fejlec_okt.18

2015.03.04
Takács Erzsébet

"Fontos, hogy a huszonéves szerzők mellé megtaláljuk és a kiadóhoz vonzzuk a huszonéves, sőt, a középiskolás közönséget is. Az olvasói utánpótlás kinevelése nélkülözhetetlen" - mondta el Nyáry Krisztián irodalomtörténész és kommunikációs szakember, aki a Magvető és az Athenaeum Kiadók igazgatását veszi át.

nyary


Igen fiatalon került a Magvető élére. Milyen alapelvet fogalmazott meg magának, amikor eldöntötte, elfogadja a felkérést?

Amikor a kommunikációs szakmában először vezetői posztot kaptam, valóban fiatal, mindössze 25 éves voltam. Akkor valakitől azt a tanácsot kaptam, hogy próbáljak meg minél többet tanulni az idősebb kollégáktól, de őrizzem meg a becsontosodott működési formákra újra és újra rákérdező fiatalos hozzáállásomat. A kommunikációs szakmát a harmincas generáció uralja, így 42 évesen már öreg rókának tartottak, akinek lassan csókolommal kell köszönni. A könyvkiadásban most újra fiatal vezetőnek számítok, ami remek érzés, ám felelősség is. Úgyhogy megint megpróbálok sokat tanulni a nálam tapasztaltabbaktól, és közben igyekszem nyitott maradni az új megoldásokra is.

 

Az üzleti életet is jól ismerve van olyan szegmense a kiadónak, melyet át kell fazonírozni?

Minden fontos kiadónak van valamilyen kiemelkedő hozzáadott értéke, amelyre építhet. Van, amelyik jelentős tőkével rendelkezik, van, amelyiknek óriási a terjesztői hálózata, és van, amelyik a marketingben erős. Nekem szerencsém van, mert a Magvető legfontosabb hozzáadott értéke a szerzői gárdája, és az általuk képviselt magas színvonalú szépirodalom. Márpedig ez a legfontosabb fundamentum, amin bolond lennék változtatni. Ahol bővíteni kell a lehetőségeket, az a közönség elérése. Hívhatjuk ezt marketing-tevékenységnek is, de ennél többről van szó. Egy kiadónak két terméke van: a szerzői és az általuk előállított szövegek. Arra kell törekednem, mindkettőt ismertté és népszerűvé tegyem, és a közönség ezért végül pénzt is adjon a kiadónak. Ennek a tevékenységnek sokkal szélesebb az eszköztára, mint a hagyományos könyvesbolti könyveladás. Ezen a területen lesz a legtöbb tennivalóm.

 

Más interjúban már elmondta, hosszú távra tervezi jelenlétét a pozícióban. Látja már, miben szeretne eltérni elődjétől, és mely hagyományokat szeretné folytatni?

Nem tudom és nem is akarom pótolni Morcsányi Gézát, aki irodalomtörténeti jelentőségű húszéves korszakot zárt a Magvető élén. Az ezredforduló utáni években két intézmény őrizte szervezett formában a Nyugat hagyományát: a most megszűnt Holmi folyóirat és a Morcsányi-féle Magvető. Ez olyan értékes hagyomány, amit óvni és ápolni kell. Folytatni kell azt is, hogy a Magvető mindig képes volt új, fiatal szerzőket felfedezni, ennek köszönhetjük például Grecsót, Cserna-Szabót, Dragománt – hogy csak prózaírókat említsek. Idén is kiváló elsőköteteseink lesznek, akiket még Morcsányi Géza indított el az útjukon. Ugyanakkor az is fontos, hogy a huszonéves szerzők mellé megtaláljuk és kiadóhoz vonzzuk a huszonéves, sőt, a középiskolás közönséget is. Az olvasói utánpótlás kinevelése nélkülözhetetlen. Erre fokozottabban fogok koncentrálni.

 

Szerzőként is meg szeretne maradni, az Igazi hősök ősszel jövő folytatása mellett sok más könyvterv motoszkál a fejében?

Több is, mint amit rövid távon meg tudnék írni. Úgyhogy most az idei könyvre összpontosítok. Minden héten tartok egy könyvtáras napot, amikor kikapcsolt telefon mellett kutatni tudok.


782076

Így szerettek ők című könyvét a facebookon kezdte publikálni, jól használja a közösségi média adta lehetőséget. Ez azt is jelenti, hogy a magyar könyvszakma a papír alapú és az e-könyv után új terepre néz?

A közösségi média fontos eszköz, de egy kiadó szempontjából nem lehet elsődleges hordozója a szépirodalmi szövegeknek, hiszen mégiscsak az a cél, hogy az író és a kiadó pénzt keressen, ennek az üzleti modellje pedig a közösségi médiában jelenleg nem adott. Ugyanakkor nem félek élvezhető mennyiségű könyvrészleteket ingyen közzé tenni a facebookon vagy más online felületen, mert az a tapasztalatom, hogy inkább ösztönzi az olvasót a könyv megvásárlására, nem pedig elriasztja tőle.

 

Feladatának tekinti a kiadó élén a fiatalok körében az olvasásnépszerűsítést?

Ez alapvető feladat, és nemcsak a Magvető érdeke, hanem a magyar könyvkiadásé. Akár még versenytársak közötti kiadói összefogást is el tudnék képzelni az ügy érdekében. Az eszközök sokfélék lehetnek, de szerintem csak akkor hatékonyak, ha az írók és a kiadók képesek „bemenni” az iskolákba.

 

Meglepte a kiadó felkérése?

Meg hát. Ami azt illeti, még mindig meg vagyok lepve.

 

A legnagyobbakkal dolgozhat együtt a kiadónál, de bizonyára tervezi új szerzők bevonását. Kiket szeretne megnyerni magának?

Erről majd akkor beszélnék, ha már megnyertem őket. De van több konkrét tervem is.

 

Gyakran emlegetik a szakmát illetően, hogy aránytalanul keveset kapnak a szerzők a bevételből. Mit gondol erről?

Kis piacon a példányszámok is kisebbek, a fajlagos előállítási költségek pedig nagyobbak. Mivel először én is szerzőként ismertem meg a kiadói díjazás gyakorlatát, tudom, hogy itt az átláthatóságnak mekkora szerepe van. Nagyon nyitottnak tervezem a szerzőkkel való egyeztetéseket. Szeretném, ha ők is látnák, mire megy el a pénz, hol van mozgástér, és milyen költségből nem érdemes engedni.

 

Mit olvas éppen?
Most főként könyvforgalmi statisztikákat és mérlegbeszámlókat. És ez egy darabig még elsődleges olvasmányélményem marad. Ami a szépirodalmat illeti, most olvastam el kéziratban egy kiváló fiatal erdélyi író, Potozky László Éles című regényét, hamarosan jön a Magvetőnél, hihetetlenül erős szöveg. Emellett párhuzamosan olvasom Horváth Viktor a Vers ellenforradalma című könyvét, ami pont arról szól, hogyan szerettessük meg a költészetet a fiatalokkal, Alexandre Dumas olvasmányként is élvezetes szakácskönyvét, valamint Karácsony Benő Pjotruska című regényét, amit nemrég vettem a híres kolozsvári antikváriusnál, Röser úrnál.

_d0a8119__copy_kis

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma