2017.04.20

A Magyar Hollywood Tanács (MHT) a Budapest VI. kerületi Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben emlékezett meg a háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, Rózsa Miklós születésének 110. évfordulójáról. Az MHT korábban már részt vett Rózsa Miklós emléktáblájának felavatásán Nagylócon, ahol a zeneszerző gyermekkorát töltötte.

A Magyar Hollywood Tanács egyik célja a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi filmes világhírességek emlékének megőrzése, eredményeik, sikereik minél szélesebb körben történő bemutatása. A Magyar Hollywood Tanács szeretné elérni azt, hogy méltán büszkék lehessünk, amikor rögzítjük Hollywood történelmének és sikereinek jelentős magyar tartalmát, példájukat a fiatal nemzedékek előtt is magasra kívánják emelni, szülőhelyük önkormányzataival együttműködve pedig országosan és nemzetközileg egyaránt ismertté akarják tenni az adott településhez való kötődésüket. Ennek keretében rendezték meg a Rózsa Miklósra emlékező születésnapi estet. A rendezvényen Simonffy Márta alpolgármester mondott rövid köszöntőt, kiemelve annak jelentőségét, hogy a VI. kerület tisztelettel emlékezik nagy szülötteire. Bokor Balázs nagykövet, az MHT elnöke vetített-képes előadásban mutatta be az Eötvös10 kamaratermének teltházas közönsége előtt Hollywood magyar gyökereit. Részletesen kitért a nagy nevekre, akik a hollywoodi filmiparban stúdióalapítóként, rendezőként, operatőrként vagy más szakemberként értek el sikereket. Így külön kitért Rózsa Miklós zeneszerzőre és híres hangszerelőjére, a Bátaszéken született Zádor Jenőre is.


p01br17m_masolata
Rózsa Miklós
Fotó: bbc.co.uk

 

Ezt követően Hubai Gergely zenekritikus tartott előadást Rózsa Miklós életéről és munkásságáról. A részletes és érdekfeszítő előadásban korszakról korszakra mutatta be Rózsa zeneszerzői munkásságát. Az egyes filmekből vett példákkal illusztrálta Rózsa zeneszerzői tevékenységét. Az est szenzációjaként Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és zeneszerző, a Nemzet Művésze mutatta be zongoraimprovizációját Rózsa Miklós műveire. Egyedülálló és különlegesen művészi bemutatója zenetörténeti esemény volt, melyet a közönség ovációval fogadott. Ezután Steven Geiger, a Mensch Alapítvány elnöke, Rózsa Miklós rokona üdvözölte a közönséget. Az elnök hangsúlyozta, hogy szeretne olyan Magyarországot látni, amely Rózsa Miklós korától eltérően itthon marasztalja a szakembereket és biztosítja azt, hogy mindenki származásától, világnézetétől függetlenül itthon érhessen el sikereket és eredményeket. Ezt követően Bokor Balázs beszélgetett Werner Gábor karmesterrel és Szefcsik Zsolt hegedűművésszel Rózsa örökségéről. Bokor Balázs elnök bejelentette: az MHT kezdeményezni fogja, hogy Rózsa Miklós élete és munkássága bekerüljön a Hungarikumok Gyűjteményébe, a Magyar Értéktárba.

 

MA3

 

Rózsa Miklós ötéves korától hegedült, később zongorázni is tanult, hétévesen lépett fel először nyilvánosan. Gimnazistaként is rendszeresen muzsikált és megválasztották a Liszt Ferenc zenei önképzőkör elnökévé is. Érettségi után apja kívánságára – hogy legyen „komoly” szakmája – vegyészmérnöknek készült a lipcsei egyetemen. Közben zeneszerzést is tanult a lipcsei konzervatóriumban, ahol 1929-ben diplomázott. Műveivel, főként hegedű- és zongoradarabjaival és hangszerjátékával ekkorra már komoly sikereket aratott. Rózsa zenei ideáljai Kodály és Bartók voltak, ezzel nagy ellenszenvet váltott ki a konzervatívabb ízlést pártoló kortársaiból, többek között saját társaságának tagjaiból is. A mesterekhez hasonlóan a fiatal zenész is népdalgyűjtésbe fogott, a család Nógrád megyei birtokán gyűjtötte a palóc népzenei emlékeket.

 

A filmzenével először 1935-ben találkozott, ebben az évben Arthur Honeggerrel együtt vett részt egy sorsfordító koncerten. A rendezvény utáni vacsorán a francia komponista a filmzene egyetlen francia veteránjaként mesélt Rózsának az új médiumban rejlő lehetőségekről. Rózsa 1937-ben került Londonba, ahol a Korda Stúdióban kezdett el dolgozni. Rózsa karrierjében A bagdadi tolvaj (The Thief of Bagdad, 1940) hozott igazi fordulópontot, pedig ehhez a filmhez eredetileg nem is őt szánták a zeneszerzői posztra. Ludwig Berger rendező véleményét végül Korda Sándor változtatta meg. A film forgatása közben a német légitámadások miatt az egész stáb Amerikába költözött, ahol a United Artists segítségével fejezték be a költséges produkciót – a stábbal tartó Rózsa Miklós már Hollywoodban fejezte be A bagdadi tolvaj felvételeit.


MA0

 

Később, 1946-ban a Hitchcock rendezte Bűvölet kísérőzenéjéért vehette át első Oscar-díját, a szerelmi témából írott Concerto pedig a legnépszerűbb alkotása lett. Másodszorra két év múlva, a Kettős életért kapta meg a filmvilág legrangosabb kitüntetését, a harmadikat 1959-ben minden idők egyik legmonumentálisabb kalandzenéjéért, a Ben Hur dallamaiért vehette át. Nem ez volt az egyetlen szuperprodukció, amelynek sikeréhez hozzájárult: a Cid, az Ivanhoe, a Julius Caesar és a Quo vadis zenéjének megkomponálását is rá bízták. Melodikus zenéje mesteri hangszerelésben szolgálta a legkülönbözőbb műfajú alkotásokat a thrillertől a melodrámáig. Összesen több mint száz filmzenét komponált. Rózsa a klasszikus zenéhez sem lett hűtlen: írt szimfóniát, hegedű-, zongora- és gordonkaversenyt, kamaraműveket, zongoradarabokat és kórusműveket is.


2

 

Szülőhazájához és a magyar kultúrához élete végéig kötődött, hosszú távollét után, 1974-ben látogatott haza a műveiből összeállított hangverseny alkalmából. Hollywoodi villája falán szinte kizárólag magyar festmények függtek, és mindig szívesen segített honfitársainak. Rózsa 1982 szeptemberében agyvérzést kapott, és bár felépülése után bal oldala lebénult, jobb kezével még mindig tudott alkotni. Sorban írta a kisebb koncertműveket, illetve elbeszéléseiből és emlékeiből megszületett a Kettős élet című önéletrajz. Rózsa zenéiből ezalatt számtalan új felvétel született, Elmer Bernstein révén korábban kiadatlan darabok jelentek meg új felvételeken, majd később a Film Score Monthly kiadó gyakorlatilag Rózsa teljes MGM-es munkásságát kiadta a kilencvenes évek végétől. Mikor a zeneszerző 1995-ben meghalt, Hollywoodban koncertekkel és újabb kiadványokkal emlékeztek meg a mesterről, Magyarországon viszont csak rövid búcsúztatásokra futotta a sajtótól. A szerző születésének centenáriuma alkalmából 2007-ben végre hazánkban is sor került egy koncertre, amely a Kettős élet filozófiájához híven egyszerre adott ízelítőt Rózsa koncert- és filmzenéjéből.

V4-banner

_P1S6575

2018.02.19

A Három óriásplakát Ebbing határában című alkotás kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) február 18-ai esti londoni díjkiosztó gáláján. A filmet kilenc díjra jelölték, és ötöt el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen.

berlinale_masolata_1

2018.02.19

Tenki Réka Európa legígéretesebb tehetségei között mutatkozott be a február 16-ai hétvégén a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Shooting Stars programjában, Bogdán Árpád február 17-én új, Genezis című filmjéről mesélt a nemzetközi közönségnek, a Screen International című brit filmes szaklap pedig arról írt: filmrendező nők egész nemzedéke ad újabb lendületet a magyar filmgyártásnak.

lajko_cigany_az_urben_01_masolata

2018.02.16

Elkészült Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjének, a Lajkó – cigány az űrben című fekete komédiának az előzetese. A Keresztes Tamás, Gyabronka József, Pálffy Tibor főszereplésével készült vígjáték alternatív történelmet ír, melyből kiderül, hogy az első élőlény az űrben nem Lajka kutya volt, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma