2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.07.11

Milyen változásokat hozott Andy Vajna halála? Hogyan élték meg a Filmalapot ért sajtótámadásokat? És mi az a régi adóssága a magyar filmnek, amit hamarosan törleszteni fognak? Havas Ágnessel, a Filmalap vezérigazgatójával a filmtett.ro beszélgetett a magyar filmszakma aktualitásairól.

havas-agnes-2019-2
Havas Ágnes
Fotó: Czirják Pál

Hogyan érinti Andy Vajna halála a Filmalap működését?

Andy halála óta az irodámban őrizzük az arcképét, az asztalomon egy gyertya ég. Másfél nappal azután, hogy Andy elment, találkoztam a miniszterelnök úrral, aki biztosított róla, hogy számára fontos a magyar filmipar és azon belül a Filmalap munkájának folytonossága. Kormánybiztost nem neveztek ki Andy helyére, és azt jelezték felénk, hogy nem is fognak, engem pedig megkértek, hogy folytassam a munkát.

 

A Filmalap sem igényli, hogy legyen új kormánybiztos?

Ez a kormányzat döntése. Az biztos, hogy rám most több feladat hárul, mert én foglalkozom a Magyarországon forgató külföldi filmekkel is, és részben én tartom a kapcsolatot a kormányzattal. Ugyanabban a mederben folyik tovább a munka, amelyben Andyvel elkezdődött.

A Filmalap Döntőbizottsága is átalakult.

Andy Vajna kormánybiztosként tagja volt a Döntőbizottságnak, így a helyére új tagot kellett felkérni. Hegedűs Bálinttal, aki jelenleg több filmterven is dolgozik, közös egyetértésben úgy döntöttünk, hogy visszalép, és forgatókönyv-fejlesztési igazgatóként folytatja a munkát. Az ő helyükre kértem fel Fekete Ibolya filmrendező-dramaturg-forgatókönyvírót és Divinyi Réka forgatókönyvírót, valamint lett egy új póttagunk, Zágoni Bálint, a Filmtett vezetőjének személyében.

havas-agnes-2019-1
Havas Ágnes
Fotó: Czirják Pál

Tavasszal műfaji forgatókönyvíró kurzust indított a Filmalap. Még mindig hagynak kívánnivalót maguk után a beérkező forgatókönyvek?

Rengeteg gyenge szinopszist, treatmentet és forgatókönyvet olvasunk, ezért úgy gondoltuk, hogy ezt a területet is erősíteni kell a Filmalap képzési programja keretében. Több mint 80-an jelentkeztek az egy „tanéves” kurzusra, közülük jelenleg is folyik a 10 fős csapat kiválasztása, akikkel szeptembertől el tudjuk kezdeni a munkát.

Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a jövőben a zsánerfilmek készítésére?

Nem úgy működik a Filmalap, hogy egyszer csak azt mondjuk, legyen több zsánerfilm. Körültekintő és sokrétű kutatást indítottunk el a magyar közönség megtartása és részben nevelése érdekében. A felmérések alapján azt láttuk, hogy a közönség elsősorban műfaji filmeket szeretne nézni. Az első négy helyen a vígjátékok, a horrorfilmek, az akció- illetve kalandfilmek, és a thrillerek állnak. Úgy gondoltuk, hogy a műfaji filmekben erősítésre van szükség, már csak azért is, mert a magyar filmeknek nehéz érvényesülniük a hazai piacon, hiszen hatalmas versennyel kell szembenézniük. Tavaly például 425 filmet játszottak a mozik, amiből csak 30 volt magyar, tehát a 10%-ot sem éri el a magyar film részesedése a kínálatból. A magyar mozik több mint 90%-a a Cinema City kezében van, ahol szigorú üzleti szempontok uralkodnak. Ha egy film nem produkálja az elvárt jegybevételi eredményt az első két-három hétben, akkor leveszik a műsorról. A Filmalap folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar filmek eljussanak a közönséghez, ezért is segítjük őket forgalmazási támogatással. A legnézettebb filmek között szerencsére több magyar is van, idén például a Kölcsönlakás és a BÚÉK, korábban pedig A viszkis, a Kincsem, a Valami Amerika 3, a Saul fia, a Liza, a rókatündér és a Testről és lélekről mind szerepelt a toplistában.

Testrol_es_lelekrol_stils_01122364
Testről és lélekről

Vannak olyan műfajok, amiket szívesebben látna a Filmalap a pályázatok között?

Minden műfaj reprezentálva van a pályázatok között. Amikor úgy éreztük, hogy jó lenne, ha több történelmi téma jelenne meg a magyar filmben, meghirdettünk egy történelmi filmes programot, amire több, mint 400 filmterv érkezett, és közülük 14-nek a fejlesztése jelenleg is folyik.

Az európai filmgyártásban is példaértékű az elsőfilmeseket támogató Inkubátor Program, amely már öt éve fut. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Az Inkubátort azután találtuk ki, hogy feltűnt, hogy a frissen végzett rendezők valamiért nem pályáznak a Filmalaphoz. Többen is csak évekkel a diplomázásuk után jutottak először filmhez, mint Kenyeres Bálint vagy Bodzsár Márk. A fiatal rendezőknek szerettük volna megteremteni a lehetőséget, hogy hamarabb elindulhasson a karrierjük. Másrészről azt is láttuk, hogy elsőfilmes rendezők nagy sikereket aratnak low budget filmekkel a nemzetközi fesztiválokon. Ez a két gondolat ért össze az Inkubátor Programban.

Miért félnek pályázni a fiatalok?

Valószínűleg tartanak a felelősségtől, ami mondjuk egy 300 millió forintos támogatással jár, esetleg nem tudják elképzelni, hogyan fognak megbirkózni a pályázati rendszerrel. A fiataloknak sokat számítanak a keretek, az Inkubátorban pedig megadtuk nekik ezeket: 62 millió forintból, egy év alatt el kell készíteniük a filmet. Ennek hatására egymás után jönnek ki az eredeti hangú filmek, és már az első sikerek is megszülettek. A Könnyű leckék eljutott Locarnóba és a torontói Hot Docsra, a Virágvölgy díjat nyert Karlovy Varyban, az Egy nap pedig a nemzetközi filmes újságírók szervezete, a FIPRESCI legjobb első filmért járó díját nyerte meg Cannes-ban, most pedig éppen a franciaországi mozik játsszák. Ezek elképesztően nagy dolgok.

egy
Könnyű leckék

Kevés olyan magyar film készül, amely a minket itt és most körülvevő világgal foglalkozik, az Inkubátorban viszont kifejezetten hangsúlyos ez a vonal. Hogyhogy?

Ha kevés pénzt kap egy rendező, nem tud marslakós sci-fit vagy kardozós történelmi filmet forgatni. A kisebb költségvetés rákényszeríti arra, hogy magáról beszéljen, és arról, ami körülveszi és foglalkoztatja.

Ha így bevált az Inkubátor-modell, amelyben egy átlagos költségvetésű, 3-400 millió forintos nagyjátékfilm árából öt kisebbet valósítanak meg, nem tervezik más téren is bevezetni, hogy ne csak elsőfilmesek forgathassák le ily módon a filmjüket?
A támogatás mértéke mindig a filmtervtől függ. A produkciós igazgatók nagyon szigorúan átnézik a költségvetéseket, és ha lehet, faragnak rajtuk annak érdekében, hogy minél több filmet támogathassunk.


A tavalyi a magyar dokumentumfilmek éve volt, a legfontosabb alkotások között olyan filmeket találunk, mint az Egy nő fogságban, a Nagyi projekt, vagy a Könnyű leckék. Ők a tévéfilmeket gyártó Mecenatúrában csak 10 millió, az Inkubátor Programban pedig 22 millió forintra pályázhatnak. A sikerek hatására tervezik növelni a dokumentumfilmek finanszírozását?

Ez a produkció igényétől függ. A Filmalaphoz havonta egy-két dokumentumfilmmel pályáznak, és ami jó, azt mind támogatjuk, évente 2-3 dokumentumfilm készül moziforgalmazásra. Visky Ábel inkubátoros dokumentumfilmjét, a Mesék a zárkábólt most láttuk, és nagyon-nagyon jól sikerült. Ő le tudta forgatni 22 millió forintból a filmet. De van kiemelkedően magas költségvetésű Filmalap által támogatott dokumentumfilm is, a Vad Magyarország 2 – A vadlovak földjén, amit több éven át a természetben forgatnak – jelenleg is.

mesek
Mesék a zárkából

Tavaly kiírtak egy történelmi filmes pályázatot. Emögött milyen indokok húzódtak meg?

Az a kérdés, hogy felhívtak-e, hogy írjunk ki történelmi filmes pályázatot? Nem hívtak fel. Az én ötletem volt, hogy hirdessük meg, mert azt láttuk, hogy a közönség részéről van rá igény. A Kincsemet 465 ezren nézték meg Magyarországon, és Erdélyben még 70 ezren. Ha egy történelmi film ekkora sikert tud aratni, miért ne szülessen több belőle? A magyar filmesek ritkán állnak elő történelmi témával, ezért egy kicsit buzdítani akartuk őket. Jelenleg 14 forgatókönyv fejlesztése folyik, amiket egy éven belül befejeznek. Arra számítunk, hogy lesz 2-3 közülük, ami meg tud valósulni.

A jobboldali sajtóban kifejezetten a történelmi hőseposzok hiánya miatt bírálták a Filmalapot.

Ha megnézzük a világpiacot, kevés kivétellel azok a történelmi filmek tudtak nagy sikert aratni, amiknek nem egy történelmi személy, hanem olyasvalaki volt a főszereplője, aki egy egész kort vagy eseménysorozatot képes volt megszemélyesíteni. Az Egri csillagoknak sem Dobó István, hanem Bornemissza Gergely és Cecey Vicuska a főhőse. Rajtuk keresztül sikerült felrajzolni egy olyan történelmi tablót, amit mindenki megszeretett.

A kormány részéről kaptak kritikát a Filmalap munkájára vonatkozóan?

Nem. A Filmalapot többnyire dicsérni szokták.

kincsem
Kincsem

Beszéljünk akkor a Magyarországon forgó hollywoodi filmekről. Andy Vajna és a Filmalap tevékenységének sikere, hogy az adókedvezményekkel számos hollywoodi produkció forgatását idecsábította. Tavaly viszont Románia is megemelte a vonatkozó adókedvezményét, méghozzá a magyarországi 30%-nál is magasabbra, 35-45%-ra. Hogyan látja az élesedő kelet-európai versenyt a hollywoodi produkciók kegyeiért?

Minden ország próbálja magához csábítani a nagy költségvetésű amerikai filmeket. Ebben a versenyben Magyarországnak az a helyzeti előnye, hogy jól működik a filmes infrastruktúrája, az utakon gyorsan és zökkenőmentesen lehet eljutni egyik helyről a másikra, a magyar stábok pedig kitanulták az amerikai gyártási rendszert, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amikre a nagy produkciók újra és újra igényt tartanak. A Budapest környéki stúdiók folyamatosan le vannak foglalva, és a fővárosban is zajlanak forgatások, mert Budapest az építészete miatt csábító helyszín a külföldi produkcióknak. Andy Vajna zsenialitását dicséri, hogy a Filmalappal és a Nemzeti Filmirodával együttműködésben olyan rendszert épített ki, amelyben az itt forgató produkciók zökkenőmentesen tudnak működni, és az idehozott forgatások pedig nagymértékű adóbevételt termelnek a magyar költségvetésnek.

Megugrott a magyar-román koprodukciók száma is az elmúlt években. Ennek mi az oka?

Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a román filmszakmával, minden évben megyünk a kolozsvári TIFF-re, ahol van egy magyar nap sok magyar filmmel, esti gulyásozással és a magyar filmek a Filmtett és más forgalmazók filmforgalmazói tevékenységének köszönhetően eljutnak olyan városokba is, ahová egyébként nem. Az a tapasztalatunk, hogy az organikus koprodukciós partnerek a szomszédos országokból és a V4-ből jönnek, mert a hasonló történelmi háttér miatt könnyebben megértjük egymást. Minden évben találkozni szoktunk a cseh, a lengyel, és a szlovák filmalap vezetőivel Karlovy Varyban vagy Cannes-ban, ennek folyományai a koprodukciók, mint a lengyelekkel készült Zanussi-film, az Éter, a szlovákokkal közösen készített Out, vagy a román-magyar együttműködésben készült Spirál, Felméri Cecília első filmje.

eter
Éter

Az elmúlt négy év kiemelkedő Oscar-szériájának miben látja az okait?

Egyrészt a forgatókönyv-fejlesztésben, amire kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett a Filmalap, másrészt abban, hogy vannak Magyarországon olyan tehetséges filmrendezők, akiknek a hangját a világon mindenhol értékelik. Mindig odafigyelt a világ a magyar filmekre, de az Oscar-sikerek óta azt látjuk, hogy még nagyobb figyelem irányul a filmjeinkre, az 1945-öt például megvette egy amerikai forgalmazó, és egymillió dollárt hozott az amerikai mozikban. Az egyik Los Angeles-i Laemmle moziban minden hónap utolsó csütörtökjén egy klasszikus magyar filmet vetítenek. A Netflix pedig megvette a Testről és lélekrőlt és a Tiszta szívvelt.

A mi terveink között is szerepel egy magyar játékfilmekre, dokumentumfilmekre, kísérleti filmekre és kisfilmekre specializálódó streaming-szolgáltató létrehozása. Jelenleg az adatbázis előkészítése zajlik, és az angol feliratok készítése. Ez egy előfizetéses streaming oldal lesz, amin nagyon kedvezményes áron lehet majd elérni a magyar filmeket a világ minden táján.

tiszta
Tiszta szívvel

Mikorra várható az indulás?

2020 végére tervezzük. Addig is dolgozunk a magyar film másik nagy adósságának törlesztésén: szeretnénk létrehozni egy cinematheque-et Budapesten, amely a magyar filmtörténetet ápolná. Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója az elmúlt időben sokfelé gyűjtött információkat, adatokat arra vonatkozóan, hogyan működnek a cinematheque-ek világszerte. Jelenleg a koncepció készítése folyik, filmmúzeum, mozi, könyvtár, kutatóhely lenne egyben. Lennének filmtörténeti kiállítások, kis és nagy befogadóképességű vetítőtermek, ahol a felújított klasszikusokat mutatnánk be, valamint vetítenék a felújított külföldi archív filmeket is.

A magyar filmnek szüksége van egy olyan helyre, ahol az emberek rácsodálkozhatnak a gazdag történelmére. Arra, hogy a legnagyobb hollywoodi stúdiókat, a 20th Century Foxot vagy a Paramountot magyarok alapították, vagy Ernst Lubitsch, a legnagyobb német-amerikai vígjátékok rendezője magyar szerzők vígjátékait is feldolgozta. A magyar film hatása a világra és azon belül Hollywoodra felmérhetetlen, és ezt meg kell mutatni a közönségnek. Ez a mi közös nemzeti filmörökségünk, amire büszkék lehetünk, mert olyan csillagokat és világhírű életműveket termelt ki magából, amit mindenkinek látnia kellene.

A teljes interjú a filmtett.ro oldalon olvasható.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma