IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.17

A Magyar Hollywood Tanács hagyományőrző, közösségépítő, szórakoztató, illetve ismeretterjesztő és oktató tevékenységéhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban egy-egy nagy magyar filmes előtt tisztelegve úgynevezett „emléknapokat” hirdetett. E folyamat során jutottak el oda, hogy szeptember 16-át Korda Sándor-emléknappá nyilvánították.

A szegény paraszti sorban élő Kellner Henrik és felesége, Weisz Ernesztina 1893. szeptember 16-án még nem sejtették, hogy Sándor László néven született gyermekük egy napon a világ egyik leghíresebb filmes mogulja lesz. Ahogy bizonyára azt sem gondolták, hogy a kettő, majd négy évvel később megszülető Zoltán és Vince szintén elismert filmes személyiségek lesznek. Pusztatúrpásztó – a mai Túrkeve része – a Kellner fivérek révén végül maga is beírta nevét a filmvilág történelmébe. A Kellner testvérek Korda néven váltak ismertté, ám közülük is kiemelkedik Sándor, azaz Sir Alexander Korda, aki kétségkívül a világhírűvé vált magyar filmesek legismertebb alakja. A 125 év nem igazi kerek évforduló, ám arra kiválóan alkalmas, hogy egy picit megálljunk és megemlékezzünk e nagy személyiségről. Mert nem emlékezünk rá eleget, pedig megérdemli. Hiszen a filmgyártás történetében örökre és kitörölhetetlenül letette ujjlenyomatát.


AlexanderKorda
Fotó: hirado.hu

 

A hazai filmes körökben egyre többet és jobban mozgó Magyar Hollywood Tanács hagyományőrző, filmes közösségépítő, szórakoztató, illetve ismeretterjesztő és oktató tevékenységéhez kapcsolódóan az elmúlt hónapokban egy-egy nagy magyar filmes előtt tisztelegve úgynevezett „emléknapokat” hirdetett. E folyamat során jutottak el oda, hogy szeptember 16-át Korda Sándor-emléknappá nyilvánították. Az emléknapot Korda születésnapján, videókonferencián jelentették be.

 

Sir Alexander Korda hét országban összesen 68 filmet rendezett, továbbá 61 film producere volt. Az angol filmiparban szerzett érdemeiért és az angol nemzeti filmgyártás fellendítéséért 1942 nyarán VI. György angol király lovaggá ütötte. Az utóbbi években megjelent Korda-monográfiákból kiderül, hogy a megtiszteltetés nem csupán produceri eredményeinek szólt, hanem annak a titkos tevékenységnek is, mellyel hozzájárult a nácizmus elleni küzdelemhez. Korda újságíróként kezdte pályafutását: 1912-ben alapította meg saját lapját, a Pesti Mozit. Időközben Zilahy Gyula stúdiójában, a Trikolorban megrendezte első filmjét is, amelynek címe – talán nem meglepő módon – A becsapott újságíró (1914).

 

KordaSandor02
Fotó: mandarchiv.hu


Janovics Jenő, a kolozsvári Corvin filmgyár igazgatója 1916-ban rendezőt keresett stúdiójába. A Corvin filmgyár fő célkitűzése az volt, hogy égisze alatt igényes irodalmi filmek készüljenek. Terveikben első helyen a magyar irodalom klasszikusai szerepeltek, ezek egyike Az aranyember (1918), amely Jókai Mór regénye alapján készült. A filmet Korda Sándor rendezte; ez az egyetlen magyarországi filmje, mely fennmaradt. Korda ugyanis 1919-ben részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták. Felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadult, és a házaspár azonnal elhagyta Magyarországot. Bécs, Berlin, Párizs, Hollywood – ezen állomások következtek, ám Korda Sándor nem tudott igazán beilleszkedni a hollywoodi környezetbe, ezért visszatért Európába, és Londonban megkezdődött az igazi karrierje.

 

Korda pályája során folyamatosan arra törekedett, hogy saját filmgyártóvállalatot alapítson. Ehhez azonban szüksége volt egy filmre, amelynek híre bejárja a világot. A londoni korszak első éveiben aztán el is készült az áttöréshez szükséges opus: az angol történelem talán legellentmondásosabb uralkodójáról, VIII. Henrikről készített filmet (VIII. Henrik magánélete, 1933), melyet Oscar-díjra jelöltek, a címszereplő Charles Laughton pedig meg is kapta a szobrocskát. A film hatalmas siker lett, a filmesek pedig az angol filmipar újjászületésének jelét látták benne.


Henrik
VIII. Henrik magánélete
Fotó: janusfilms.com

 

Korda azonban nem csak magának akarta a sikert: a magyar tehetségeket is sorban magához vonzotta. Bíró Lajos volt a vezető dramaturgja, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós a zeneszerzője (aki számtalan hollywoodi klasszikus zenéjét is komponálta), Máthé Rudolf az operatőre, Pressburger Imre a forgatókönyvírója, Pallós István pedig a gyártásvezetője. De ő fedezte fel és tette ismertté a magyar származású Leslie Howardot (Steiner Lászlót) is, aki később az Elfújta a szél főszerepében vonult be a filmtörténetbe.

 

Korda Sándort viszonylag fiatalon, 62 éves korában érte a halál, amikor szívinfarktust kapott londoni otthonában. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjének járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Emellett emlékét őrzi még az etyeki Korda Stúdió, a túrkevei Korda Sándor Filmszínház és egy mellszobor Túrkevén. Ne felejtsük, hogy a világ milyen nagyra tartja őt! – figyelmeztet a Magyar Hollywood Tanács, amely áldozatos munkával igyekszik felkutatni és megőrizni azon magyar filmesek nevét és munkásságát, akik Magyarországról egészen Hollywoodig jutottak és nagy hatást gyakoroltak a filmművészetre.

lukoviczky

punnany

2019.04.20

Hogyan lett Pécs a magyar könnyűzene fellegvára? Hiszen innen indult a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash, sok más banda mellett. Mi lehet a város titka? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai Balázs backstage-filmje, ameylet május 9-én mutatnak be a hazai mozikban.

Ahogy_eddig_Toth_Ildiko

2019.04.19

Moldovai Katalin Ahogy eddig című kisjátékfilmjének alaphelyzete arra a félelmünkre épít, amit igyekszünk gyorsan elhesegetni, ha eszünkbe jut: azt a pillanatot, amikor szerettünket vagy hozzátartozónkat rákkal diagnosztizálják.

Cannes2019_2_-586x340

2019.04.19

Az első filmjét forgató 26 éves Agnès Vardát ábrázolja a 72. cannes-i filmfesztivál plakátja. A dél-franciaországi napsütésben a technikus hátán állva a kamera keresőjébe pillantó rendezőről készült felvétel a filmfesztivál szervezői szerint összefoglal mindent, ami a nemrég elhunyt Agnès Vardára jellemző volt: a szenvedélyt, a higgadtságot, a csintalanságot. A fénykép az 1955-ben Cannes-ban bemutatott Párbeszéd (La Pointe Courte) forgatásán készült.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma