IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.27

Elkezdődött június 26-án Hartung Attila első játékfilmjének forgatása! A Senki nem megy sehova munkacímű alkotás felvételei július végéig tartanak a budapesti éjszakai élet kultikus helyszínein, valamint a Szabadság híd tetején. Hartung filmje lesz az első magyar mozifilm, amely kifejezetten a Z generációról szól.

A rendező célja kritikus hangvételű közönségfilmet készíteni a fiatalokról és a mai Budapestről. A Senki nem megy sehova a Filmteam gyártásában, a Filmalap Inkubátor Programja keretében a Filmalap 62 millió forintos gyártási támogatásával készül, várhatóan 2019 tavaszán kerül a magyar mozikba.


Z2
Hartung Attila (rendező), Bouquet Gergely, Megyesi Pálma, Pokorni Ábel,
Sipőcz András Csipesz, László Panna, Jorgosz Golecász,
Songoro Laura, Murányi Panka (balról jobbra)

 

Hartung Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem Filmrendező Művész szakán idén szerzett diplomát. Első játékfilmjének elsődleges célja a mai fiatalokról és a mai Budapestről őszinte és nyers korlenyomatot készíteni. Az autentikusság okán a filmben főszerepet játszik Yorgosz Goletsas amatőr színész, a Deep Glaze zenekar frontembere, valamint Sipőcz András ’Csipesz’ népszerű vlogger, youtuber. A filmben főszerepet játszik továbbá László Panna, László Zsolt színművész lánya; valamint Stohl András, napjaink egyik legismertebb magyar színművésze és televíziós-rádiós műsorvezetője; cameo szerepekben pedig számos, a 18-30 év közötti korosztály meghatározó alakja feltűnik majd. Az alkotók a film kapcsán együttműködnek vezető magyar alternatív zenekarokkal, a zeneszerzésében részt vesz Henri Gonzalez az egyik legnépszerűbb underground banda, a Fran Palermo frontembere, és Konsiczky Dávid a Csaknekedkislányból. A Senki nem megy sehova producere Iványi Petra és Major István, a film a Vertigo Média (koproducer: Kárpáti György) és az Ister Film (koproducer: dr. Korom Norbert) együttműködésével készül.


Z1
Songoro Laura, László Panna, Murányi Panka, Megyesi Pálma (balról jobbra)

 

A film főszereplője Gergő megnyerő, sportos tinédzser, akinek életét befolyásos, bíró apja egyengeti. A fiú az érettségi után egy amerikai egyetemre megy továbbtanulni, ám előtte még bulizik egy nagyot legjobb barátaival, Ábrissal, Bandival és Patrikkal. A banda provokatív videókat készít a netre, versengésszerű kihívásokkal próbál minél nagyobb nézettséget elérni. A határaikat feszegetik. Hangos, vicces négyesük a lányok körében nagyon népszerű. Egy házibulin azonban hirtelen minden megváltozik, a fiúk túl messzire mennek, Gergő fogadásból lefekszik egy lánnyal, Lillával. A buliról készült felvételek botránnyá fajulnak a közösségi médiában, Lilla eltűnik. A bűntudattól gyötört Gergő beleveti magát a budapesti éjszakába barátaival, hogy megtalálja a lányt és megpróbálja tisztázni a történeteket.

 

A Senki nem megy sehova műfaja coming of age dráma, és Hartung Attila filmje lesz az első magyar mozifilm, amely kifejezetten a Z generációról szól. A film várhatóan 2019 tavaszán kerül a magyar mozikba. Forgalmazója a Vertigo Média.

 

Fotó: Sághy Tímea

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma