NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.10

Főhőse kedvesen együgyű figura, csetlő-botló kisember, aki olyan helyzetekbe keveredik, melyeket a néző nem tud nevetés nélkül végignézni. Egyik legjelesebb alakja Charlie Chaplin, és ami a legfontosabb: ez a filmtörténet egyik első önálló, nagy hatású műfaja. De mi is ez a műfaj? A burleszk! Most erről mesélünk nektek.

chaplin
Charlie Chaplin
Fotó: didyouseethatone.com


A burleszk (a kifejezés az olasz tréfa, móka szóból származik – a szerk.) a film egyik első önálló, nagy hatású műfaja. Már Lumière-ék rövid filmjei között is találunk több burleszk darabot: ilyen például A műlovaglás (1895) vagy A megöntözött öntöző (1895). Jellegzetesen némafilmes műfaj, melynek „lényege a geg, a komikus mozgóképi ötlet, amely újra és újra továbblendíti a többnyire fergeteges iramú cselekményt.” A burleszkhősök, mint például Chaplin Csavargója, Hulot úr vagy Stan és Pan, „rendszerint kedvesen együgyű, tragikomikus figurák, csetlő-botló kisemberek, akiknek köznapi megpróbáltatásait a műfaj komikusan felnöveszti”. A burleszk kedveli a pergő cselekményt, a hajszát, valamint a személycseréket és a verekedéseket. A műfajba sorolható filmek humora sokszor abszurd, néha pedig kifejezetten anarchisztikus, továbbá „a képtelen jelenetekben gyakran gyermeki romboló ösztönök szabadulnak fel”.

 

A burleszkfilmekben sok a trükk – gyorsítás, lassítás, a mozgásirány megváltoztatása –, a rögtönzés és persze a humor. Nem véletlen tehát, hogy e műfajból nőtt ki később a tortacsatákkal és komikus verekedésekkel teli slapstick comedy („hasraesős” komédia), illetve a vígjáték.


keaton1
Buster Keaton
Fotó: medium.com

 

De honnan ered a burleszk?

Ősei a vígjáték népszerű színpadi formái: a comedia dell’arte (rögtönzött színjáték, mely a 16. század közepén alakult ki Itáliában – a szerk.), a vaudeville (eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, melyet a zömmel itáliai komédiások előszeretettel építettek be rögtönzéses játékaikba – a szerk.), a cirkusz, a varieté, a mutatványos, pantomimes, vándorkomédiás előadások. „Számtalan ilyen társulat működött Európában a századfordulón, és jellemző tény, hogy sok burleszksztár vándorkomédiásként kezdte pályafutását”: Chaplin és Stan Laurel például az angol Fred Karno társulatánál, Buster Keaton pedig szülei kansasi mutatványos, illuzionista társulatánál.

 

A legelső burleszk alkotások egyetlen poénra épülő, alig egyperces filmecskék, sokszor képregények, újságban megjelenő karikatúrák mozgóképes változatai voltak – épp ilyen volt az 1895-ben készült A megöntözött öntöző. Az 1910-es évekre elsősorban az egyfelvonásos, körülbelül 10-15 perces burleszkfilmek voltak jellemzőek, a műfaj nagyjátékfilm hosszúságú, rangosabb darabjai a ’20-as években készültek.

 

A burleszk először Európában virágzott: főként Franciaországban és Olaszországban. A francia Pathé filmgyár nevelte ki a műfaj első komikus sztárjait, Max Lindert, André Deedet és Charles Prince-t, de „itt készültek 1907 körül az első burleszksorozatok is (a Boireau, a Max és a Rigadin sorozatok)”. Olaszországban az első világháború kezdetéig ezernél is több komikus film készült, és számos komikus sztár bukkant fel. „A legtöbb korabeli burleszkben a komikus alaphelyzet a kisemberek jellegzetes típusai – a szobafestő, a rendőr, a tűzoltó, a felszarvazott férj – köré szerveződött.”


nagyvarosifenyek
Nagyvárosi fények
Fotó: letterboxd.com

 

A műfaj és az idő próbája

Az első világháború megtörte az európai burleszk lendületét, „az USA-ban viszont virágzott a műfaj, mindenekelőtt Mack Sennett Keyston stúdiójának filmjei által. A Keystone-filmek fergeteges burleszk akciók, melyekben pillanatnyi szünet nélkül, láncreakció-szerűen szervezve követik egymást a komikus helyzetek.” Mack Sennett szívesen gyűjtött maga köré groteszk, sokszor torz figurákat, mint amilyen a kövér Roscoe Fatty Arbuckle vagy a bandzsa Ben Turpin volt, de olyan sztárok is a Keystone-ban kezdték karrierjüket, mint Charlie Chaplin, Harold Lloyd és Harry Langdon.

 

A burleszk a húszas években élte virágkorát. „Ekkor születtek Chaplin (A kölyök, 1921; Aranyláz, 1925; Cirkusz; 1928), Buster Keaton (Isten hozta, 1923; Ifjabb Sherlock Holmes, 1924; Navigátor, 1924), Harold Lloyd (Felhőkarcoló szerelem, 1923; A kisebbik testvér, 1927), Harry Langdon (Az erős ember, 1926; A hosszú nadrág, 1927) egyetemes értékeket képviselő klasszikus burleszkjei, melyek többnyire túlmutatnak az olcsó tömegszórakoztatás körén.” A harmincas évektől, a hangosfilmkorszak beköszöntével a burleszk gyors hanyatlásnak indult. Chaplin ugyan még számos jelentős filmet alkotott – ebben az időszakban készítette a Nagyvárosi fényeket, a Modern időket, valamint A diktátort –, de Langdon teljesen eltűnt, Buster Keaton önállósága pedig megszűnt.


Playtime-4
Hulot úr figurája Jacques Tati Playtime című filmjében
Fotó: filmint.nu

 

„A hangosfilm a maga nehézkesebb gyártási körülményeivel nem szolgálta a burleszk rendezők improvizatív, szabad filmezési gyakorlatát, a beszédet pedig nem kellett többé gegekkel pótolni.” Épp ezért a hangosfilm elterjedésével csak elvétve bukkant fel egy-két olyan nagy hatású burleszk rendező, mint például a francia Jacques Tati, aki a negyvenes, ötvenes években alkotott maradandót Hulot-sorozatával. Ez a különleges műfaj azonban sosem halt el: humora a mai napig felfedezhető a vígjátékban, a tragikomédiában és a fekete komédiában, a gegekre épülő mozgóképi komikum pedig örök életre talált az animációs filmekben.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma