IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.07.26

„Számunkra érthetetlen módon Hollywood atyjáról eddig még nem készült film a világon. Így egy legendát élesztettünk fel” – mondta el Csősz Boglárka, aki színészként és producerként is közreműködik Jimy J. Hollywood 25 DOLLÁR című filmjében, mely a magyar származású Adolph Zukornak állít emléket. Csősz Boglárka a film kapcsán azt is elárulta, hogy fogadta Cannes az alkotást.

25_dollars


A világon elsőként készítettetek filmet a Paramount Filmstúdió alapítójáról, a magyar származású Adolph Zukorról. Hogy született meg a film ötlete?

Valójában egy kávéházi beszélgetés alatt merült fel az ötlet, mert a film rendezője, Jimy J. Hollywood már régóta szeretett volna filmet készíteni Adolph Zukorról. Ezt követően mindannyian azonnal elkezdtünk a témán dolgozni. Megszületett a forgatókönyv, felépült a helyszín és összeállt a csapat, amely készen állt arra, hogy megvalósítsa ezt az álmot. Ez persze rengeteg egyeztetés és munka eredménye volt, hiszen én Törökországban élek, a többiek pedig nagyon elfoglalt szakemberek, de amit nagyon akar az ember, azt megvalósítja. Így voltunk mi ezzel a filmmel. Ez mondhatni, mindannyiunk szerelemgyereke. Ráadásul hiánypótló alkotás, mert számunkra érthetetlen módon Hollywood atyjáról eddig még nem készült film a világon. Így egy legendát élesztettünk fel!

 

Miért épp Adolph Zukor személye és élete inspirált benneteket?

Kevesen tudják, de Adolph Zukor a filmipar megteremtésében olyan szerepet játszott, amely meghatározta az egész iparágat. A mai napig egyetemeken tanítják azt az üzleti modellt, amellyel megteremtette Hollywood jól működő gépezetét. Ő találta ki a sztárság intézményét, azt, hogy a színészekkel promotálják a filmeket. Fantasztikus élete volt, és méltán lehetünk büszkék arra, hogy egy Ricséről származó árva fiú mert nagyot álmodni és meg is valósította az álmát. Nemcsak a Paramount Pictures filmgyárat teremtette meg, ő volt az első Amerikában élő magyar üzletember, aki hitt az egész estés film jövőjében. Harcolnia kellett a fejlődésért, hiszen minden változást hitetlenség és ellenállás előz meg, de hitt a közönségben. Ez a kitartás és akarat példaként szolgálhat a mai generációnak is.


25Dollars_Adorjani_Balint1

 

Ha már szóba került a filmgyártás: hogy kerültél kapcsolatba a többi alkotóval, Borbás Edina forgatókönyvíróval, Mayer Zoltán operatőrrel és Jimy J. Hollywood rendezővel?

Egy ideje már dolgozunk közös projekteken ezzel a csapattal, hiszen nem titkolt szándékom, hogy a török-magyar filmipar közötti hidat kiépítsem. Olyan csapatot kerestem, melynek tagjai ütőképes nemzetközi produkciókat tudnak létrehozni, és nem úgy tekintenek a filmezésre, mint munkára, hanem úgy, mint nélkülözhetetlen életformára. Bennük megtaláltam ezt. Producerként óhatatlanul is nagy hangsúlyt helyezek a munkánk hatékonyságára, az első találkozás óta pedig örömmel nyugtázom, hogy a teljesítmény tekintetében igen magas a mérce. Mindemellett a stábértekezleteink és forgatásaink hihetetlenül jó hangulatban telnek.

 

Mikor elkezdtetek a 25 DOLLÁR című alkotáson dolgozni, miért döntöttetek úgy, hogy a rövidfilm formátumot választjátok?

Izgalmas filmforma, igazi kihívás! Ezen felül mindent meg tudunk mutatni benne, amit a csapatunk szakmailag tud. Úgy vélem, amilyen nehéz maga a műfaj, olyan nagy mélységeket tud interpretálni a néző felé. De tervezzük, hogy a rövidfilmből egy egész estés verziót is létrehozunk. Mivel a 25 DOLLÁR független filmként készült – állami és más külső anyagi segítség nélkül forgattuk –, ezért a költségvetést is alacsonyan kellett tartani. Ezt sajnos egy egész estés filmnél nem tudjuk megvalósítani, viszont nagy vágyunk, hogy a financiális akadályok elháruljanak és a 25 DOLLÁR nagyjátékfilm formátumban is megszülethessen. Ezen is dolgozunk most.


Csosz_Boglarka_es_Adorjani_Balint

 

A 25 DOLLÁR a 70. cannes-i filmfesztivál Short Film Corner szekciójában debütált a szakma előtt. Hogy értétek el ezt már a debütálásra?

Ez értékes és érdekes téma csodálatos képi világgal és egyéni látásmóddal. Nagyon csalódottak lettünk volna, ha nem látják meg benne az értéket, de büszkén mondhatom: a 70. cannes-i filmfesztiválon a szakmai szekcióban nagy sikert aratott a filmünk. Tetszett a premieren részt vevő kritikusoknak, hogy a 25 DOLLÁR romantikus képi világa mögött meghúzódó drámának több rétegét is érzékeltette a rendező, Jimy J. Hollywood. De Cannes reményeink szerint csak a kezdet, hiszen rengeteg – zömmel tengerentúli – fesztiválra neveztük a filmet. A következő hónapokban például bemutatjuk majd a Palm Springs-i filmes seregszemlén, Japánban, a tokiói Short Shorts Fesztiválon és Kanadában, a Calgary filmfesztiválon is. Mindannyian izgatottan várjuk a film utóéletét és a magyarországi premiert, amelyre ősszel kerül sor.

 

A film sajtóközleményében úgy fogalmaztál: a 25 DOLLÁR nem cukormázas tündérmese, a nehezebbik útját választottátok a tiszteletadásnak. Ez mit jelent pontosan?

Ez egy dráma! A különleges koncepció, amely alapján a filmet elkészítettük, megmutathatja egy alkotáson belül a sikert és a sikertelenséget. Rávilágíthatunk arra, milyen következménnyel járhat, ha mások életének figyelése túlnő a saját életünkön. Ha jobban belegondolunk, sokak esnek manapság is abba a csapdába, amelybe mi Paolót helyeztük. Főszereplőnk – Adorjáni Bálint – ugyanis Adolph Zukor szomszédja, aki csak figyelője, nem részese a sikernek. A döntések, a konfliktusok vagy éppen a siker pillanatai mindvégig a filmben látható szoba falán túl zajlanak. Paolo a hallgatózás rabjává válik: saját életén túlnő a falon túli világ figyelése, ő maga pedig elsorvad. Lassan mindene elfogy: az egészsége, a pénze és az önmagába vetett hite. Ezzel a fogással erős kontrasztot akartunk állítani, és szerintem sikerült a dráma több rétegét is érzékeltetni.

 

Érdekes módon közelítettétek meg a történetet, hiszen – ahogy kiemelted – Adolph Zukor szomszédjának oldaláról láthatjuk az eseményeket. Miért a szomszéd lett a főszereplő?

Ez a koncepció az elejétől kezdve megadta az irányvonalat. Valami mást akartunk, nem egy dokumentarista rövidfilmet. Olyan megoldást kerestünk, amely gondolkodásra sarkallja a nézőt. Valamint szem előtt tartottuk azt, hogy az ember alapvetően kíváncsi. Ha szívünkre tesszük a kezünket, magunk is belátjuk, érdekel minket, mi zajlik a szomszédban. Az pedig még izgalmasabb, ha valóban nagy dolgok történnek a fal másik oldalán…


paolo6

 

Miképpen választottátok ki Adorjáni Bálintot, a Radnóti Színház színészét a főszerepre?

A rendező dolgozott már Bálinttal, és úgy érezte, ő a megfelelő színész erre a szerepre. Mivel színészként is részt vettem a filmben, ezért el kell mondanom, hogy nagyszerű volt vele a közös munka.

 

Ahogy már szóba került, producerként és színészként is közreműködtél a film készítése során. Milyen szerepben tűnsz fel?

A karakter, akit alakítok, egy kemény főbérlőnő, aki folyamatosan nyomást gyakorol a főszereplőre. Szívtelen nő, ezért nem volt egyszerű feladat megformálni, hiszen nagyon távol áll attól, amilyen én vagyok, de ez a szép a színészetben. Felölteni egy karaktert, és azt hitelesen átadni. A szerep mellett pedig producerként is közreműködöm a filmben. Nem könnyű feladat, de szívesen képviselem a 25 DOLLÁR-t. Időközben rájöttem, minden sikeres ember életében ott van az a 25 dollár, amellyel elindítja az életét. Az én sorsomban is fellelhető ez a szimbolikus összeg – talán ezért is tartom olyan fontosnak, hogy sikerre vigyük ezt a produkciót.



Készítette: Tóth Eszter

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma