IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.05.16

Stúdió előadáson mutatkozik be május 19-én a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, amelynek Tapasztalt asszony című produkcióját tekintheti meg a közönség. A Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén való szereplés apropójából Tasnádi Istvánnal, a darab írójával és rendezőjével beszélgettünk.

tasnadi_istvan_dusa_gabor_w
Fotó: Dusa Gábor
„Kérdésekkel és anyaggyűjtéssel indultunk neki a Tapasztalt asszony próbafolyamatainak­­­” − emlékezett vissza Tasnádi István. „Az előadás, melynek ősbemutatóját 2012 októberében tartottuk egy lánynevelő brossura alapvetéseiből, vajdasági asszonyokkal készített beszélgetésekből, visszaemlékezéseikből és nőknek írt kézikönyvekből kiindulva igyekszik válaszokat találni férfi és nő kapcsolatának testi-lelki fenntarthatóságára. Leginkább az érdekelt, hogyan működik egymással a férfi és a nő, hogyan lehet összetartani családokat, mi a különbség és hasonlóság a régebbi és a 21. századi korok férfi illetve női szerepei között” − mesélte a rendező, majd hozzátette: a házasság az elmúlt nyolcvan évben radikális változáson esett át. „A mai házasságok fele válással végződik: de vajon azok a házasságok, amelyek évtizedekkel korábban egy életen át tartottak, tökéletes együttélések voltak?”− ­tette fel a kérdést Tasnádi, aki úgy véli, nagyanyáink idejében is léteztek a maihoz hasonlatos problémák. A hálószobatitkok, a szexuális problémák egyre inkább kibeszélhetővé válnak, régebben viszont mindez a tabutémák és az illetlenség körébe tartozott.


A rendező felidézte, régebben a vagyon megtartása érdekében a felek egymás mellett maradtak még akkor is, ha cserébe boldogtalanság, szexuális elhidegülés kísérte végig az együtt leélt évtizedeket. „Nem túlzás azt mondani, hogy ötven-nyolcvan évvel ezelőtt bizony gazdasági kényszerből házasodtak és maradtak együtt a felek. Nagyanyáink, dédszüleink idejében az egyéni karrier, a gazdasági boldogulás, a pénz hajszolása egyáltalán nem tartozott a boldogság központú élet alapfeltételei közé, ellentétben a 21. század társadalmi felfogásával, miszerint már nők is építhetnek karriert, kivívhatják egyenjogúságukat.”


A rendező hangsúlyozta, az előadás nem ítélkezni akar, hanem felvillantani olyan témákat, amelyeknek nem biztos, hogy tudatában vagyunk, vagy, ha igen, akkor nem szívesen nézünk szembe velük. Tasnádi István elárulta azt is, mit takar a darab műfaját jelölő genre-revü: látványos, szórakoztató zenés-táncos műsor, abszurd, ironikus jelenetekkel, monológokkal összekötött szövegek keretbe foglalt egysége. A Tapasztalt asszony című darabnak éppen ezért nincs is ától−zéig tartó története, nem egy adott karakter vagy karakterek jellemének változását mutatja be. A középpontban a férfi és a nő áll. Kabaré, tánc, ének együtt jut érvényre a színpadon. Ráadásul az előadás a színészi improvizációnak is teret enged. „Azt a feladatot adtam a színészeknek, hogy legénybúcsú és leánybúcsú témában találjanak ki valami olyat, amelyet jelenetként színre vihetünk. A feladatot remekül megoldották”  – mesélte büszkén Tasnádi István, aki a Szemlén bemutatkozó többi produkció közül Szálinger Balázs Köztársaság és a Komáromi Jókai Színház A hentessegéd című darabjára a leginkább kíváncsi. Ez utóbbi, amely egyébként Ladislav Ballek művének színpadi változata a Thália Színház nagyszínpadán, május 18-án tekinthet meg a közönség.


A rendezvény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljon a határon túli színházak számára, de kiváló alkalom ez a társulatok közötti tapasztalatcserére is.  Tasnádi István az őszintén örül annak, hogy az egyébként nehéz körülmények között próbáló szerbiai magyar társulat Pesten is megmutathatja tehetségét és virtuozitását, ezzel színesítheti és gazdagíthatja a színházi repertoárt.


Jónás Ágnes

 

 

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma