2018.01.10

Főhőse kedvesen együgyű figura, csetlő-botló kisember, aki olyan helyzetekbe keveredik, melyeket a néző nem tud nevetés nélkül végignézni. Egyik legjelesebb alakja Charlie Chaplin, és ami a legfontosabb: ez a filmtörténet egyik első önálló, nagy hatású műfaja. De mi is ez a műfaj? A burleszk! Most erről mesélünk nektek.

chaplin
Charlie Chaplin
Fotó: didyouseethatone.com


A burleszk (a kifejezés az olasz tréfa, móka szóból származik – a szerk.) a film egyik első önálló, nagy hatású műfaja. Már Lumière-ék rövid filmjei között is találunk több burleszk darabot: ilyen például A műlovaglás (1895) vagy A megöntözött öntöző (1895). Jellegzetesen némafilmes műfaj, melynek „lényege a geg, a komikus mozgóképi ötlet, amely újra és újra továbblendíti a többnyire fergeteges iramú cselekményt.” A burleszkhősök, mint például Chaplin Csavargója, Hulot úr vagy Stan és Pan, „rendszerint kedvesen együgyű, tragikomikus figurák, csetlő-botló kisemberek, akiknek köznapi megpróbáltatásait a műfaj komikusan felnöveszti”. A burleszk kedveli a pergő cselekményt, a hajszát, valamint a személycseréket és a verekedéseket. A műfajba sorolható filmek humora sokszor abszurd, néha pedig kifejezetten anarchisztikus, továbbá „a képtelen jelenetekben gyakran gyermeki romboló ösztönök szabadulnak fel”.

 

A burleszkfilmekben sok a trükk – gyorsítás, lassítás, a mozgásirány megváltoztatása –, a rögtönzés és persze a humor. Nem véletlen tehát, hogy e műfajból nőtt ki később a tortacsatákkal és komikus verekedésekkel teli slapstick comedy („hasraesős” komédia), illetve a vígjáték.


keaton1
Buster Keaton
Fotó: medium.com

 

De honnan ered a burleszk?

Ősei a vígjáték népszerű színpadi formái: a comedia dell’arte (rögtönzött színjáték, mely a 16. század közepén alakult ki Itáliában – a szerk.), a vaudeville (eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, melyet a zömmel itáliai komédiások előszeretettel építettek be rögtönzéses játékaikba – a szerk.), a cirkusz, a varieté, a mutatványos, pantomimes, vándorkomédiás előadások. „Számtalan ilyen társulat működött Európában a századfordulón, és jellemző tény, hogy sok burleszksztár vándorkomédiásként kezdte pályafutását”: Chaplin és Stan Laurel például az angol Fred Karno társulatánál, Buster Keaton pedig szülei kansasi mutatványos, illuzionista társulatánál.

 

A legelső burleszk alkotások egyetlen poénra épülő, alig egyperces filmecskék, sokszor képregények, újságban megjelenő karikatúrák mozgóképes változatai voltak – épp ilyen volt az 1895-ben készült A megöntözött öntöző. Az 1910-es évekre elsősorban az egyfelvonásos, körülbelül 10-15 perces burleszkfilmek voltak jellemzőek, a műfaj nagyjátékfilm hosszúságú, rangosabb darabjai a ’20-as években készültek.

 

A burleszk először Európában virágzott: főként Franciaországban és Olaszországban. A francia Pathé filmgyár nevelte ki a műfaj első komikus sztárjait, Max Lindert, André Deedet és Charles Prince-t, de „itt készültek 1907 körül az első burleszksorozatok is (a Boireau, a Max és a Rigadin sorozatok)”. Olaszországban az első világháború kezdetéig ezernél is több komikus film készült, és számos komikus sztár bukkant fel. „A legtöbb korabeli burleszkben a komikus alaphelyzet a kisemberek jellegzetes típusai – a szobafestő, a rendőr, a tűzoltó, a felszarvazott férj – köré szerveződött.”


nagyvarosifenyek
Nagyvárosi fények
Fotó: letterboxd.com

 

A műfaj és az idő próbája

Az első világháború megtörte az európai burleszk lendületét, „az USA-ban viszont virágzott a műfaj, mindenekelőtt Mack Sennett Keyston stúdiójának filmjei által. A Keystone-filmek fergeteges burleszk akciók, melyekben pillanatnyi szünet nélkül, láncreakció-szerűen szervezve követik egymást a komikus helyzetek.” Mack Sennett szívesen gyűjtött maga köré groteszk, sokszor torz figurákat, mint amilyen a kövér Roscoe Fatty Arbuckle vagy a bandzsa Ben Turpin volt, de olyan sztárok is a Keystone-ban kezdték karrierjüket, mint Charlie Chaplin, Harold Lloyd és Harry Langdon.

 

A burleszk a húszas években élte virágkorát. „Ekkor születtek Chaplin (A kölyök, 1921; Aranyláz, 1925; Cirkusz; 1928), Buster Keaton (Isten hozta, 1923; Ifjabb Sherlock Holmes, 1924; Navigátor, 1924), Harold Lloyd (Felhőkarcoló szerelem, 1923; A kisebbik testvér, 1927), Harry Langdon (Az erős ember, 1926; A hosszú nadrág, 1927) egyetemes értékeket képviselő klasszikus burleszkjei, melyek többnyire túlmutatnak az olcsó tömegszórakoztatás körén.” A harmincas évektől, a hangosfilmkorszak beköszöntével a burleszk gyors hanyatlásnak indult. Chaplin ugyan még számos jelentős filmet alkotott – ebben az időszakban készítette a Nagyvárosi fényeket, a Modern időket, valamint A diktátort –, de Langdon teljesen eltűnt, Buster Keaton önállósága pedig megszűnt.


Playtime-4
Hulot úr figurája Jacques Tati Playtime című filmjében
Fotó: filmint.nu

 

„A hangosfilm a maga nehézkesebb gyártási körülményeivel nem szolgálta a burleszk rendezők improvizatív, szabad filmezési gyakorlatát, a beszédet pedig nem kellett többé gegekkel pótolni.” Épp ezért a hangosfilm elterjedésével csak elvétve bukkant fel egy-két olyan nagy hatású burleszk rendező, mint például a francia Jacques Tati, aki a negyvenes, ötvenes években alkotott maradandót Hulot-sorozatával. Ez a különleges műfaj azonban sosem halt el: humora a mai napig felfedezhető a vígjátékban, a tragikomédiában és a fekete komédiában, a gegekre épülő mozgóképi komikum pedig örök életre talált az animációs filmekben.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

Pecs1_masolata

2018.09.26

Pécs lesz a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából október 7-én országszerte megrendezendő Fesztiválok fesztiválja elnevezésű programsorozat központi helyszíne. A baranyai megyeszékhelyen az alkalomból családi fesztivált és gálát rendeznek, de koncertet ad többek között az Apacuka zenekar és Szalóki Ági is.

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

A pszichiátriai betegekkel szembeni előítéletek leküzdéséért festenek együtt mentálisan beteg és egészséges emberek szeptember 28-án és 29-én a Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria által közösen megrendezett PsychArt24 Művészeti Maratonon a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ aulájában. A művészeti maratont követően egy szakmai zsűri válogatja ki azokat a képeket, amelyeket december elejétől lehet megnézni a Budapest Art Brut Galériában, majd a tárlat később több vidéki nagyvárosban is bemutatkozik.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma