IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.15

Picasso személyiségéről sokat elárul az az elhíresült mondata, amelyet a Guernica című festménye kapcsán mondott. „Ez az Ön műve, Mester?” – kérdezték tőle egy alkalommal a képre utalva. „Nem, ez az Önöké” – válaszolta higgadtan Picasso. Azzal kapcsolatban, hogy ki is volt a kérdező, több variáció is ismeretes. Egyesek szerint egy német tiszt, mások szerint viszont egy német újságíró.

PicassoGuernica
Picasso: Guernica

A Guernicán kívül számos más festmény eszünkbe juthat, ha Pablo Picasso nevét halljuk. Tudjuk, hogy világhírű festővé vált, de keveset tudunk indulásáról, ifjúkoráról és egyáltalán arról a folyamatról, melynek során művészete formálódott. Ezért is tölt be hiánypótló szerepet Az ifjú Picasso című, Phil Grabsky által rendezett dokumentumfilm, amelyet az Uránia Nemzeti Filmszínház Exhibition on Screen sorozatában április 27-én vetítenek.


Picasso gyermekkora többféle szempontból is meghatározta művészetét. Egy rendkívüli szépségű helyen, Malagában töltötte gyermekéveit. A bikaviadalok látványa, a flamenco, a tenger, a mediterrán utcaképek mind-mind erős hatást gyakoroltak rá. Bár tanulmányozta a német, francia, olasz festészet hagyományait, és azt be is építette műveibe, kezdeti időszakának képei mindig délre viszik a szemlélőt. Szivacsként szívta magába a látottakat, formái, színei mind Dél-Spanyolország kultúráját őrzik. Klasszikus stílusúnak nevezhető első festményein érezhető, hogy a gyökerei, az ősei fontosak voltak a számára.


Young_Piasso
Az ifjú Picasso rendezője
Forrás: State Cinema

Kispolgári családban nevelkedett, izgalmas gyermekkora összekapcsolódott a művészettel. Rajztanár édesapja nagy hatást gyakorolt rá. Tízéves korában az északnyugati La Corunaba költöztek, ahol apja rengeteget festett, Picasso pedig a három és fél év itt töltött idő alatt képzőművészeti iskolába járt. A lázadó, öntörvényű művész – aki folyamatosan lázadt a konvenciók, sztereotípiák és a művészeti akadémia ellen is – tudása nagyon erős alapokra épült, és számos különböző hatást szívott magába. Ezeket formálta át saját művészetévé.


Barcelonában magával ragadta őt a bárok világa, ahol fiatal művészek élénk közösségével találkozott. Első kiállítására is egy barcelonai kávézóban került sor. Közben a figyelme fokozatosan Párizsra terelődött, ahol már több barátja is dolgozott, miközben bohém életet éltek. Barcelona, Párizs és általában Európa felé való nyitottságának hatására stílusa a realizmus felé változott. Színeket, szabadságot keresett, a művészi életet pedig egyre közelibbnek érezte magához.


pablo-picasso-la-vie-1903-197x128-cm-oil-on-canvas-1368425647_b
Picasso: Az élet (1903)

Első párizsi látogatása nyitotta ki számára a világot, és megerősítette abban, hogy a francia fővárosba költözzön. Innentől kezdve kettős kulturális hatás figyelhető meg műveiben. Kikerült a védőburokból, és egészen más életet kezdett élni, mint Spanyolországban, maga gondoskodott a megélhetéséről, ő irányította az életét, teljes szabadsággal rendelkezett. Izgatta az éjszakai Párizs világa, a kabarék, a Moulin Rouge. Mindent látni akart, és mindent meg akart mutatni.


A kék korszak elnevezésű periódus a barátja, Carlos Casagemas halála okozta fájdalom túléléséről szólt. Mindketten ugyanazt a nőt, Fernande Olivier-t szerették. Casagemas nem kaphatta meg őt, fájdalmában öngyilkos lett.


Prod_2_LR
Filmezés Malagában
Forrás: Exhibition on Screen

A nehéz időszakban Picasso kereste az identitását, Barcelonába ment, ahol érzékelte a különböző társadalmi osztályok között kialakult óriási különbségeket. A szegénységet igyekezett megragadni, szimbolikus alkotások születtek ebben az korszakában, például Az Élet című kép. Ekkor készült festményei két típusba sorolhatók: a szegénység, csavargás témáival, illetve az erotikus töltetű, a bordélyok világát visszatükröző művek.


Párizsba visszatérve a Bateau Lavoirba költözött, múzsája még mindig Fernande Olivier. A művészt hangulatváltozások, ellentétes érzelmek váltakozásai jellemezték, a film alkotói szerint a nőgyűlölet sem állt távol tőle.


family-of-saltimbanques
Picasso: Akrobatacsalád

A rózsaszín korszak az akrobaták, cirkuszok világáról szólt. Lenyűgözte ez a világ, és ebben az időszakban már a műgyűjtők érdeklődése is fokozódott alkotásai iránt. Ennek következtében jobb életet élhetett, kedvezőbb körülmények között. A rózsaszín ezt a könnyedebb életet jelképezi.


Festészetében ekkor már egyre inkább az egyszerűsítésre való törekvés jellemezte, az érdekelte, hogy hogyan ábrázol és nem az, hogy mit. Folyamatosan kereste a választ arra a kérdésre, hogy mi a festészet, és mi ebben az ő feladata.


Prod_6_LR
Picasso szülőházában
Forrás: Exhibition on Screen

Sorsfordítónak volt számára az az afrikai művészeti kiállítás, melyen maszkokkal és az ősi, primitív művészet tárgyaival találkozott. Ekkor jutott arra a felismerésre, hogy a festészet a varázslat egy formája, és úgy érezte, megtalálta saját útját. Innentől kezdve a valóságon túllépve az emberalakok egyszerűsített ábrázolására törekedett, újítóvá akart válni, új művészetet létrehozni.


Az első, forradalminak számító mű az Avignoni kisasszonyok című kép volt, amely a kubizmus kezdetének is tekinthető. Az adott korszakban ez megdöbbentő, erőszakos hatású volt, ezért sokan elutasították. A képen Gauguin, a primitivizmus és a klasszicizmus hatásai keverednek. Az egyedül rá jellemző festészeti stílus világhírű művésszé tette őt.


cultura-picasso-avignoni-kisasszonyok-1906
Picasso: Az avignoni kisasszonyok (1906)

Picasso festményei alapjaiban változtatták meg látásmódunkat: képeinek egyes részleteit a néző képzeletének kell összeillesztenie. A film által összefoglalt, 14 évet felölelő időszakra nagyon jellemző volt az egyik művészettörténész állítása, amely szerint Picasso gyermekkorában úgy festett, mint egy felnőtt, felnőttként pedig úgy, mint egy gyermek. Sikerült túljutnia a festészet határain, és soha nem fáradt bele a kísérletezésbe. Művészete külön világegyetemet alkot, amely a 20. század egyik lehetséges értelmezési módját kínálja a számunkra.


Rácz Anna

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma