GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.02

Negyven hazai és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető, 109 ezer órányi videó értékes forrásanyag minden, a 20. század iránt érdeklődő számára.

Mi értelme volt leforgatni 1992–1993-ban a Schindler listáját? Nem a hét Oscar-díj, nem az összesen 300 millió dolláros jegybevétel és még csak nem is a film alapvetően humanista üzenete az igazán fontos, hanem az, hogy alkalmat biztosított a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítvány létrehozására – mondja Steven Spielberg filmrendező, az intézmény alapítója. A 2006 óta a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) keretében USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet néven működő kutatóközpont teljes videóanyaga elérhető lett összesen negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézmény, könyvtár és múzeum számára az Akadémiai Könyvtárban működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) keretében.

Oscar_Schindler
Fotó: tortenelemcikkek.hu

 

A Spielberg-film Oskar Schindler (1908–1974) német üzletember mentőakciójának történetén alapul. Schindler, a náci párt tagja kiterjedt kapcsolatrendszerével elérte, hogy tűzzománc- és lőszergyárainak több mint 1100 zsidó alkalmazottja túlélje a 2. világháborút és a holokausztot. A történelmi tények alapján készült filmet Lengyelországban forgatták. A rendezőt több holokauszt-túlélő is megkereste a forgatás alatt – ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy Schindler történetétől függetlenül minél több túlélő történetét rögzíteni kell, és szerkesztett, kereshető formában megőrizni az utókor számára. Ehhez biztosított intézményes keretet az alapítvány.

 

A cél az volt, hogy az átlagosan kétórás oral history videóanyagok ne csak a háborús történésekről, hanem a túlélők egész életéről képet adjanak, így az archívum a 20. századi társadalomtörténet teljes értékű forrása lehessen. Az interjúkat több mint harminc nyelven vették fel. A nemzetközi kutatócsoport több mint 50 országban mintegy 51300 videót készített a holokausztról és a 2. világháború időszakáról. Izraelben több mint 8400, Magyarországon 789 felvétel készült. Az adatbázisban összesen 1335 magyar nyelvű interjú érhető el, de ezenkívül megtalálható további több ezer olyan más nyelvű felvétel is, amely a holokauszttal kapcsolatos, magyar vonatkozású emlékeket őriz. Az archívumban a történések szemtanúival, a munka- és haláltáborokat felszabadító katonákkal, az áldozatokat mentő, segítő személyekkel, a háborús perek résztvevőivel készült felvételek is megtalálhatók.

 

Érdekesség, hogy a videóarchívum része Celina Biniaz, az Oskar Schindler listáján legfiatalabb nőként szereplő túlélő története is. Az akkor 13 éves lány mintegy 300 társával együtt a krakkó-płaszówi munkatáborból Auschwitzba került, majd 1944 október közepén Schindler közbelépésének köszönhetően a a német gyáros brünnlitzi (Brněnec, Csehország) lőszergyárába. Celina Biniaz – lánykori nevén Celina Karp – egy 2017-es interjújában arról beszélt, hogy azért segíti a Soá Alapítvány munkáját, mert az archívum adott először megszólalási lehetőséget számára. „Negyven éven át azért nem voltam képes beszélni róla [a holokausztról], mert nem gondoltam volna, hogy bárki is megértené” – mondja.

 

terkep
Térkép a USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet által gondozott életút-interjúk felvételének helyszíneiről Forrás: USC Shoah Foundation


Az USC Soá Alapítvány által gondozott, több mint 109 ezer órányi videóanyag a nácikon kívül más tömeggyilkosságok áldozatainak vallomását is tartalmazza. Az alapítvány videóarchívumában megtalálhatók a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-es népirtás, a japán–kínai háborúban elkövetett nankingi mészárlás (1937), valamint az örmény népirtás (1915–1923) túlélőinek beszámolói is.

 

További információk itt.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Kulcsszavak: MTAtúlélőkholokausztnépirtás

plakat003

A_halal_es_a_lanyka_film

2019.03.16

Március 14-től vetítik a hazai mozik az Egon Schiele osztrák festőművészről szóló életrajzi filmet A halál és a lányka címmel, utalva a festő egyik legismertebb alkotására. A fiatalon elhunyt művész közel 250 festményt és több mint 2000 rajzot, egy rendkívül hatásos és egyedülálló életművet hagyott maga után.

Felazuton_Bence_Sipos

2019.03.16

A Daazo.com március 25. és 31. között rendezi meg a Friss Hús Budapest nemzetközi rövidfilmfesztivált a Toldi moziban. A magyar programban 29 film szerepel, ebből 17 rendező először szerepel a Friss Húson.

koszivu_film

2019.03.14

A reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket lehet ingyenesen megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma