározásra jut: úgy dönt, felújítja roncs BMW-jét, hogy elindulhasson a vidék híres rally versenyén. Mindent megtesz, hogy összeszedje ehhez a pénzt, ebből azonban csak még több probléma születik...


drifter
Fotó: Drifter Facebook-oldala

 


Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma