NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2012.11.03

Deák Krisztina új, Aglaja című filmje az „acélhajú” artistanő, Sabine és lánya, Aglaja viszonyát mutatja be, melynek hátterét a kívülről varázslatosnak tűnő cirkuszi világ adja. Az alkotás a törökországi Antalyban mind a legjobb filmnek járó díjat, mind pedig a török filmkritikusi szövetség SIYAD-díját elnyerte. Deák Krisztina rendezővel a film hátteréről és a cirkuszi világ másik oldaláról beszélgettünk.
A nemzetközi szakma és publikum elismerését elnyerte az Aglaja. Hogyan fogadta a hazai közönség?
Néhányszor együtt néztem a közönséggel a filmet, például a törökországi fesztiválon, a Magyar Filmszemlén, illetve a díszbemutatón az Urániában – mindig más-más izgalommal. Olyan még nem volt, hogy egy hétköznap beülök a moziba, és csak figyelem a közönség reakcióját. Én a lengyel Filmlaborban, a keverés utáni elfogadáskor láttam először egyben, nagyvásznon a filmet.

Amikor bele-belenézett a filmbe, eszébe jutott, hogy valamit máshogy kellett volna?
Az ember sohasem elégedett, de nem is baj, hiszen ez viszi előrébb a dolgokat, nem jó, ha hátradől. Mindig mindent lehet jobban csinálni. A digitális vágás során az ember ritkán láthatja nagyvásznon a filmet, úgy, mint végül a moziban. Ez nehéz. Nagy tapasztalat kell ahhoz, hogy a ritmus, ami kicsiben jó, a nagyvásznon is megállja a helyét. Néhányan mondták, hogy az Aglaja hosszú, de ha rákérdeztem, hol, még senki nem tudta megmondani. Azt hiszem, ennek a filmnek ilyen a ritmusa.

Technikailag igen bonyolult alkotásról van szó. Sok újat tanult?

Hát persze. Az Aglaja nehéz film volt. Most úgy érzem, sokat tudok. Biztonságom van – ám ez a biztonság veszíteni fog az erejéből, ha csak 2–3 év múlva tudok újra filmet forgatni. Ez elsősorban egy szakma, amit gyakorolni kellene.

Deák Krisztina
(Fotó: MTI – Kallos Bea) 

Ónodi Eszter alakítja Sabinét, Aglaja édesanyját, aki nem mellesleg az „acélhajú” nő – nehéz mutatványokkal. Rögtön rá esett a választás?
Sok mindenkivel készítettem próbafelvételt, mielőtt Eszter belépett a szobába. Remek képességű színészek voltak mind, olyanok is, akiket jól ismerek, és már dolgoztunk együtt. Először úgy gondoltam, hogy a karakter miatt artista képességekkel is rendelkező színésznőt kell keresnem. Ám később – és szerencsére még idejében – rájöttem, hogy nem ez a fontos: a lényeg a személyiség azonossága.

Valóban, de azért az sem elhanyagolható, hogy mi mindent kellett megcsinálnia, megtanulnia.
Mindenféle szerkentyűt kieszeltünk, hogy meg tudjuk feszíteni Eszter haját, arcát, bőrét. Habár a haján valóban nem lógott, sok mindent megtanult: zsonglőrözni, karikán egy számot és még sok más mutatványt. A nagy totálokban viszont egy igazi hajon lógó artistanő látható, a cseh Enrika Stauberti. Tudomásom szerint jelenleg ő az egyetlen Európában, aki fehérbőrű, világos hajú, mint Ónodi Eszter – és szerencsére alkatilag is hasonlítottak. Ezt a mutatványt inkább az ázsiaiak tudják jól. Enrika egyébként híres artistacsalád tajga, aki most is fellép ezzel a mutatvánnyal. Habár a filmben a „hajonlógás” mint mutatvány van a középpontban, az egész egy nagy metafora, de ugyanakkor valóságos is – e kettő között kellett egyensúlyozni. Kötéltánc volt ez is.

A film Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című regénye alapján készült. Mi ragadta meg a műben?

Egy hatalmas ládában találtam a regényt, ott, ahol azok a könyvek voltak, amelyekről már lemondtak. Elsőként a borító fogott meg, az azon lévő Aglaja-portré: erősen elhivatott, égő tekintetű nő, akinek lenyírt haján furcsa sapka van. Emellett belül sem olyan, mint egy igazi könyv: van olyan oldal, ahol egy sort írt le egymás alá vagy harmincszor, de akadt olyan is, hogy oldalakon keresztül csak egyetlen mondat volt. Ez az aritmikus szerkezet is megtetszett, valamint a különleges mondatok, melyek erősek, abszurdak, költőiek voltak. Noha élő beszédben nem használhatók, rendkívül alkalmasaknak bizonyultak arra, hogy a kép nyelvére megpróbáljam lefordítani őket.

 Ónodi Eszter
 
Ahhoz, hogy a cirkuszi élet kulisszái mögötti világot is meg tudja mutatni, több vándorcirkuszhoz is beköltözött.

Sok időt töltöttünk különböző vándorcirkuszokban, láttam, hogyan telik a két előadás közötti szünet, hogyan élnek a lakókocsikban. Láttam például, hogy két előadás között nem veszik le a sminket, hogy hogyan mennek el abban zuhanyozni. Volt egy érdekes élményem: az egyik akrobata előadás után nem volt hajlandó járni vagy csak fáradt volt, nem tudom, de rollerral közlekedett mindenhova – hiszen azért elég nagy távolságok vannak a sátor és a lakókocsik között. Emellett sok cirkuszfilmet is megnéztem a film készítése előtt, főként az attrakciók és a technikai megoldások miatt – a Trapéz című filmből sokat tanultam. Mivel nálunk nincsenek akciórendezők, ezért nekünk kellett kitalálnunk mindent: a trükkmester Ormos Ferenccel és Máthé Tibor operatőrrel sokat gondolkoztunk ezeken a jeleneteken.

A kívülről varázslatosnak tűnő cirkuszi világ másik, komorabb oldalát is megmutatja a film. Az egyik artista, egy gyermek meg is hal.

Tibor nagy cirkuszrajongó, gyerekkorában lógott egy festmény az ágya fölött, amely egy cirkuszban történt balestet ábrázolt – ilyesmi az Aglajában a Flygirl siratásának jelenete. Én magam is láttam hasonlót, sőt azt is, milyen gyorsan „takarítják el” a testet, mialatt a műsor megy tovább, mintha mi sem történt volna. Jávor Babettel (a kis Aglaja – a szerk.) nem olyan régen voltunk a Fővárosi Nagycirkuszban, ahol az előadás alatt lezuhant egy fiatalember. Rémes volt, azt hittük, meghalt, vagy, hogy örökre megbénult, ezért kérdezősködtünk róla. Aztán megtudtuk: felépült, sőt a balesete után nem sokkal újból ő adta elő azt a számot, amely majdnem az életébe került. Ez ilyen!

A film létrejöttéhez az írónő élettársa, Jens Nielsen, színész, író, rendező is hozzájárult. Hogyan segítette a munkát?

Jens Nielsen nagyon örült, hogy magyar rendező készít filmet Aglaja Veteranyi írásából, hiszen Aglaja is félig magyar volt. Küldött nekem egy dobozt fotókkal, homevideókkal, dokumentumokkal, és láttam Tandarica amatőr filmjeit is. Innen jött az ötlet a film végi fekete-fehér filmhez, a „Tandarica fantasma”-hoz. Persze sok minden azért fikció.

Mi kitaláció?

Például a Flygirl-szál. Ez nem volt benne a regényben, a valóságban azonban egy létező mutatvány, mely a legveszélyesebbek közül való. A cirkuszi közönség csak a vidám dolgokat szereti látni – ha nem így lenne, nem menne cirkuszba. Artistának lenni azonban – akár hálóval, akár anélkül – életveszélyes.

Szíjjártó Anita
Fotó: MTI, Kultúra.hu
Kulcsszavak:

Janos_vitez

2019.09.17

Digitálisan felújítva tér vissza szeptember 19-től országszerte a mozikba Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz.

I_act_I_Am_jatszom_letezem

2019.09.16

Negyedik alkalommal ismerkedhet meg a magyar közönség a kortárs szlovén filmművészettel: október 10. és 12. között tartják a Szlovén Filmnapokat a budapesti Toldi moziban. Idén három díjnyertes szlovén alkotást vetítenek.

Toth_Roland_-_Bela

2019.09.16

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi Budapesten a KAFF napot szeptember 21-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az egész napos rendezvényen a fesztivál díjazott alkotásaival is találkozhat a közönség.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Október elején elárverezi Banksy legnagyobb és egyik leghíresebb, Devolved Parliament (Elfajzott parlament) című festményét a Sotheby's Londonban. A brit parlament alsóházának képviselőit csimpánzként ábrázoló alkotás a rejtőzködő brit graffitiművész legdrágább művé válhat, mivel az aukciósház legalább 1,5-2 millió font leütési árra számít. Banksy a négy méter széles képet 2009-ben festette. Még abban az évben kiállították a bristoli múzeumban, ahol több mint 300 ezer látogatót vonzott, és bekerült a világ 10 leglátogatottabb tárlata közé. Ismeretlen tulajdonosa idén ismét kölcsönadta kiállításra a múzeumnak a 10 éves évfordulóra és Nagy-Britannia európai uniós kilépésének idejére.

A 700 méter hosszú híd, amelyet szinte teljes egészében kézzel, viking kori eszközöket és technikákat alkalmazva építettek, a viking infrastruktúrát és szaktudást demonstrálja. A Vikingebro nevű híd egy másolata annak az eredeti szerkezetnek, amely Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király uralkodása idején, 980-ban állt a területen. A szerkezet megépítésében több mint ezer iskolás gyerek és 400 önkéntes, köztük a hagyományos viking módszereket ismerő ácsok vettek részt. A munkálatok három évig tartottak.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

Rakoczi_Ferenc

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

A Next.Ape tagjai bár mindannyian jazz-zenészek, mégsem jazzt játszanak, hanem elektronikával és improvizációkkal megspékelt alternatív popzenét. Harcsa Veronika belgiumi székhelyű, páratlanul izgalmas, új projektje szeptember 27-én debütál az A38-on.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma