2018.01.03

Mi áll a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltványban? Kik írták? Mi volt a céljuk? Mi az a Budapesti Iskola? Milyen szellemiséget képviselt? És kik voltak a tagjai? Ha szeretnétek választ kapni ezekre a kérdésekre, tartsatok velünk! Amellett pedig, hogy válaszokat adunk, olyan magyar filmeket ajánlunk, melyek égető társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet.

A Budapesti Iskola az 1970-es évek Magyarországán kialakult filmkészítési iskola, mely a dokumentum-, illetve játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. „A mozgalom az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdióban indult, ahol állami pénzből, de bemutatási kötelezettség nélkül alkothatott néhány évig minden frissen végzett főiskolás.” A Budapesti Iskola jellegzetes dokumentuma volt a Szociológiai filmcsoportot! című, 1969-es kiáltvány, „amely a valósághoz szorosabban tapadó filmezési gyakorlatot kívánt meghonosítani a magyar dokumentumfilm-gyártásban”. A kiáltvány szerzői, többek között Grunwalsky Ferenc, Magyar Dezső, Bódy Gábor filmrendezők, Dobai Péter és Ajtony Árpád írók így fogalmaztak: „célunk a szociológiai gondolkodás bevitele a dokumentumfilmezés látásmódjába”.


csaladituzfeszek2
Családi tűzfészek
Fotó: bbsarchiv.hu

 

Néhány éven belül a Balázs Béla Stúdióban az e kiáltvány nyomán elinduló kollektív anyaggyűjtő, valóságfeltáró munka lett a bázisa azoknak a mély valóságismeretről árulkodó dokumentarista játékfilmeknek, a Budapesti Iskola azóta klasszikussá vált alkotásainak – mindenekelőtt Dárday István–Szalai Györgyi Jutalomutazás (1974), Filmregény (1977), Ember Judit Tantörténet (1976), Fagyöngyök (1977), Tarr Béla Családi tűzfészek (1977), Szabadgyalog (1980), Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978), A pártfogolt (1982), Erdőss Pál Adj király katonát! (1982) című filmjeinek –, „melyek gyakran árnyaltabb, összetettebb képét nyújtották egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségnek, megérintett problémának, mint a hagyományos módon készült játék-, illetve dokumentumfilmek”.

 

A Budapesti Iskola alkotói többnyire amatőr szereplőket kértek fel filmjeikhez, akik gyakran nem saját sorsukat alakították, ám megélt tapasztalataik nyomán mégis belülről ismerték azt a figurát, akit életre kellett kelteniük – így volt ez a Családi tűzfészek, illetve a Jutalomutazás esetén. „Ha saját sorsát élte tovább a kamera előtt egy család vagy szereplő, nem ritkán fiktív cselekményelemek is helyet kaptak a történetben (Fagyöngyök, Adj király katonát!). A legtöbb dokumentarista alkotásban a párbeszédek nem voltak előre rögzítve, inkább csak a jelenet irányát, célját, témáját határozta meg a szerző. A játékban sok volt az esetlegesség, az improvizáció, az operatőri munkát pedig a kézikamera használata jellemezte elsősorban.”

 

Az Iskola alkotóinak dokumentarista filmjei általában a korszak valamely feszítő társadalmi problémáját járták körül: a lakáskérdést, a munkásság felemelkedésének lehetőségeit, a társadalmi mobilizáció buktatóit. „A dokumentarista módszer felszabadító hatása nyomán azonban számos film ma is »él«, működik, és jóval több, mint sajátos kordokumentum.”

 

Amellett pedig, hogy ezek a filmek örökké érvényes üzenettel bírnak, hatással vannak a mai magyar filmkészítésre is. A Budapesti Iskola alkotóinak így olyan filmeket is köszönhetünk, mint a Csak a szél vagy a Drifter.

 

Jutalomutazás

Dárday István és Szalai Györgyi 1974-es filmszatírájának főszereplője Forgó Anna járási úttörőtitkár, aki egy napon váratlanul azt az értesítést kapja, hogy angliai jutalomutazásra jelölhetnek egy úttörőt. El is kezdik keresni a szerencsés fiatalt, aki megfelel a feltételeknek: vagyis 13-14 éves, jó tanuló, fizikai dolgozó gyermeke és lehetőleg valamilyen hangszeren is tud játszani. Végül egy falusi iskola lázas sietséggel előállítja Balogh Tibit, aki véleményük szerint megfelel ezeknek a feltételeknek. A mezőről, a munkából becipelt szülők föl sem eszmélnek, máris írásos engedélyüket adják az úthoz. Tibi édesanyja azonban végül meggondolja magát.


jutalomutazas
Fotó: urania-nf.hu

 

Családi tűzfészek

Tarr Béla 1979-ben készítette el ezt a dokumentum-játékfilmet, mely egy lakásproblémával küzdő, munkás házaspár életéről, emberi kapcsolatairól és a család felbomlásáról szól. Irén, a fiatal munkásasszony a katonaidejét töltő férje szüleinél lakik kislányával egy kicsi, peremkerületi lakásban. A családban mindennaposak a viták, a veszekedések és ezen a leszerelő férj hazatérése sem változtat…


csaladituzfeszek
Fotó: urania-nf.hu

 

Cséplő Gyuri

A Budapesti Iskola egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb alakja volt Schiffer Pál, aki 1978-ban egy intelligens, ambiciózus cigányfiú, Cséplő Gyuri fejlődéstörténetét tárta a nézők elé. Ebben a dokumentum-játékfilmben egy amatőr szereplőt láthatunk, aki saját életének motívumait játssza el. Cséplő Gyuri mindössze két elemit végzett, ám egy nap úgy dönt, biztos megélhetést keres magának, így elindul Németfaluból Pestre. A fiú becsületesen és szorgalmasan tanul, dolgozik, közben azonban épp olyan nehéz helyzetekbe kerül, mint a nagyvárosban élő többi cigány. Megtapasztalja a szegénységet, az előítéleteket, végül pedig arra jut, hazamegy a barátaihoz. Otthon viszont újabb felismerés várja: már nem tud a régi körülmények között élni.


cseplogyuri
Fotó: port.hu

 

Adj király katonát!

Erdőss Pál 1982-es filmjének főhőse Jutka, aki állami gondozottként került nevelőszülőkhöz. Tizenhat éves korában viszont őket is elveszíti, ezért elhatározza, hogy Budapestre megy. Éjszakai műszakban dolgozik, munkásszálláson lakik és élvezi a szabadságot. Később azonban rá kell jönnie, hogy az élet nehezebb, mint gondolta.


adjkiraly
Fotó: port.hu

 

Csak a szél

Fliegauf Bence 2012-es filmje a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született. „Nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek. Nem szeretnék bekapcsolódni a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás” – mondta a rendező.


csakaszel
Fotó: port.hu

 

Drifter

Hörcher Gábor 2015-ös alkotása különleges módszerrel forgatott dokumentum-játékfilm: öt évig készült amatőr szereplőkkel, kétfős stábbal, 200 órányi nyersanyagból összevágva. Főszereplője Ricsi, aki semmilyen elvárásnak és senkinek sem akar megfelelni: otthagyja az iskolát, hogy azt csinálhassa, amit akar. Illegális rodeókra és különféle bulikba jár, ennek eredménye pedig a rendőrök előli futás, valamint a folyamatos veszekedés a szüleivel. Ricsi egy nap azonban komoly elhatározásra jut: úgy dönt, felújítja roncs BMW-jét, hogy elindulhasson a vidék híres rally versenyén. Mindent megtesz, hogy összeszedje ehhez a pénzt, ebből azonban csak még több probléma születik...


drifter
Fotó: Drifter Facebook-oldala

 


Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

biblia2_borito3

2018.04.22

„Érted is, amit olvasol?” címmel a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be a Biblia – magyarázó jegyzetekkel című új kiadványt, mely a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg. A „Magyarázatos Bibliáról” Nádas Péter író, Karasszon István teológusprofesszor, Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, valamint Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója beszélgetett április 21-én.

Olvadojovonk

2018.04.22

A Föld napjához, április 22-éhez kapcsolódva Olvadó jövőnk címmel nyílt kiállítás Kércz Tibor és Komáromi Csaba természetfotósok az Északi- és Déli-sarkon készített képeiből a Magyar Természettudományi Múzeumban. „Remélem, ezzel a kiállítással hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az év mind a 365 napja a Föld napja legyen” – mondta Komáromi Csaba.

_d0a9919__copy_borito

2018.04.21

Milyen az, amikor egy népi minta divatos szabású ruhán tűnik fel? Vajon a régi paraszti hagyományok létezhetnek a modern korban is? A Műcsarokban április 21-én nyílt Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállításon a lószerszámoktól a fazekakig, a divatos népi ruháktól a díszes fakapukig, a berendezési tárgyaktól a hangszerekig számos egyedi alkotás látható.

Véglegessé vált a hatodik Martosi Szabadegyetem zenei programja, amelynek kínálatában mások mellett az Omega, az Edda és a Tankcsapda koncertjei is szerepelnek. A szabadegyetemet – amelynek fő szervezői a Via Nova Ifjúsági Csoport és a révkomáromi Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata (SJE HÖK) – az idén július 4. és 8. között rendezik meg a Révkomáromhoz közeli Martoson.

Budapestre érkezik a világhírű Koreai Nemzeti Kortárstánc Együttes, amely Kavalkád című darabját adja elő május 4-én a Várkert Bazárban. A koreai kortárstánc egyik legizgalmasabb darabjának számító Kavalkád című produkció először látható Magyarországon. Az előadás különböző világok ötvözésére tesz kísérletet: merész módon vegyíti a keleti és a nyugati, a régmúlt és a kortárs zenés és táncos hagyományokat. Az alkotók szerint az előadás révén a nézők közelebb kerülhetnek a koreai kultúrához, gondolkodásmódhoz, a koreai emberek lelkivilágához, Korea egyszerre gazdag és súlyos örökségéhez.

Gárdi Balázs Buzkashi című képével nyerte el a Professzionális verseny Sport kategóriájának díját az idei Sony World Photography Awardson, amelyen az Év fotósa címet Alys Tomlinson brit fotóművész kapta. A szakmai zsűri a magyar fotós Buzkashi című képsorozatát ismerte el legjobbként, amely betekintést nyújt egy tradicionális buzkashi mérkőzés menetébe az afganisztáni Dawlatabadban. Alys Tomlinson brit fotóművész Ex-Voto című képsorozatával nyerte meg a Felfedezés kategóriát, és ezzel a sorozattal érdemelte ki a 25 ezer dolláros Év fotósa címet is. Az idén 11. alkalommal megrendezett fotópályázatra rekordmennyiségű, mintegy 320 ezer fotós adta le nevezését több mint 200 országból.

Rippl-Rónai József – a magyar modern festészet első mestere címmel kiállítás nyílt április 20-án a kaposvári festőművész alkotásaiból a zágrábi Modern Galériában. A teljes életművet bemutató tárlat megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: Rippl-Rónai arról a világról beszél, amelyet a horvátok és a magyarok együtt töltöttek az Osztrák–Magyar Monarchiában. A május 13-ig látható kiállítás a horvát kulturális minisztérium, a zágrábi Modern Galéria, Kaposvár, az ottani Rippl-Rónai Múzeum és a Zágrábi Magyar Intézet szervezésében valósul meg, a kurátor Géger Melinda művészettörténész.

Először lép fel Magyarországon a Grammy-díjas, többszörös platinalemezes Pitbull: a kubai származású amerikai rapper július 28-án ad koncertet a székesfehérvári Fezen Fesztiválon. A szervezők tájékoztatása szerint a legutóbbi futball-világbajnokság himnuszát jegyző előadó nagyzenekaros koncertet ad Fehérváron. Mint írták: Pitbull az underground hiphopból átnyergelve a latinos ritmusokkal kevert poposabb műfajokba egyik pillanatról a másikra a slágerlisták csúcsán találta magát, 2009-es I Know You Want Me című slágere az év legnézettebb videója lett a YouTube-on. A 21 éves Fezen Fesztivált idén július 25. és 28. között rendezik Székesfehérváron, a MÁV-pályán.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma