IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.09

Folytatódik az Uránia akadálymentesített vetítéssorozata, az Összhang, amely a siket és nagyothalló nézők hozzáférését segíti a magyar filmekhez.

rossz_versek
Rossz versek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kezdeményezett és támogatott programban 2016 ősze óta 27 magyar film került akadálymentes formában a mozivászonra. Júniusig négy új és egy felújított alkotást lát el a filmszínház speciális – a beszéd mellett a zörejeket is tartalmazó – magyar felirattal. Először kerül így mozivászonra a Piedone nyomában, az Apró mesék, a Ruben Brandt, a gyűjtő, az Egy nő fogságban és a felújított Vízipók, csodapók is.

ruben_brandt_collector
Ruben Brandt, a gyűjtő

A program szakmai partnere kezdetektől a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), amely az elkészült feliratos kópiák tesztelését biztosítja hónapról hónapra, illetve részt vesz a program népszerűsítésében is. Az akadálymentes feliratot az Uránia minden film esetében a forgalmazók rendelkezésére bocsátja, így az szélesebb körben is elérhetővé válik, például megjelenik a filmek DVD kiadásain.

A mozi közösségi élmény, ennek jegyében határozták meg a jegykedvezményeket is: a vetítésekre 1000 forintos kedvezményes belépő váltható, amennyiben valaki egynél több jegyet vásárol.


A válogatás programja az Uránia honlapján érhető el.
 

lukoviczky

punnany

2019.04.20

Hogyan lett Pécs a magyar könnyűzene fellegvára? Hiszen innen indult a Kispál és Borz, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a 30Y, Takáts Eszter és a Junkie Jack Flash, sok más banda mellett. Mi lehet a város titka? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai Balázs backstage-filmje, ameylet május 9-én mutatnak be a hazai mozikban.

Ahogy_eddig_Toth_Ildiko

2019.04.19

Moldovai Katalin Ahogy eddig című kisjátékfilmjének alaphelyzete arra a félelmünkre épít, amit igyekszünk gyorsan elhesegetni, ha eszünkbe jut: azt a pillanatot, amikor szerettünket vagy hozzátartozónkat rákkal diagnosztizálják.

cannes2019_R

2019.04.19

Az első filmjét forgató 26 éves Agnès Vardát ábrázolja a 72. cannes-i filmfesztivál plakátja. A dél-franciaországi napsütésben a technikus hátán állva a kamera keresőjébe pillantó rendezőről készült felvétel a filmfesztivál szervezői szerint összefoglal mindent, ami a nemrég elhunyt Agnès Vardára jellemző volt: a szenvedélyt, a higgadtságot, a csintalanságot. A fénykép az 1955-ben Cannes-ban bemutatott Párbeszéd (La Pointe Courte) forgatásán készült.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma