NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.05.28

A ceglédi születési George Pal, vagyis Marczincsák Gyula György nevét viseli május 25-étől a ceglédi Uránia Mozi, így már a George Pal Filmszínházba térhetnek be a mozirajongók. George Pal olyan, a filmtörténet fejlődésének sikertörténetétől elválaszthatatlan személyiség, akinek szakmai eredményei mellett magyarsága megtartása is példaértékű.

GeorgePal-promo
Fotó: cartoonbrew.com


George Pal szakmai, valamint szellemi hagyatéka igazán nagyívű, számos későbbi hollywoodi filmrendező munkáiban követhető nyomon. Alapvető módon formálta át a mozgókép művészetét, és ezt a nagy eredményt a mai napig nagyra értékelik Hollywood-szerte, sőt mintaként tekintenek rá.


A Magyar Hollywood Tanács küldetése, hogy George Pal munkásságát minél szélesebb körben bemutassa. Különösen fontos ez, hiszen nem lehetünk elégedettek azzal, amennyire Magyarországon ismerik ezt az igazán nagyszerű művészt. Los Angelesben ezzel szemben csillaga van az Oscar-díjas filmrendezőnek a világhírességek között, a hírességek utcáján. Ezért öröm a Magyar Hollywood Tanács számára, hogy megszerezhette George Pal fiának, Davidnek a hozzájárulását ahhoz, hogy apja szülővárosának mozija megkapja a George Pal nevet.


c05


A ceglédi névadó ünnepségen Földi László országgyűlési képviselő köszöntője után Takáts László polgármester méltatta a város nagy szülöttének érdemeit. Hangsúlyozta, hogy Cegléd számára fontos George Pal emlékének megőrzése, hiszen a világhírű Oscar-díjas rendező példája a fiatalok számára is követendő. Bokor Balázs, a Magyar Hollywood tanács elnöke kijelentette, hogy az akaraterő és a kitartás – akár csak George Pal életében – most is bebizonyította jelentőségét, hiszen az összefogás eredményeképpen sikerült a mozit az animáció atyjáról elnevezni. Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező, a Magyar Hollywood tanács alelnöke és Cakó Ferenc rendező videóüzenetben köszöntötték a közönséget, majd Hubai Gergely filmszakíró tartott előadást George Pal művészetéről.


Justin Humphreys, a George Pal családjának képviseletében Los Angelesből Ceglédre utazott filmkritikus és szakíró hangsúlyozta: a filmrendező nagyon elégedett lenne azzal, hogy ez a mozi május 25-étől az ő nevét viseli. Nem volt csodálatos gyermekkora, de az fontos, hogy hol nőtt fel. George Pal hatása a világ filmgyártására óriási. Valójában ő a modern tudományos-fantasztikus film atyja. Nem születhetett volna meg a Csillagok háborúja és sok más film, ha ő nem lett volna. Nagyon sok kockázatot vállalt, nagyon keményen dolgozott, hogy kialakítsa ezt az irigylésre méltó műfajt, amely tömegeket csábított a mozikba. Igazán jó érzés tudni, hogy emlékeznek rá a szülővárosában és nagyra értékelik őt.


c08
George Pal családjának képviselői, Bokor Balázs, Takáts László


Végül Vácz Péter díjnyertes fiatal animátor beszélt szakmai életéről és George Pal művészetére gyakorolt hatásáról.

KosaFerencRjpg

2018.12.12

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Pályájának legmeghatározóbb alkotása a Sára Sándorral és Csoóri Sándorral közösen készített Tízezer nap, mely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.

orokbefogadas_meszarosmarta1

2018.12.13

Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotása egyike lesz annak a hat, digitálisan felújított filmnek, amelynek világpremierjét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartják. A filmeket a Berlinale Klasszikusok szekcióban mutatják be.

vizipok-csodapok

2018.12.06

Tavasztól vetítik a mozik a Vízipók-csodapók című egész estés rajzfilm digitálisan felújított változatát. A rajzfilmsorozat alapján készült film a víz alatti élőlények világát mutatja be mesés, ismeretterjesztő formában. A díszbemutatót tegnap tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Áder János köztársasági elnök jelenlétében.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma