Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.09.17

A Magyar Hollywood Tanács hagyományőrző, közösségépítő, szórakoztató, illetve ismeretterjesztő és oktató tevékenységéhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban egy-egy nagy magyar filmes előtt tisztelegve úgynevezett „emléknapokat” hirdetett. E folyamat során jutottak el oda, hogy szeptember 16-át Korda Sándor-emléknappá nyilvánították.

A szegény paraszti sorban élő Kellner Henrik és felesége, Weisz Ernesztina 1893. szeptember 16-án még nem sejtették, hogy Sándor László néven született gyermekük egy napon a világ egyik leghíresebb filmes mogulja lesz. Ahogy bizonyára azt sem gondolták, hogy a kettő, majd négy évvel később megszülető Zoltán és Vince szintén elismert filmes személyiségek lesznek. Pusztatúrpásztó – a mai Túrkeve része – a Kellner fivérek révén végül maga is beírta nevét a filmvilág történelmébe. A Kellner testvérek Korda néven váltak ismertté, ám közülük is kiemelkedik Sándor, azaz Sir Alexander Korda, aki kétségkívül a világhírűvé vált magyar filmesek legismertebb alakja. A 125 év nem igazi kerek évforduló, ám arra kiválóan alkalmas, hogy egy picit megálljunk és megemlékezzünk e nagy személyiségről. Mert nem emlékezünk rá eleget, pedig megérdemli. Hiszen a filmgyártás történetében örökre és kitörölhetetlenül letette ujjlenyomatát.


AlexanderKorda
Fotó: hirado.hu

 

A hazai filmes körökben egyre többet és jobban mozgó Magyar Hollywood Tanács hagyományőrző, filmes közösségépítő, szórakoztató, illetve ismeretterjesztő és oktató tevékenységéhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban egy-egy nagy magyar filmes előtt tisztelegve úgynevezett „emléknapokat” hirdetett. E folyamat során jutottak el oda, hogy szeptember 16-át Korda Sándor-emléknappá nyilvánították. Az emléknapot Korda születésnapján, videókonferencián jelentették be.

 

Sir Alexander Korda hét országban összesen 68 filmet rendezett, továbbá 61 film producere volt. Az angol filmiparban szerzett érdemeiért és az angol nemzeti filmgyártás fellendítéséért 1942 nyarán VI. György angol király lovaggá ütötte. Az utóbbi években megjelent Korda-monográfiákból kiderül, hogy a megtiszteltetés nem csupán produceri eredményeinek szólt, hanem annak a titkos tevékenységnek is, mellyel hozzájárult a nácizmus elleni küzdelemhez. Korda újságíróként kezdte pályafutását: 1912-ben alapította meg saját lapját, a Pesti Mozit. Időközben Zilahy Gyula stúdiójában, a Trikolorban megrendezte első filmjét is, amelynek címe – talán nem meglepő módon – A becsapott újságíró (1914).

 

KordaSandor02
Fotó: mandarchiv.hu


Janovics Jenő, a kolozsvári Corvin filmgyár igazgatója 1916-ban rendezőt keresett stúdiójába. A Corvin filmgyár fő célkitűzése az volt, hogy égisze alatt igényes irodalmi filmek készüljenek. Terveikben első helyen a magyar irodalom klasszikusai szerepeltek, ezek egyike Az aranyember (1918), amely Jókai Mór regénye alapján készült. A filmet Korda Sándor rendezte; ez az egyetlen magyarországi filmje, mely fennmaradt. Korda ugyanis 1919-ben részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. Felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadult, és a házaspár azonnal elhagyta Magyarországot. Bécs, Berlin, Párizs, Hollywood – ezen állomások következtek, ám Korda Sándor nem tudott igazán beilleszkedni a hollywoodi környezetbe, ezért visszatért Európába, és Londonban megkezdődött az igazi karrierje.

 

Korda pályája során folyamatosan arra törekedett, hogy saját filmgyártóvállalatot alapítson. Ehhez azonban szüksége volt egy filmre, amelynek híre bejárja a világot. A londoni korszak első éveiben aztán el is készült az áttöréshez szükséges opus: az angol történelem talán legellentmondásosabb uralkodójáról, VIII. Henrikről készített filmet (VIII. Henrik magánélete, 1933), melyet Oscar-díjra jelöltek, a címszereplő Charles Laughton pedig meg is kapta a szobrocskát. A film hatalmas siker lett, a filmesek pedig az angol filmipar újjászületésének jelét látták benne.


Henrik
VIII. Henrik magánélete
Fotó: janusfilms.com

 

Korda azonban nem csak magának akarta a sikert: a magyar tehetségeket is sorban magához vonzotta. Bíró Lajos volt a vezető dramaturgja, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós a zeneszerzője (aki számtalan hollywoodi klasszikus zenéjét is komponálta), Máthé Rudolf az operatőre, Pressburger Imre a forgatókönyvírója, Pallós István pedig a gyártásvezetője. De ő fedezte fel és tette ismertté a magyar származású Leslie Howardot (Steiner Lászlót) is, aki később az Elfújta a szél főszerepében vonult be a filmtörténetbe.

 

Korda Sándort viszonylag fiatalon, 62 éves korában érte a halál, amikor szívinfarktust kapott londoni otthonában. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjének járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Emellett emlékét őrzi még az etyeki Korda Stúdió, a túrkevei Korda Sándor Filmszínház és egy mellszobor Túrkevén. Ne felejtsük, hogy a világ milyen nagyra tartja őt! – figyelmeztet a Magyar Hollywood Tanács, amely áldozatos munkával igyekszik felkutatni és megőrizni azon magyar filmesek nevét és munkásságát, akik Magyarországról egészen Hollywoodig jutottak és nagy hatást gyakoroltak a filmművészetre.

Roma_nok_kultura_banner_002

Folyekony_arany

2019.06.24

A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje Almási Tamás Kossuth-díjas rendező Folyékony arany című, a tokaji borvidékről és a tokaji aszúról szóló filmjének. A közönségtalálkozóval egybekötött premiert szeptember 14-én tartják a miskolci Művészetek Házában.

szezon_utan

2019.06.23

Június 22-én kiosztották a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál elismeréseit, a nagydíjat Láng Orsolya MOME Anim diplomamunkája, a Szezon után nyerte, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm pedig Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett.

horvath_adam_knap_zoltan

2019.06.20

89 éves korában szerdán elhunyt Horváth Ádám Kossuth-díjas rendező, a Magyar Televízió volt elnöke.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma