IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.12.27

A Bonnie és Clyde című filmben ábrázolt erőszak, de leginkább a film végi lövések eldördülése ledöntötte az addig élő filmes tabukat és megteremtette azt a módot, ahogyan azóta is készítik a filmeket Amerikában és a világ többi részén. Miként változtatta meg Hollywoodot egy 1967-ben készült filmalkotás záró képsora? Cikkünkben erről olvashatnak.

Kellemes nyári napsütés, egy autó a vidéki úton halad. Benne két bűnöző ül: Bonnie és Clyde. A házaspár tagjai egymásra tekintenek, mosolyognak, közben pedig gyümölcsöt eszegetnek. Egyik pillanatban azonban észrevesznek egy embert az út szélén. Mikor megállnak, tucatnyi madár repül ki a fák közül, hiszen az egész csupán csapda. A bokrok mögött rendőrök bujkálnak, akik a párra fogják fegyverüket és lőni kezdenek. Számtalan golyó éri Bonnie és Clyde testét és arcát, erről pedig közelképeket is láthatunk. Végül az utolsó fegyver is elhallgat. A férfi holtteste a földön hever, a nő félig az autóban ülve vesztette életét. A rendőrök előjönnek a bokrok mögül, a kép pedig feketébe vált és megjelenik a vége főcím. Ez az 1967-ben készült Bonnie és Clyde szenzációs fináléja, vagyis a filmtörténet egyik leghíresebb és legmeghökkentőbb befejezése.


bonnie

 

Erről a záró képsorról, valamint hatásáról készített cikket How Bonnie and Clyde’s final scene changed Hollywood (Hogyan változtatta meg a Bonnie és Clyde záró jelenete Hollywoodot – a szerk.) címmel a bbc.com újságírója, Luke Buckmaster. Azt írja, szinte lehetetlen elhinni, hogy a film már fél évszázados, hiszen ez a jelenet (és még sok másik a filmben) olyan, mintha csak ma készítették volna. Luke Buckmaster érdekességként kiemeli: a rendező, Arthur Penn azt tervezte, nemcsak a lövést mutatja meg közelképben, hanem azt is, ahogy a golyó kiszakítja Clyde agyának egy darabját. Hogy miért? Így akarta emlékeztetni a nézőket a Kennedy-gyilkosságra.

 

Arthur Penn Bonnie és Clyde című filmje nagymértékben befolyásolta a filmkészítés, valamint a filmnézés kultúráját: átírta a képernyőn ábrázolt erőszakra vonatkozó szabályokat, előkészítve egy új, liberálisabb filmosztályozási rendszert az Egyesült Államokban.

 

A Motion Picture Association of America (Amerikai Mozgóképszövetség – a szerk.) a Bonnie és Clyde bemutatását követő évben megváltoztatta a minősítési eljárásokat – azokra, melyek ma is érvényben vannak. Számtalan film köszönheti megszületését a Bonnie és Clyde című alkotásnak, hiszen e nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy engedélyezzék például a Keresztapa vagy A sebhelyesarcú jó néhány jelenetét. Szerencsére azonban Arthur Penn Bonnie és Clyde-ja kijelölte, sőt megteremtette az utat.


bonnie3

 

Bonnie és Clyde alakja viszont nemcsak a filmkészítésre, hanem a populáris kultúrára is hatással volt: megjelentek Jay Z és Beyoncé, Lulu Gainsbourg és Scarlett Johansson, valamint Eminem dalaiban is. Született róluk 2011-ben egy Broadway-produkció, 2013-ban egy televíziós minisorozat, továbbá számtalan könyv, festmény és egyéb műalkotás – bár azt nehéz megmondani, hogy az említett dalokat, illetve színpadi és filmes műveket az 1967-ben készült film vagy inkább a valóság ihlette. A hús-vér páros ugyanis több produkciót inspirált már Penn filmjének megszületése előtt is: például az 1950-es Fegyverbolondokat vagy az 1958-as A Bonnie Parker-sztorit Dorothy Provine emlékezetes alakításával. Azonban egyikük sem volt olyan nagy hatású, mint Arthur Penn filmje.

 

Bár a legtöbben még mindig a Bonnie és Clyde leginkább kockázatos jeleneteinek hatásáról beszélnek – különösen a lélegzetelállító záró képekről –, a film forradalmasította az erőszakábrázolást.

 

A Bonnie és Clyde alapjaiban változtatta meg a hollywoodi filmkészítést és nagy szerepet játszott abban, hogy az amerikai filmipar egy új, izgalmas irányba induljon el. Vagyis: ez az alkotás megváltoztatta a filmtörténetet. Ebben az időszakban az olyan francia filmkészítők, mint François Truffaut és Jean-Luc Godard, munkájukkal inspirálták az amerikai rendezőket, a Bonnie és Clyde pedig egyértelműen jelezte az európai ihletésű amerikai filmek új hullámának megérkezését – ezt a mozgalmat a sajtó Új Hollywoodnak (New Hollywood) nevezte.


bonnie2

 

Arthur Penn egész pályafutása alatt nem készített még egy olyan híres és nagy hatású filmet, mint a Bonnie és Clyde. Ám ennek az egy ikonikus munkának köszönhetően szerepet játszott a filmgyártás és a filmtörténet megváltoztatásában: elindította az Új Hollywood-mozgalmat Amerikában, mely a szerzői filmkészítés felemelkedéséhez vezetett. Tehát megteremtette egy olyan rendszer alapjait, amely elsődleges szerzőként a film rendezőjét hitelesíti, nem pedig a filmben feltűnő sztárokat vagy magát a stúdiót. Kivette a hatalmat a stúdiók kezéből, ám az később visszatért hozzájuk, és csak olyan alkotások hoztak újra változást, mint a Cápa, valamint a Csillagok háborúja. Az Új Hollywood-mozgalom azonban nem ért véget: olyan befolyásos alkotók neveit említhetjük egy lapon e mozgalommal, mint például Martin Scorsese, Stanley Kubrick, Francis Ford Coppola, Robert Altman, Steven Spielberg, George Lucas és Brian De Palma. Ezek a filmkészítők és sok más rendező pedig sokat köszönhetnek Arthur Penn-nek, valamint a Bonnie és Clyde-nak.



Készítette: Tóth Eszter

Forrás: BBC-cikk

Fotó: imdb.com

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma