IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.31

Dokumentumfilmet készített Gerebics Sándor Szigetvár 1566-os ostromáról. Zrínyi Miklós és katonáinak helytállása Szigetvárott világraszóló esemény volt, hiszen a hatalmas szultáni sereget több mint egy hónapra megállították, és Szigetvár falainál körülbelül 25 ezer török katona esett el. A régi fény ragyogjon című film, amely a végvári csata felelevenítésén és ismert történészek, Fodor Pál, Hóvári János, Négyesi Lajos szakértői megszólalásain keresztül rekonstruálja az akkori eseményeket, 500 hagyományőrző közreműködésével készült el.

zrinyi1_fill_640x420


A dokumentumfilmet 2019. január 30-án a Magyar Tudományos Akadémia tudományos- filmklubjában is levetítették. A rendezvény előtt Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár mondott beszédet.

„A dicső magyar múlt minden korban izgatta nemzetünk íróit, művészeit, polgárait. A magyar történelem éppúgy mindennapjaink része, miképpen jelenben alakított történéseink is. Múlt nélkül nem létezhet jelen, és főleg nem létezhet jövő” – jelentette ki Fekete Péter.


ragyog-regi-fenyeben-szigetvar


„A magyar történelem némelyek ironikus meghatározása szerint a vereségek története. Valóban, a kevés nagy győzelemmel szemben leginkább történelmi vereségeket mért ránk a sors az elmúlt ezer év során. Ám ezek a vereségek gyakran hősies küzdelmek végén következtek el. Életáldozatok százai, ezrei – a hazáért.” – tette hozzá, majd így folytatta: „Zrínyi Miklós és várvédői szigetvári hősiessége arra mutat rá, hogy nem a győzelmekben kell keresnünk a megemlékezés dátumait, hanem a helytállásban. A várvédő kapitány és a törökökhöz képest maroknyi fölfegyverzett csapata több mint egy hónapon keresztül fel tudta tartóztatni az országra áradó ellenséget, amely csak mintegy 25 000 katonája elvesztésével tudta megnyerni, vagy inkább befejezni, az ostromot. Ennek a hosszúra nyúló harcnak az utolsó epizódját, a kitörést állítja fókuszába Gerebics Sándor rendező.”


A_regi_feny_ragyogjon_4


Az államtitkár felidézte: a Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára megalakult Zrínyi Miklós Szigetvár 1566 Emlékbizottság, és elnöke, dr. Hóvári János történész, turkológus felkérte dr. Négyesi Lajos hadtörténészt, írja meg a végzetes szeptemberi napok történéseit. Ez alapján azóta is minden évben bemutatják a Zrínyi Napokon az ostrom leghíresebb jelenetét, a kitörést, több száz hagyományőrző közreműködésével.


Fekepe_Peter_portre
Fekete Péter
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


„Gerbics Sándor rendezőt nemcsak a történelmi játék nagyszabású és látványos panorámája ragadta meg, de a belső vár különleges, atmoszférája. Annak idején itt állt, járt, irányított, készült az ostromra, a védelemre, majd a halálra Zrínyi Miklós. Sokat vélünk tudni erről, de valójában keveset tudunk. Az ilyen filmek jelentősen hozzájárulhatnak mind a tájékozódásunkhoz, mind a történelmi emlékezetünk színesítéséhez, hitelesítéséhez. Idén emlékezünk Zrinyi Miklós születésének 510. évfordulójára. Ennél méltóbban aligha lehetne.” – zárta szavait Fekete Péter.


A rendező és stábja tárgyal a film horvátországi bemutatásáról is.

lukoviczky

Ahogy_eddig_Toth_Ildiko

2019.04.19

Moldovai Katalin Ahogy eddig című kisjátékfilmjének alaphelyzete arra a félelmünkre épít, amit igyekszünk gyorsan elhesegetni, ha eszünkbe jut: azt a pillanatot, amikor szerettünket vagy hozzátartozónkat rákkal diagnosztizálják.

Cannes2019_2_-586x340

2019.04.19

Az első filmjét forgató 26 éves Agnès Vardát ábrázolja a 72. cannes-i filmfesztivál plakátja. A dél-franciaországi napsütésben a technikus hátán állva a kamera keresőjébe pillantó rendezőről készült felvétel a filmfesztivál szervezői szerint összefoglal mindent, ami a nemrég elhunyt Agnès Vardára jellemző volt: a szenvedélyt, a higgadtságot, a csintalanságot. A fénykép az 1955-ben Cannes-ban bemutatott Párbeszéd (La Pointe Courte) forgatásán készült.

Sorry_we_missed_you

2019.04.18

Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Arnaud Desplechin, Jean-Pierre és Luc Dardenne, valamint Terrence Malick rendező legújabb filmjei versenyezhetnek többek között az Arany Pálmáért a 72. cannes-i fesztivál hivatalos programjában. A legfontosabb szekcióba eddig 19 alkotást hívtak meg a mintegy 1800 nevezés közül, de a következő napokban a válogatás még bővülhet.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma