IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.12

Szinte nem is érti az ember, hogy egy akkora operatőri életművet, mint Hildebrand Istváné (benne olyan remekművekkel, mint például a Psyché) miért késlekedtek egészen 2019 tavaszáig Kossuth-díjjal elismerni. Bár részben ez is kiderül Kocsis Tibor Jelenetek egy operatőr életéből – Hildebrand István legendáriuma című portréfilmjéből, amelyet pénteken este A Kossuth-díjas Hildebrand István köszöntése című program keretében vetít az Uránia.

Hildebrand_Istvan
, Hildebrand István operatőr Az aranyfej című film forgatásán, 1963-ban
Forrás: Fortepan


A film után a 91 éves operatőrrel beszélget a pódiumon a rendező, és természetesen a közönség soraiból is kérdezhet bárki. Mi is kérdeztünk Hildebrand Istvántól, még a vetítés előtt.


A szakma által csak Hildának becézett mester pályája közvetlenül a háború után kezdődött. Akkoriban a filmgyártás pártok kezében volt, meséli, s ő a Kisgazda Párt ifjúsági tagozatában kezdte amatőrként a filmezést. Szombatonként falujárásra kellett menniük. Ott volt 1945. augusztus 20-án a Bazilika lépcsőjén is, amikor az amerikaiak hazajuttatták a Szent Jobbot, és ott össze is különbözött a kommunisták által delegált kollégával.


Hildebrand_Istvan_2
Forrás: Fortepan

 

Ez nem feltétlenül jelentett előnyt a főiskolai felvételijén 1946-ban, de Radványi Géza és Hegyi Barnabás rátermettnek találták, így végül felvették. Mindent megtanult, amit a szakmáról tudni lehet, a fekete-fehér filmezést, majd később a színes technikát, a cinemascoptól a cineramáig. Ez utóbbit félköríves vetítővászonra kellett vetíteni, és speciális kamerával készültek a felvételei.

 

Londonban tanulta ki a technikát. Nálunk egyébként ilyen vászon nem volt, hozzánk legközelebb csak Bécsben és Belgrádban.


Hildebrand_1
Munka köz6ben
Forrás: Fortepan

 

Várkonyi Zoltán munkatársaként nagyszabású történelmi filmekben állt a kamera mögött, olyanokban, mint A kőszívű ember fiai vagy a Kárpáthy Zoltán. Ő lett volna az Egri csillagok operatőre is. Pályája egyik megmagyarázhatatlan csalódása, hogy Várkonyi négy nappal a forgatás kezdete előtt indoklás nélkül leváltotta. Pedig már mindent előkészített. „Münchenben megtanultam, hogyan vegyünk fel egy kézlevágást, Moszkvában megtanultam, hogyan kell égő létrákat fényképezni” – sorolja a tarsolyában maradt trükköket, amelyeket meg akart mutatni az Egri csillagokban.


NarciszEsPsyche
Jelenet a Psychéből
Forrás: magyar.film.hu


Filmjei tele vannak állandóan újat mutató operatőri kreativitással. Egyetért azzal a megállapításunkkal, hogy gazdag szakmai tudása legpazarabb módon az egyik utolsó játékfilmjében, az 1980-ban készült Psychében mutatkozhatott meg. Bódy Gábortól tulajdonképpen szabad kezet kapott. Bódy elmondta gondolatait, neki pedig sikerült ezt a láthatatlan, filozofikus gondolati világot trükkök arzenáljával érthető és élvezhető látvánnyá formálnia.


A_vereb_is_madar
A veréb is madár (1968)

 

Pénteken este az Urániában a portréfilm és a beszélgetés után A veréb is madár című filmet vetítik gazdag életművéből. Ez sem nélkülözi az operatőri leleményt, például azokban a jelenetekben, amelyekben a két szerepet alakító Kabos László az egyik és a másik szerepében találkozik önmagával. Ezt is hibátlanul sikerült felvennie. A remek szatirikus film rendezőjéről, a szintén kissé szabálytalan karriert befutó Hintsch Györgyről ma már alig hallani, ezért is kérem Hildebrand Istvánt, hogy emlékezzen meg róla. „Bűbájos, aranyos ember volt – mondja –, bárkitől elfogadott ötletet forgatás közben, ha azt jónak találta.


Hildebrand_Istvan_atveszi_a_Kossuth-dijat
Hildebrand István átveszi a Kossuth-díjat

 

Szerette szórakoztatni a környezetét. Beidomított például egy libát, masnit kötött a nyakára és kutya helyett azzal sétált hetente többször is a Rózsadombon, a Bimbó úton. Az viszont nem volt vicc, de jellemző volt rá, amikor 1956 után, a halálra ítélt Mansfeld Péterért, aki ugyanabban az utcában lakott, mint ő, egyszemélyes tüntetést rendezett egy táblával a filmgyár udvarán és a fáktól kért számára kegyelmet.


Cs. L.

lukoviczky

punnany

2019.04.20

Hogyan lett Pécs a magyar könnyűzene fellegvára? Hiszen innen indult a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash, sok más banda mellett. Mi lehet a város titka? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai Balázs backstage-filmje, ameylet május 9-én mutatnak be a hazai mozikban.

Ahogy_eddig_Toth_Ildiko

2019.04.19

Moldovai Katalin Ahogy eddig című kisjátékfilmjének alaphelyzete arra a félelmünkre épít, amit igyekszünk gyorsan elhesegetni, ha eszünkbe jut: azt a pillanatot, amikor szerettünket vagy hozzátartozónkat rákkal diagnosztizálják.

cannes2019_R

2019.04.19

Az első filmjét forgató 26 éves Agnès Vardát ábrázolja a 72. cannes-i filmfesztivál plakátja. A dél-franciaországi napsütésben a technikus hátán állva a kamera keresőjébe pillantó rendezőről készült felvétel a filmfesztivál szervezői szerint összefoglal mindent, ami a nemrég elhunyt Agnès Vardára jellemző volt: a szenvedélyt, a higgadtságot, a csintalanságot. A fénykép az 1955-ben Cannes-ban bemutatott Párbeszéd (La Pointe Courte) forgatásán készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma