2017.11.10

„Kicsit érzelmesebb, líraibb, mint a többi filmem. Itt valahogy jobban megszeretjük azokat a szereplőket, akik átélik az eseményeket” – mondta el Aurora Borealis – Északi fény című filmjéről Mészáros Márta. A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas, Cannes-i Nagydíjas és Arany Medve-díjas forgatókönyvíró-rendező 26. alkotásáról mesélt nekünk és azt is elárulta, Törőcsik Mari nélkül nem készítette volna el a filmet.

Mészáros Márta legújabb filmje két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga idős anyja, Mária váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan és nyomozásba kezd. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.

 

marta_DSC_6715


Az Aurora Borealis – Északi fény záró képsorait nézve pontosan az jutott eszembe, ami az Örökbefogadás vagy a Kilenc hónap esetén: hogy ön nagyon bátor. Egyrészt női sorsokat visz vászonra, másrészt úgy teszi ezt, hogy cseppet sem finomkodik.

Valóban, mindig ilyen filmeket készítek, aztán az egyik jobban sikerül, a másik meg kevésbé. Az Aurora Borealis viszont kicsit érzelmesebb, líraibb, mint a többi filmem. Itt valahogy jobban megszeretjük azokat a szereplőket, akik átélik az eseményeket, továbbá sok lírai képet használok, ami szintén segíti az átélést.

 

Azért használt lírai képeket ebben a filmben, hogy segítse az átélést?

Azért is, de leginkább azért, mert Mária a filmben búcsúzik az élettől, és én azt akartam, hogy nagyon szépen búcsúzzon el. Ezért szép környezetbe kellett helyeznem őt, olyanba, ahol semmi mesterségesség nincs.


aurora_borealis_27_ildiko_mari

 

A film azt mutatja meg a nézőnek, hogy „egy mai, átlagos család feszültségei, boldogtalansága is az évtizedekkel ezelőtti és soha be nem vallott bűnökre vezethető vissza”. Maga a történet hogy született meg önben?

Ez egy valóságos történet. A BBC History című folyóiratban olvastam egy cikket a „háborús gyerekekről”, azokról, akik – vagy erőszakból vagy szerelemből – a második világháború alatt, illetve után fogantak. A forgatókönyv előkészítése alatti kutatás során megismerkedtem azzal az osztrák történész nővel, Barbara Stelzl-Marx-szal, aki jó tíz évvel ezelőtt elkezdte kutatni az osztrák megszállási gyerekek és szüleik történetét. Barbara csodálatos személyiség, akinek még a KGB irataihoz is sikerült hozzáférnie, és megtalált egy csomó eltűnt osztrák hadifoglyot és gyereket. Tehát vele működtünk együtt, és a kutatás során egy dokumentumfilmet is forgattunk: interjúkat készítettünk megszállási gyerekekkel, és megnéztük a helyszíneket.

 

Könnyű volt rábeszélni őket, hogy interjút adjanak?

Nem, ezek az emberek nagyon nehezen nyilatkoznak. Viszont volt, aki abszolút vidáman mesélt a saját életéről. Egy helyes osztrák nő például elmondta, hogy Szibériában találta meg a családját és bár az apja már nem élt, mikor rájuk lelt, megtudta, hogy vannak féltestvérei, akikkel azóta is gyakran találkozik.

 

A forgatókönyvhöz kapcsolódva: mivel az Aurora Borealisban az igazság feltárása a cél, a forgatókönyvnek segítenie kell azt, hogy minél tovább rejtve maradjon.

A forgatókönyvben igyekeztünk izgalmasan, némileg krimi-szerűen adagolni az információkat. A néző többször hiheti, hogy már érti, mi történt, ám utána rá kell jönnie, hogy még semmit sem tud. Csak lassan áll össze a múlt és derül ki a nagy igazság. Mária a történet elején kap egy levelet, és az abban foglaltak hatására kómába esik. Aztán amikor felébred, már úgy tér vissza az életbe, hogy elhatározza, mindent elmond a lányának. Olga viszont érdekesen reagál, hiszen nem agresszív, nem esik neki az anyjának, helyette inkább nyomokat keres, remélve, hogy megtudja az igazat.


aurora_borealis_02

 

A Holdudvar című filmben fonódott össze az ön és Törőcsik Mari élete, mégsem együtt meneteltek előre, hanem egymás mellett, külön utakon. Most viszont újra egymás mellé értek. Miért őt választotta Mária szerepére?

Ezt a szerepet neki írtuk. Ha ő nem tudta volna elvállalni, nem is biztos, hogy csinálok filmet. Egyszerűen nem tudtam volna mást elképzelni Mária szerepére. Én azt szeretem, ha sok gondolat és titok van a színész szemében és az egész lényében – és a Mari ilyen. Zseniális. Nagyon szereti a kamera, ami egy különleges adottsága. Hogy mondjak is egy példát: mikor az első napon beült abba a fotelbe, amelyben a film során sokszor látjuk ülni, azonnal megkereste, honnan jön a fény, hol van a kamera és pontosan tudott mindent. Sosem kérdezte, hogy mit csináljon vagy merre mozduljon, mert tudta, ösztönösen.

 

A francia új hullám nagyjaival baráti kapcsolatban állt és olyan színésznők dolgoztak önnel, mint Anna Karina vagy Isabelle Huppert. Utóbbi játszott volna az Aurora Borealisban is, ha nem vállalja el az Elle főszerepét. Milyen szerepet adott volna neki?

Ő lett volna Olga. Viszont közben elkezdett egy Haneke-filmet is, úgyhogy semmiképpen sem tudta volna elvállalni. Én pedig nem akartam várni, mert a Mari beteg volt és nem akartam húzni az időt. De Tóth Ildikó csodálatos színésznő, ezért örülök, hogy ő játssza Olgát.


aurora_borealis_19

 

Törőcsik Franciskára miként esett a választása?

Sokáig kerestem azt, aki eljátssza a fiatal Máriát, sőt ezt a szereplőt kerestem a leghosszabb ideig. Sok színésznőt megnéztem, aztán az utolsók között jött Törőcsik Franciska. Mondtam neki, hogy üljön le és fogja meg a mellette lévő párnát úgy, mintha a gyermeke lenne. Így is tett, én pedig kijelentettem, „rendben van, te játszod”.

 

Igen hangsúlyos a filmben a színészi játék, emellett azonban a tájnak és a környezetnek is kiemelt szerepe van.

Igen, mert szeretem. És ez az összes többi filmemre is igaz: a szereplők mindig egy adott tájban vannak elhelyezve, körülveszi őket a természet. A környezetük tehát épp olyan hangsúlyos, mint ők maguk.

 

Olvastam, hogy a filmek először mindig képként születnek meg önben. Az Aurora Borealis esetében mi volt ez a kép?

Kettő is volt. Az egyik, hogy a szerelmespár a vízben ölelkezik. Fontos volt számomra ez a beállítás, mert nem szeretem azt, ahogyan a magyar emberek viszonyulnak a testi kapcsolathoz, a szeretkezéshez. A szex csodálatos, nem pedig valamiféle alantas dolog. És az, ahogy itt beszélnek róla, egyáltalán nem méltó hozzá. Nem lírai. Én viszont meg akartam mutatni, hogy ez egy intim, gyönyörű dolog, épp ezért biztos voltam benne, hogy a filmbéli pár szerelmét csakis a természetben lehet ábrázolni. A vízben, amelyben úsznak, a földúton, amelyen végigmennek, az erdőben, ahol menekülnek. Ezek a képek jutottak először eszembe – meg Mari arca, mikor visszatér a kómából az életbe.


aurora_borealis_06_wunderlich_franciska

 

Én még mindig alig találom a szavakat, olyan elemi erővel hat ez a film a nézőre. Ön mit érzett, mikor először megnézte?

Ilyenkor nincs érzelem. Technika van. Őszintén szólva, az első gondolatom az volt, hogyan is kell összevágni. És ehhez nagyon jó segítőtársat kaptam az Amerikában élő Szántó Komlóssy Annamária barátnőm személyében. Rég beszéltünk már, mikor egyszer csak felhívott, hogy „hallom, filmet készítesz”. Én pedig mondtam, hogy „úgy néz ki, igen”, mire ő megkérdezte, van-e már vágóm, én pedig azt feleltem, épp most keresem. „Akkor jövök” – vágta rá, majd megvette a repülőjegyet és jött vágni. Annamária nagyszerű és odaadó szakember, szerencsém volt, hogy vele dolgozhattam. Sokat is dolgoztunk, mert az Aurora Borealis nem egyenes vonalon haladó történet, képileg több síkon játszódik, nekünk pedig nemcsak arra kellett figyelnünk, hogy a múlt összefonódjon a jelennel, hanem arra is, hogy az érzelmek összekapcsolódjanak és hassanak.

 

Közben egy másik filmet is tervezett, melyet már húsz éve meg akar csinálni. Ez az alkotás Leni Riefenstahlról szólna, aki Hitlernek forgatott propagandafilmeket, és Wanda Jakubowskáról, aki az első Auschwitz-filmet csinálta Az utolsó állomás címmel.

Igen, ez egy zseniális történet. Ez a két teljesen különböző nő, akik ugyanabban az évben haltak meg, mindketten százévesen. Az egyikük szinte férfias vonásokkal rendelkezett idős korára, a másikuk pedig úgy nézett ki, mint egy múmia. Már ez a két arc is szimbolikus, hát még a történetük… Remélem, meg tudom csinálni ezt a filmet.

 

Az Aurora Borealis – Északi fény című filmet október 19-étől láthatjuk a hazai mozikban.

 

Tóth Eszter

orok_tel3_kiemelt

2018.10.21

Szász Attila Örök tél című alkotása nyerte a legjobb európai tévéfilmnek járó díjat a Prix Europa filmes és tévés seregszemlén Berlinben – írta október 20-án a hirado.hu Köbli Norbert forgatókönyvíró Facebook-posztjára hivatkozva. Az Örök tél címú történelmi dráma az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel.

800px-SF_-_lago1

2018.10.21

A barcelonai Sagrada Familia 136 évvel az alapkőletétel után kap építési engedélyt, miután az önkormányzat és az illetékes egyházi alapítvány két évnyi tárgyalás után megállapodásra jutott – számolt be az egyezségről több spanyol napilap is október 19-én. A bazilika befejezését 2026-ra, Antonio Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik, legmagasabb, 172,5 méteres tornya négy év múlva lesz kész.

concert-336695_960_720

2018.10.21

A második Fair Play Napot november 16-án rendezik, az ország több koncerthelyszínén lesznek események. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő kampány célja bemutatni, hogy a fair zenefogyasztás a közös érdekünk. Több zenekar is az idei kampány mellé állt, köztük a Wellhello, a Colorstar és a Leander Kills.

Budapesti hangulatot idéző, kulturális programokat és egészséges ételeket kínáló bár nyílik az október 19-ei hétvégén Párizsban. A Bogibar nevű bárt Pálosi Boglárka kulturális menedzser hozta létre a francia főváros XVII. kerületében, a Montmartre negyed közelében. Célja, hogy a párizsiak beszélgetős törzshelyévé válva a turisták számára is vonzó kulturális tér alakuljon itt ki, ahol francia és magyar művészek is rendszeresen fellépnek majd.

Taylor Swift, Jennifer Hudson és Ian McKellen után Judi Dench és Idris Elba is csatlakozott a Macskák című musicalből készülő film szereplőgárdájához. A produkciót a brit Tom Hooper rendezi, aki korábban A nyomorultakból is forgatott filmet és A király beszéde című filmjéért Oscar-díjat kapott. A T. S. Eliot költeményei alapján született, Macskák című musicalt Andrew Lloyd Webber komponálta.

A nemzetközi piacon is hódít a Virtuózok: a magyar komolyzenei tehetségkutató újabb befektetőkkel gyarapodott, hamarosan az amerikai és az angol nézők is megismerkedhetnek országuk legfiatalabb komolyzenei tehetségeivel, továbbá több ázsiai ország is érdeklődik a magyar műsor iránt. Peller Mariann, a Virtuózok alapítója elmondta: céljuk, hogy megtalálják azt a 2-3 nagy tehetséget a világ többi országában is. A tehetségkutató megjelenését külföldön a magyar műsorhoz hasonlóan, de az adott országok kultúrájára szabva szeretnék kialakítani. Bárdossy Mária de Weisz magyar származású venezuelai üzletasszony és Latin-Amerika szerte ismert filantróp is befektetőként csatlakozott a Virtuózok csapatához, a közelmúltban a világhírű operaénekes, Plácido Domingo, valamint az amerikai showman, James Corden is meghatározó tagja lett a Virtuózok csapatának.

Az úgynevezett ö-ző nyelvjárás ápolásáért és megőrzéséért hirdetett pályázatot a hódmezővásárhelyi Wass Albert Irodalompártoló Egyesület. Az ö-ző nyelvjárás a magyar nyelv egyik kincse, amelynek megőrzéséért az egyesület immár nyolcadik alkalommal hirdette meg a pályázatát. A szervezet olyan történeteket vár, melyeket vásárhelyi nyelven írnak vagy mondanak el, tematikai és műfaji megkötés nélkül. A pályaművek leadási határideje 2019. január 9-e; a legjobb történetekből könyv készül.

Fennállásának 70. évfordulóját ünnepli a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amely kiállítással, kerekasztal-beszélgetéssel és színháztudományi konferenciával idézi fel az intézmény múltját és tekinti át a jövő kihívásait. Az október 25. és 28. közötti eseménysorozat szervezői közölték, hogy a hetvenedik születésnapi programsorozat nagy hangsúlyt fektet a közösségre, így a Színészportrék című szabadtéri fotókiállításon egy hetvenéves össztársulat csoportképe rajzolódik ki. A kiállítás október 25-én nyílik a helyi Szabadság-téren. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. Az intézmény a rendszerváltozás után vette fel a Tamási Áron nevet.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma