NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.07.11

Milyen változásokat hozott Andy Vajna halála? Hogyan élték meg a Filmalapot ért sajtótámadásokat? És mi az a régi adóssága a magyar filmnek, amit hamarosan törleszteni fognak? Havas Ágnessel, a Filmalap vezérigazgatójával a filmtett.ro beszélgetett a magyar filmszakma aktualitásairól.

havas-agnes-2019-2
Havas Ágnes
Fotó: Czirják Pál

Hogyan érinti Andy Vajna halála a Filmalap működését?

Andy halála óta az irodámban őrizzük az arcképét, az asztalomon egy gyertya ég. Másfél nappal azután, hogy Andy elment, találkoztam a miniszterelnök úrral, aki biztosított róla, hogy számára fontos a magyar filmipar és azon belül a Filmalap munkájának folytonossága. Kormánybiztost nem neveztek ki Andy helyére, és azt jelezték felénk, hogy nem is fognak, engem pedig megkértek, hogy folytassam a munkát.

 

A Filmalap sem igényli, hogy legyen új kormánybiztos?

Ez a kormányzat döntése. Az biztos, hogy rám most több feladat hárul, mert én foglalkozom a Magyarországon forgató külföldi filmekkel is, és részben én tartom a kapcsolatot a kormányzattal. Ugyanabban a mederben folyik tovább a munka, amelyben Andyvel elkezdődött.

A Filmalap Döntőbizottsága is átalakult.

Andy Vajna kormánybiztosként tagja volt a Döntőbizottságnak, így a helyére új tagot kellett felkérni. Hegedűs Bálinttal, aki jelenleg több filmterven is dolgozik, közös egyetértésben úgy döntöttünk, hogy visszalép, és forgatókönyv-fejlesztési igazgatóként folytatja a munkát. Az ő helyükre kértem fel Fekete Ibolya filmrendező-dramaturg-forgatókönyvírót és Divinyi Réka forgatókönyvírót, valamint lett egy új póttagunk, Zágoni Bálint, a Filmtett vezetőjének személyében.

havas-agnes-2019-1
Havas Ágnes
Fotó: Czirják Pál

Tavasszal műfaji forgatókönyvíró kurzust indított a Filmalap. Még mindig hagynak kívánnivalót maguk után a beérkező forgatókönyvek?

Rengeteg gyenge szinopszist, treatmentet és forgatókönyvet olvasunk, ezért úgy gondoltuk, hogy ezt a területet is erősíteni kell a Filmalap képzési programja keretében. Több mint 80-an jelentkeztek az egy „tanéves” kurzusra, közülük jelenleg is folyik a 10 fős csapat kiválasztása, akikkel szeptembertől el tudjuk kezdeni a munkát.

Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a jövőben a zsánerfilmek készítésére?

Nem úgy működik a Filmalap, hogy egyszer csak azt mondjuk, legyen több zsánerfilm. Körültekintő és sokrétű kutatást indítottunk el a magyar közönség megtartása és részben nevelése érdekében. A felmérések alapján azt láttuk, hogy a közönség elsősorban műfaji filmeket szeretne nézni. Az első négy helyen a vígjátékok, a horrorfilmek, az akció- illetve kalandfilmek, és a thrillerek állnak. Úgy gondoltuk, hogy a műfaji filmekben erősítésre van szükség, már csak azért is, mert a magyar filmeknek nehéz érvényesülniük a hazai piacon, hiszen hatalmas versennyel kell szembenézniük. Tavaly például 425 filmet játszottak a mozik, amiből csak 30 volt magyar, tehát a 10%-ot sem éri el a magyar film részesedése a kínálatból. A magyar mozik több mint 90%-a a Cinema City kezében van, ahol szigorú üzleti szempontok uralkodnak. Ha egy film nem produkálja az elvárt jegybevételi eredményt az első két-három hétben, akkor leveszik a műsorról. A Filmalap folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar filmek eljussanak a közönséghez, ezért is segítjük őket forgalmazási támogatással. A legnézettebb filmek között szerencsére több magyar is van, idén például a Kölcsönlakás és a BÚÉK, korábban pedig A viszkis, a Kincsem, a Valami Amerika 3, a Saul fia, a Liza, a rókatündér és a Testről és lélekről mind szerepelt a toplistában.

Testrol_es_lelekrol_stils_01122364
Testről és lélekről

Vannak olyan műfajok, amiket szívesebben látna a Filmalap a pályázatok között?

Minden műfaj reprezentálva van a pályázatok között. Amikor úgy éreztük, hogy jó lenne, ha több történelmi téma jelenne meg a magyar filmben, meghirdettünk egy történelmi filmes programot, amire több, mint 400 filmterv érkezett, és közülük 14-nek a fejlesztése jelenleg is folyik.

Az európai filmgyártásban is példaértékű az elsőfilmeseket támogató Inkubátor Program, amely már öt éve fut. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Az Inkubátort azután találtuk ki, hogy feltűnt, hogy a frissen végzett rendezők valamiért nem pályáznak a Filmalaphoz. Többen is csak évekkel a diplomázásuk után jutottak először filmhez, mint Kenyeres Bálint vagy Bodzsár Márk. A fiatal rendezőknek szerettük volna megteremteni a lehetőséget, hogy hamarabb elindulhasson a karrierjük. Másrészről azt is láttuk, hogy elsőfilmes rendezők nagy sikereket aratnak low budget filmekkel a nemzetközi fesztiválokon. Ez a két gondolat ért össze az Inkubátor Programban.

Miért félnek pályázni a fiatalok?

Valószínűleg tartanak a felelősségtől, ami mondjuk egy 300 millió forintos támogatással jár, esetleg nem tudják elképzelni, hogyan fognak megbirkózni a pályázati rendszerrel. A fiataloknak sokat számítanak a keretek, az Inkubátorban pedig megadtuk nekik ezeket: 62 millió forintból, egy év alatt el kell készíteniük a filmet. Ennek hatására egymás után jönnek ki az eredeti hangú filmek, és már az első sikerek is megszülettek. A Könnyű leckék eljutott Locarnóba és a torontói Hot Docsra, a Virágvölgy díjat nyert Karlovy Varyban, az Egy nap pedig a nemzetközi filmes újságírók szervezete, a FIPRESCI legjobb első filmért járó díját nyerte meg Cannes-ban, most pedig éppen a franciaországi mozik játsszák. Ezek elképesztően nagy dolgok.

egy
Könnyű leckék

Kevés olyan magyar film készül, amely a minket itt és most körülvevő világgal foglalkozik, az Inkubátorban viszont kifejezetten hangsúlyos ez a vonal. Hogyhogy?

Ha kevés pénzt kap egy rendező, nem tud marslakós sci-fit vagy kardozós történelmi filmet forgatni. A kisebb költségvetés rákényszeríti arra, hogy magáról beszéljen, és arról, ami körülveszi és foglalkoztatja.

Ha így bevált az Inkubátor-modell, amelyben egy átlagos költségvetésű, 3-400 millió forintos nagyjátékfilm árából öt kisebbet valósítanak meg, nem tervezik más téren is bevezetni, hogy ne csak elsőfilmesek forgathassák le ily módon a filmjüket?
A támogatás mértéke mindig a filmtervtől függ. A produkciós igazgatók nagyon szigorúan átnézik a költségvetéseket, és ha lehet, faragnak rajtuk annak érdekében, hogy minél több filmet támogathassunk.


A tavalyi a magyar dokumentumfilmek éve volt, a legfontosabb alkotások között olyan filmeket találunk, mint az Egy nő fogságban, a Nagyi projekt, vagy a Könnyű leckék. Ők a tévéfilmeket gyártó Mecenatúrában csak 10 millió, az Inkubátor Programban pedig 22 millió forintra pályázhatnak. A sikerek hatására tervezik növelni a dokumentumfilmek finanszírozását?

Ez a produkció igényétől függ. A Filmalaphoz havonta egy-két dokumentumfilmmel pályáznak, és ami jó, azt mind támogatjuk, évente 2-3 dokumentumfilm készül moziforgalmazásra. Visky Ábel inkubátoros dokumentumfilmjét, a Mesék a zárkábólt most láttuk, és nagyon-nagyon jól sikerült. Ő le tudta forgatni 22 millió forintból a filmet. De van kiemelkedően magas költségvetésű Filmalap által támogatott dokumentumfilm is, a Vad Magyarország 2 – A vadlovak földjén, amit több éven át a természetben forgatnak – jelenleg is.

mesek
Mesék a zárkából

Tavaly kiírtak egy történelmi filmes pályázatot. Emögött milyen indokok húzódtak meg?

Az a kérdés, hogy felhívtak-e, hogy írjunk ki történelmi filmes pályázatot? Nem hívtak fel. Az én ötletem volt, hogy hirdessük meg, mert azt láttuk, hogy a közönség részéről van rá igény. A Kincsemet 465 ezren nézték meg Magyarországon, és Erdélyben még 70 ezren. Ha egy történelmi film ekkora sikert tud aratni, miért ne szülessen több belőle? A magyar filmesek ritkán állnak elő történelmi témával, ezért egy kicsit buzdítani akartuk őket. Jelenleg 14 forgatókönyv fejlesztése folyik, amiket egy éven belül befejeznek. Arra számítunk, hogy lesz 2-3 közülük, ami meg tud valósulni.

A jobboldali sajtóban kifejezetten a történelmi hőseposzok hiánya miatt bírálták a Filmalapot.

Ha megnézzük a világpiacot, kevés kivétellel azok a történelmi filmek tudtak nagy sikert aratni, amiknek nem egy történelmi személy, hanem olyasvalaki volt a főszereplője, aki egy egész kort vagy eseménysorozatot képes volt megszemélyesíteni. Az Egri csillagoknak sem Dobó István, hanem Bornemissza Gergely és Cecey Vicuska a főhőse. Rajtuk keresztül sikerült felrajzolni egy olyan történelmi tablót, amit mindenki megszeretett.

A kormány részéről kaptak kritikát a Filmalap munkájára vonatkozóan?

Nem. A Filmalapot többnyire dicsérni szokták.

kincsem
Kincsem

Beszéljünk akkor a Magyarországon forgó hollywoodi filmekről. Andy Vajna és a Filmalap tevékenységének sikere, hogy az adókedvezményekkel számos hollywoodi produkció forgatását idecsábította. Tavaly viszont Románia is megemelte a vonatkozó adókedvezményét, méghozzá a magyarországi 30%-nál is magasabbra, 35-45%-ra. Hogyan látja az élesedő kelet-európai versenyt a hollywoodi produkciók kegyeiért?

Minden ország próbálja magához csábítani a nagy költségvetésű amerikai filmeket. Ebben a versenyben Magyarországnak az a helyzeti előnye, hogy jól működik a filmes infrastruktúrája, az utakon gyorsan és zökkenőmentesen lehet eljutni egyik helyről a másikra, a magyar stábok pedig kitanulták az amerikai gyártási rendszert, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amikre a nagy produkciók újra és újra igényt tartanak. A Budapest környéki stúdiók folyamatosan le vannak foglalva, és a fővárosban is zajlanak forgatások, mert Budapest az építészete miatt csábító helyszín a külföldi produkcióknak. Andy Vajna zsenialitását dicséri, hogy a Filmalappal és a Nemzeti Filmirodával együttműködésben olyan rendszert épített ki, amelyben az itt forgató produkciók zökkenőmentesen tudnak működni, és az idehozott forgatások pedig nagymértékű adóbevételt termelnek a magyar költségvetésnek.

Megugrott a magyar-román koprodukciók száma is az elmúlt években. Ennek mi az oka?

Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a román filmszakmával, minden évben megyünk a kolozsvári TIFF-re, ahol van egy magyar nap sok magyar filmmel, esti gulyásozással és a magyar filmek a Filmtett és más forgalmazók filmforgalmazói tevékenységének köszönhetően eljutnak olyan városokba is, ahová egyébként nem. Az a tapasztalatunk, hogy az organikus koprodukciós partnerek a szomszédos országokból és a V4-ből jönnek, mert a hasonló történelmi háttér miatt könnyebben megértjük egymást. Minden évben találkozni szoktunk a cseh, a lengyel, és a szlovák filmalap vezetőivel Karlovy Varyban vagy Cannes-ban, ennek folyományai a koprodukciók, mint a lengyelekkel készült Zanussi-film, az Éter, a szlovákokkal közösen készített Out, vagy a román-magyar együttműködésben készült Spirál, Felméri Cecília első filmje.

eter
Éter

Az elmúlt négy év kiemelkedő Oscar-szériájának miben látja az okait?

Egyrészt a forgatókönyv-fejlesztésben, amire kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett a Filmalap, másrészt abban, hogy vannak Magyarországon olyan tehetséges filmrendezők, akiknek a hangját a világon mindenhol értékelik. Mindig odafigyelt a világ a magyar filmekre, de az Oscar-sikerek óta azt látjuk, hogy még nagyobb figyelem irányul a filmjeinkre, az 1945-öt például megvette egy amerikai forgalmazó, és egymillió dollárt hozott az amerikai mozikban. Az egyik Los Angeles-i Laemmle moziban minden hónap utolsó csütörtökjén egy klasszikus magyar filmet vetítenek. A Netflix pedig megvette a Testről és lélekrőlt és a Tiszta szívvelt.

A mi terveink között is szerepel egy magyar játékfilmekre, dokumentumfilmekre, kísérleti filmekre és kisfilmekre specializálódó streaming-szolgáltató létrehozása. Jelenleg az adatbázis előkészítése zajlik, és az angol feliratok készítése. Ez egy előfizetéses streaming oldal lesz, amin nagyon kedvezményes áron lehet majd elérni a magyar filmeket a világ minden táján.

tiszta
Tiszta szívvel

Mikorra várható az indulás?

2020 végére tervezzük. Addig is dolgozunk a magyar film másik nagy adósságának törlesztésén: szeretnénk létrehozni egy cinematheque-et Budapesten, amely a magyar filmtörténetet ápolná. Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója az elmúlt időben sokfelé gyűjtött információkat, adatokat arra vonatkozóan, hogyan működnek a cinematheque-ek világszerte. Jelenleg a koncepció készítése folyik, filmmúzeum, mozi, könyvtár, kutatóhely lenne egyben. Lennének filmtörténeti kiállítások, kis és nagy befogadóképességű vetítőtermek, ahol a felújított klasszikusokat mutatnánk be, valamint vetítenék a felújított külföldi archív filmeket is.

A magyar filmnek szüksége van egy olyan helyre, ahol az emberek rácsodálkozhatnak a gazdag történelmére. Arra, hogy a legnagyobb hollywoodi stúdiókat, a 20th Century Foxot vagy a Paramountot magyarok alapították, vagy Ernst Lubitsch, a legnagyobb német-amerikai vígjátékok rendezője magyar szerzők vígjátékait is feldolgozta. A magyar film hatása a világra és azon belül Hollywoodra felmérhetetlen, és ezt meg kell mutatni a közönségnek. Ez a mi közös nemzeti filmörökségünk, amire büszkék lehetünk, mert olyan csillagokat és világhírű életműveket termelt ki magából, amit mindenkinek látnia kellene.

A teljes interjú a filmtett.ro oldalon olvasható.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma