NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.11

A francia közoktatásnak állít tükröt Serge Bozon francia rendező Mrs. Hyde című filmje, amelyet március 15-étől játszanak a magyar mozik. „Abban bízom, hogy a film érzelmi hatást vált ki a végén. Az eleje inkább társadalmi és szociális komikum, aztán didaktikus-fantasztikussá válik, a film vége pedig igazából szomorú a számomra” – mondta el a rendező az alkotásról.

Serge_Bozon_8736
Serge Bozon
Fotó: en.wikipedi.org


A történet egy francia külvárosi szakgimnáziumban játszódik. A kellemetlen természetű középiskolai tanárnőt, Marie Géquilt, akit Isabelle Huppert alakít, diákjai és kollégái is gyűlölik. Egy viharos éjszakán a tanárnőbe belecsap a villám, amitől elájul. Magához térve különös érzés lesz rajta úrrá, viselkedése és személyisége megváltozik. Serge Bozon a film forgatókönyvét Axelle Ropert-rel közösen írta Louis Stevenson skót regényíró 1886-ban megjelent Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című könyve alapján. A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a regényhez képest három alapvető dologban változtattak: a történet napjaink Franciaországában játszódik, nem egy jól szituált környéken, hanem egy külvárosi gimnáziumban, és nem egy férfi, hanem egy nő a történet főhőse. A filmben egy olyan tanárnő tűnik fel, aki 35 éve sikertelen a munkájában, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, csodának kell történnie. Madame Géquil szerepét Isabelle Huppert-re írták, aki arról ismert Franciaországban, hogy általában erős nőket játszik. Ebben a filmben azonban egy félős, gyenge, elszigetelt személyt alakít, aki nem bízik magában. Átalakulása után sem erősebb lesz, hanem képessé válik arra, amire korábban nem volt: hogy órát tartson. „A tanárokat természetesen azért fizetik, hogy nap mint nap tanítsanak, de az én filmem azt próbálja meg bemutatni, hogy az, hogy végre tudjuk hajtani a feladatunkat, néha komoly átalakulást igényel” – hangsúlyozta Serge Bozon.


MrsHyde1
Fotó: mafab.hu

 

A közoktatás a rendező szerint nagyon fontos része az életünknek. Az, hogy ki mivé válik, inkább függ a tanároktól, mint a szülőktől, mivel a gyerekek több időt töltenek együtt az iskolában a tanárokkal, mint otthon a szüleikkel. Serge Bozon nem foglalkozott komolyan az érzelmi kötődéssel, igazán a tudásátadás folyamata érdekelte. „Mindig foglalkoztatott az a kérdés, hogy az intellektuális érdeklődés felkeltése milyen módon történik” – mondta, hozzátéve, hogy 25 évvel ezelőtt két évig ő maga is tanított filozófiát a külvárosban. „Nagyon nehéz volt, sikertelennek nevezném ezt a próbálkozásomat, nekem nem sikerült motiválnom a fiatalokat, nagyon sok magatartásproblémával találkoztam” – magyarázta. A külvárosoknak megvannak a saját nehézségeik. „Itt is szinte egy gettóról beszélünk, csupa színes bőrű jár ebbe az iskolába” – mondta, hozzátéve, hogy a külvárosokban magukra vannak hagyva a fiatalok az egymás mellett sorakozó lakótornyok között, ahol nincsen semmi, se egy bár, se egy étterem, de még egy kebabos sincs. „Nem tényszerűen akartam megmutatni a szegény külvárosi fiatalok nehéz körülményeit, hanem egy olyan külvárosi diákot szerettem volna bemutatni, aki egy kifejezetten rossz diákból jó tanulóvá válik és a természettudományok felé orientálódik” – emelte ki.


MrsHyde2
Fotó: variety.com

 

Madame Géquil és a rossz diák, az Adda Senani alakította Malik mellett az iskolaigazgató is változáson megy keresztül. A Romain Durris által játszott szereplő a film egyik legkomikusabb alakja. „Nem azért lett ilyen, hogy egy kis vidámságot vigyünk a filmbe. Az ő személyével egy társadalmi jelenséget próbáltam bemutatni és kritizálni” – mondta, kiemelve: Franciaországban jellemző, hogy egyre több iskolaigazgató nem a tanári pályáról, hanem a magánszférából érkezik az intézmény élére és szupermenedzserként gondolkodik. „De nemcsak ezt a menedzseri hozzáállást igyekeztem kifigurázni, hanem próbáltam nevetni azon a diszkrimináción is, amely jelen van a külvárosokban, a szakgimnáziumi osztályoknak ugyanis nincsenek meg ugyanazok a jogaik, mint amelyek az általános, normál gimnáziumi osztályokat megilletik” – hangsúlyozta.

 

A normál gimnáziumokban létezik az úgynevezett TPE gyakorlata, amikor egyfajta csoportos munka során több tanár követi végig a diákokat és közben bizonyos társadalmi kérdéseket vitatnak meg, közösen keresik a megoldásokat. Serge Bozon nevetségessé akarta tenni azt az igazgatói gondolatot, hogy ezeknek a TPE típusú feladatoknak nincs helyük a szakgimnáziumokban. Több olyan jelenet is van a filmben, amely a nevetésen keresztül a diszkrimináció bizonyos oldalaira hívja fel a figyelmet. „Abban bízom, hogy a film érzelmi hatást vált ki a végén. Az eleje inkább társadalmi és szociális komikum, aztán didaktikus-fantasztikussá válik, a film vége pedig nekem igazából szomorú” – magyarázta a rendező.

 

A Mrs. Hyde című filmet március 15-étől láthatjuk a mozikban!


 

Forrás: MTI

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma