NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.02

Negyven hazai és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető, 109 ezer órányi videó értékes forrásanyag minden, a 20. század iránt érdeklődő számára.

Mi értelme volt leforgatni 1992–1993-ban a Schindler listáját? Nem a hét Oscar-díj, nem az összesen 300 millió dolláros jegybevétel és még csak nem is a film alapvetően humanista üzenete az igazán fontos, hanem az, hogy alkalmat biztosított a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítvány létrehozására – mondja Steven Spielberg filmrendező, az intézmény alapítója. A 2006 óta a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) keretében USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet néven működő kutatóközpont teljes videóanyaga elérhető lett összesen negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézmény, könyvtár és múzeum számára az Akadémiai Könyvtárban működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) keretében.

Oscar_Schindler
Fotó: tortenelemcikkek.hu

 

A Spielberg-film Oskar Schindler (1908–1974) német üzletember mentőakciójának történetén alapul. Schindler, a náci párt tagja kiterjedt kapcsolatrendszerével elérte, hogy tűzzománc- és lőszergyárainak több mint 1100 zsidó alkalmazottja túlélje a 2. világháborút és a holokausztot. A történelmi tények alapján készült filmet Lengyelországban forgatták. A rendezőt több holokauszt-túlélő is megkereste a forgatás alatt – ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy Schindler történetétől függetlenül minél több túlélő történetét rögzíteni kell, és szerkesztett, kereshető formában megőrizni az utókor számára. Ehhez biztosított intézményes keretet az alapítvány.

 

A cél az volt, hogy az átlagosan kétórás oral history videóanyagok ne csak a háborús történésekről, hanem a túlélők egész életéről képet adjanak, így az archívum a 20. századi társadalomtörténet teljes értékű forrása lehessen. Az interjúkat több mint harminc nyelven vették fel. A nemzetközi kutatócsoport több mint 50 országban mintegy 51300 videót készített a holokausztról és a 2. világháború időszakáról. Izraelben több mint 8400, Magyarországon 789 felvétel készült. Az adatbázisban összesen 1335 magyar nyelvű interjú érhető el, de ezenkívül megtalálható további több ezer olyan más nyelvű felvétel is, amely a holokauszttal kapcsolatos, magyar vonatkozású emlékeket őriz. Az archívumban a történések szemtanúival, a munka- és haláltáborokat felszabadító katonákkal, az áldozatokat mentő, segítő személyekkel, a háborús perek résztvevőivel készült felvételek is megtalálhatók.

 

Érdekesség, hogy a videóarchívum része Celina Biniaz, az Oskar Schindler listáján legfiatalabb nőként szereplő túlélő története is. Az akkor 13 éves lány mintegy 300 társával együtt a krakkó-płaszówi munkatáborból Auschwitzba került, majd 1944 október közepén Schindler közbelépésének köszönhetően a a német gyáros brünnlitzi (Brněnec, Csehország) lőszergyárába. Celina Biniaz – lánykori nevén Celina Karp – egy 2017-es interjújában arról beszélt, hogy azért segíti a Soá Alapítvány munkáját, mert az archívum adott először megszólalási lehetőséget számára. „Negyven éven át azért nem voltam képes beszélni róla [a holokausztról], mert nem gondoltam volna, hogy bárki is megértené” – mondja.

 

terkep
Térkép a USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet által gondozott életút-interjúk felvételének helyszíneiről Forrás: USC Shoah Foundation


Az USC Soá Alapítvány által gondozott, több mint 109 ezer órányi videóanyag a nácikon kívül más tömeggyilkosságok áldozatainak vallomását is tartalmazza. Az alapítvány videóarchívumában megtalálhatók a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-es népirtás, a japán–kínai háborúban elkövetett nankingi mészárlás (1937), valamint az örmény népirtás (1915–1923) túlélőinek beszámolói is.

 

További információk itt.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Kulcsszavak: MTAtúlélőkholokausztnépirtás

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

KosaFerencRjpg

2018.12.12

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályájának legmeghatározóbb alkotása a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap, mely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

orokbefogadas_meszarosmarta1

2018.12.13

Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotása egyike lesz annak a hat, digitálisan felújított filmnek, amelynek világpremierjét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartják. A filmeket a Berlinale Klasszikusok szekcióban mutatják be.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma