Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.12.27

A Bonnie és Clyde című filmben ábrázolt erőszak, de leginkább a film végi lövések eldördülése ledöntötte az addig élő filmes tabukat és megteremtette azt a módot, ahogyan azóta is készítik a filmeket Amerikában és a világ többi részén. Miként változtatta meg Hollywoodot egy 1967-ben készült filmalkotás záró képsora? Cikkünkben erről olvashatnak.

Kellemes nyári napsütés, egy autó a vidéki úton halad. Benne két bűnöző ül: Bonnie és Clyde. A házaspár tagjai egymásra tekintenek, mosolyognak, közben pedig gyümölcsöt eszegetnek. Egyik pillanatban azonban észrevesznek egy embert az út szélén. Mikor megállnak, tucatnyi madár repül ki a fák közül, hiszen az egész csupán csapda. A bokrok mögött rendőrök bujkálnak, akik a párra fogják fegyverüket és lőni kezdenek. Számtalan golyó éri Bonnie és Clyde testét és arcát, erről pedig közelképeket is láthatunk. Végül az utolsó fegyver is elhallgat. A férfi holtteste a földön hever, a nő félig az autóban ülve vesztette életét. A rendőrök előjönnek a bokrok mögül, a kép pedig feketébe vált és megjelenik a vége főcím. Ez az 1967-ben készült Bonnie és Clyde szenzációs fináléja, vagyis a filmtörténet egyik leghíresebb és legmeghökkentőbb befejezése.


bonnie

 

Erről a záró képsorról, valamint hatásáról készített cikket How Bonnie and Clyde’s final scene changed Hollywood (Hogyan változtatta meg a Bonnie és Clyde záró jelenete Hollywoodot – a szerk.) címmel a bbc.com újságírója, Luke Buckmaster. Azt írja, szinte lehetetlen elhinni, hogy a film már fél évszázados, hiszen ez a jelenet (és még sok másik a filmben) olyan, mintha csak ma készítették volna. Luke Buckmaster érdekességként kiemeli: a rendező, Arthur Penn azt tervezte, nemcsak a lövést mutatja meg közelképben, hanem azt is, ahogy a golyó kiszakítja Clyde agyának egy darabját. Hogy miért? Így akarta emlékeztetni a nézőket a Kennedy-gyilkosságra.

 

Arthur Penn Bonnie és Clyde című filmje nagymértékben befolyásolta a filmkészítés, valamint a filmnézés kultúráját: átírta a képernyőn ábrázolt erőszakra vonatkozó szabályokat, előkészítve egy új, liberálisabb filmosztályozási rendszert az Egyesült Államokban.

 

A Motion Picture Association of America (Amerikai Mozgóképszövetség – a szerk.) a Bonnie és Clyde bemutatását követő évben megváltoztatta a minősítési eljárásokat – azokra, melyek ma is érvényben vannak. Számtalan film köszönheti megszületését a Bonnie és Clyde című alkotásnak, hiszen e nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy engedélyezzék például a Keresztapa vagy A sebhelyesarcú jó néhány jelenetét. Szerencsére azonban Arthur Penn Bonnie és Clyde-ja kijelölte, sőt megteremtette az utat.


bonnie3

 

Bonnie és Clyde alakja viszont nemcsak a filmkészítésre, hanem a populáris kultúrára is hatással volt: megjelentek Jay Z és Beyoncé, Lulu Gainsbourg és Scarlett Johansson, valamint Eminem dalaiban is. Született róluk 2011-ben egy Broadway-produkció, 2013-ban egy televíziós minisorozat, továbbá számtalan könyv, festmény és egyéb műalkotás – bár azt nehéz megmondani, hogy az említett dalokat, illetve színpadi és filmes műveket az 1967-ben készült film vagy inkább a valóság ihlette. A hús-vér páros ugyanis több produkciót inspirált már Penn filmjének megszületése előtt is: például az 1950-es Fegyverbolondokat vagy az 1958-as A Bonnie Parker-sztorit Dorothy Provine emlékezetes alakításával. Azonban egyikük sem volt olyan nagy hatású, mint Arthur Penn filmje.

 

Bár a legtöbben még mindig a Bonnie és Clyde leginkább kockázatos jeleneteinek hatásáról beszélnek – különösen a lélegzetelállító záró képekről –, a film forradalmasította az erőszakábrázolást.

 

A Bonnie és Clyde alapjaiban változtatta meg a hollywoodi filmkészítést és nagy szerepet játszott abban, hogy az amerikai filmipar egy új, izgalmas irányba induljon el. Vagyis: ez az alkotás megváltoztatta a filmtörténetet. Ebben az időszakban az olyan francia filmkészítők, mint François Truffaut és Jean-Luc Godard, munkájukkal inspirálták az amerikai rendezőket, a Bonnie és Clyde pedig egyértelműen jelezte az európai ihletésű amerikai filmek új hullámának megérkezését – ezt a mozgalmat a sajtó Új Hollywoodnak (New Hollywood) nevezte.


bonnie2

 

Arthur Penn egész pályafutása alatt nem készített még egy olyan híres és nagy hatású filmet, mint a Bonnie és Clyde. Ám ennek az egy ikonikus munkának köszönhetően szerepet játszott a filmgyártás és a filmtörténet megváltoztatásában: elindította az Új Hollywood-mozgalmat Amerikában, mely a szerzői filmkészítés felemelkedéséhez vezetett. Tehát megteremtette egy olyan rendszer alapjait, amely elsődleges szerzőként a film rendezőjét hitelesíti, nem pedig a filmben feltűnő sztárokat vagy magát a stúdiót. Kivette a hatalmat a stúdiók kezéből, ám az később visszatért hozzájuk, és csak olyan alkotások hoztak újra változást, mint a Cápa, valamint a Csillagok háborúja. Az Új Hollywood-mozgalom azonban nem ért véget: olyan befolyásos alkotók neveit említhetjük egy lapon e mozgalommal, mint például Martin Scorsese, Stanley Kubrick, Francis Ford Coppola, Robert Altman, Steven Spielberg, George Lucas és Brian De Palma. Ezek a filmkészítők és sok más rendező pedig sokat köszönhetnek Arthur Penn-nek, valamint a Bonnie és Clyde-nak.



Készítette: Tóth Eszter

Forrás: BBC-cikk

Fotó: imdb.com

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma