2018.02.08

Ferenczy Károly 1896-ban érkezett a nagybányai művésztelepre, mely közismerten a modern magyar festők, a hazai impresszionisták gyűjtőhelye volt. Tíz évet töltött ott, ám a művésztelep csupán egy fejezet volt az életében. Hol járt még a magyar festő? Hogyan változott a művészete Nagybánya előtt és után? Vajon mennyire impresszionista a ma 156 éve született Ferenczy Károly? Cikkünkből kiderül!

feren301
Dombtetőn, 1901


Ferenczy Károlyt előszeretettel hasonlítjuk a francia Édouard Manet-hoz, aki az 1860-as években olyan felfedezéseket tett a természet ábrázolásával kapcsolatban, melyek végül útjára indították az 1870-es években az impresszionizmust. Ferenczy és Manet művészetében valóban sok közös vonást találni: mindketten a napfényt vizsgálták a természetben, de egyikük sem hódolt be a formabontó hatásainak, továbbra is fontosnak tartották a formák térbeliségének, a tárgyak tömegének, a kompozíciónak a megőrzését. A század közepén alkotó francia művészről az Édouard Manet, a színek festője című cikkünkben írtunk. Most a legnagyobb magyar impresszionistának tartott Ferenczy Károly pályáját vizsgáljuk, aki éppen ma, február 8-án ünnepelné 156. születésnapját.


Finom naturalizmus – A szentendrei korszak (1889–1892)

Ferenczy huszonöt éves korában, 1887-ben számos magyar művészhez hasonlóan Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Jules Bastien-Lepage francia festő plein air munkáival, ő volt az egyetlen, aki hatott rá. A művészete sokáig elkísérte Ferenczyt, melynek hatása a leghangsúlyosabban a Párizst követő éveiben Szentendrén készült képein látszik. Jules Bastien-Lepage finom naturalizmusa – melyben a naturalizmus gyengéd színezéssel párosul – köszön vissza Ferenczy e a négy évben készült alkotásain, ám a francia festővel ellentétben magyar alkotó a legtöbbször alárendelte a kép meséjét és novellisztikus elemeit az előadás egyszerűségének.


feren104
Kertészek, 1891


A dekoratív szecesszió – A müncheni korszak (1893–1896)

A szentendrei elszigeteltség után Ferenczy 1893-ban költözött Münchenbe, egyrészt tanulás, másrészt a nagyvárosi környezet, a pezsgő élet végett. Ebben a korszakában kezdte el foglalkoztatni az ember és a természet kapcsolata, valamint a két egymással ellentétes festésmód, a foltfestés és a dekoratív hatás összeegyeztetése. Ez a probléma aztán egész pályáján átívelt, a képszerűség és a természethűség viszonyával, a köztük feszülő ellentétek feloldásával kísérletezett. Münchenben készült képein azonban még erősen jelen van a szecesszió hatása, a dekoratív szándék a későbbi művein is visszatér.


feren107
Madárdal, 1893


Ferenczy impresszionista? – A nagybányai korszak (1896–1905)

Ferenczy Münchenben 1896-ban megismerkedett Hollósy Simonnal és szabadiskolájával. A festőkből álló társaság Nagybányán készült letelepedni, Ferenczy Károly pedig úgy döntött, hogy csatlakozik hozzájuk. A magyar festő így Réti István, Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és további neves magyar művészek társaságában visszatért Magyarországra, és hosszú időre áttette székhelyét a partiumi városba. A csaknem tíz év alatt, amennyit itt töltött, Ferenczy megalkotta a szabadban festés, vagyis a plein air sajátosan magyar változatát, a tájat, az árnyalatok változását minden órában tanulmányozta. Az első évben még ugyan megjelennek a szecesszió stíluselemei, de végül teljesen félretette a dekorativitást, hiszen ezt a természet nem indokolta és nem is támasztott alá szükségességét. Nagybányai évei alatt a szegények sorsa, a paraszt- és a bányászélet érdekelte, megismerte az alsóbb rétegek sanyarú mindennapjait. Megragadta a cigányok egzotikus szépsége, megfigyelte és beállította őket modellnek is.


feren210
Hazatérő favágók, 1899


Az 1900-as évektől foglalkoztatta a napfény ábrázolásának problémája, a századforduló után készítette első érett plein air képeit. Ezeken Ferenczy ugyan megközelítette az impresszionizmust, mégsem vált a stílus képviselőjévé, nem áldozott fel mindent a harsogó fényért és színekért. Törekedett a formák megőrzésére, a természeti jeleneteket sem ötletszerűen vágta ki, hanem komoly megfontolás, alakítás, szerkesztés eredményei voltak. Bár a vázlatszerű festésmód Ferenczynél is feltűnt, nála komoly előkészítő munkálatokat, tudatosságot sugallt ez is. Vitathatatlanul a teljes megoldás híve volt, a „befejezett”, megkomponált kép igényéről soha nem tudott lemondani.


feren317
Napos délelőtt, 1905


Ferenczy Károly festményei tehát nélkülözik az impresszionizmusra jellemző rögtönzést, a kiegyensúlyozott és nyugodt kompozíciói valóban Édouard Manet alkotásaival rokoníthatóak. Saját törekvéseit a festő egyébként „kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon” meghatározással illette. Mindazonáltal Ferenczy legnagyobb érdeme, mely a modern művészethez sorolja, az volt, hogy itthon ő számolt le először a műtermi kompozícióépítés, a színpadiasság begyakorolt fogásaival. Figuratív jeleneteit nappali fények mellett esti és erdei környezetben is ábrázolta, témái között pedig olykor bibliai történetek is feltűntek. A természetben mozgó alakok ábrázolásával Ferenczynek egészen egyedi, álomszerű és poétikus hangvételű alkotásai születtek.


feren209
Esthangulat lovakkal, 1899


Műterem és portré – A budapesti korszak (1906–1917)

Ferenczy Károly első gyűjteményes kiállítását 1903-ban rendezték meg, mellyel megkezdődött nemcsak a nagybányai festészet, de a festő diadalmenete is. Pár évvel később, 1906-ban meg is hívták a Képzőművészeti Főiskola katedrájára, ahol alakrajzot és festést tanított. Ferenczy ezért Budapestre költözött, a teleket így a fővárosban, a nyarakat Nagybányán töltötte, mellyel új festői korszak is beköszöntött az életében. A nagybányai szabadtéri, elsősorban a táj és az ember kapcsolatát vizsgáló témáit elhagyta kissé, és a műtermi festészet felé fordult. Ebben az időszakban a zárt térbe állított alakos kompozíció kérdései foglalkoztatták, és ekkoriban készült festményein újra visszatérnek a dekoratív tendenciák is.


Ferenczy ezen időszakban aktokat, portrékat, csendéleteket festett. Új témakörre lelt az artisták, a birkózók és az atléták ábrázolásával, mellyel a szigorú kompozíciók alakítását és a férfiakt mozgalmas helyzetben való ábrázolását vizsgálta. Ennek eredménye lett, hogy Ferenczy leginkább kutatott kérdése, a dekoratív hatás és a foltfestés összehozása az előbbi győzelmével végződött: festésmódja simább, összefoglalóbb lett, és fontosabb szerepet kapott innentől a körvonal is. A nagybányai nyarakon viszont időről időre visszatért a tájfestéshez.


feren315
A festő és a modell, 1904


Ferenczy Károly magyar festő pályája tehát roppant változatos képet mutat. Kiindult a Jules Bastien-Lepage képviselte finom naturalizmusból, felhasználta a szecesszió stíluselemeit, megérintette és foglalkoztatta a természet és az ember kapcsolata, a fények és a színek viszonya, majd a műtermi beállítások révén újra a szecesszió dekorativitása felé fordult. A magyar képzőművész bár foglalkozott az impresszionizmus felfedezéseivel és eredményeivel, ismerte kortársai törekvéseit, de ezekből csak annyit használt fel, amennyit saját észrevételei, a természetben látottak is igazoltak. A posztimpresszionizmust viszont abszolút kétkedéssel fogadta.


Ferenczy Károly festészeti stílusa tehát nem a korszellemnek köszönhető. Önállóan, befolyásoló tényezők nélkül ment végig az úton, ugyanakkor egyéni stílusában több, a korban népszerű problémát is érintett.


feren309
Október, 1903


Ferenczy Károly 1862. február 8-án született Bécsben Freund Károly néven, a magas rangú bécsi minisztériumi képviselő, Karl Freund és Gränzenstein Ida gyermekeként. Apja később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója lett, anyja nem sokkal a festő születése után meghalt. Iskoláit Magyarországon végezte, jogi, majd mezőgazdasági tanulmányai után fordult a festészet felé. Egyik távoli rokonával, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába ment – akivel később össze is házasodott , 1885-ben pár hónapot Münchenben töltött, majd Nápolyba utazott és beiratkozott a festészeti akadémiára. Végül 1886-ban tért vissza Münchenbe, 1887 és 1889 között pedig Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Festői pályáját négy korszakra lehet osztani: a Szentendrén, a Münchenben, a Nagybányán, illetve a Budapesten töltött éveire. Ferenczy 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola vezető mestere volt, próbálkozott önálló festőiskola vezetésével; 1903-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, megkapta többek közt a Velencei Biennále aranyérmét, 1907-ben pedig a MIÉNK alapító tagja lett. Ferenczy Károly 1917. március 8-án halt meg.



Révy Orsolya

Fotók: hung-art.hu


Források:

Artmagazin

Artportal

A magyarországi művészet története (főszerk.: Fülep Lajos, szerk.: Dercsényi Dezső, Zádor Anna) (http://mek.oszk.hu)

Képzőművészet Magyarországon (www.hung-art.hu)

Murádin Jenő: Nagybánya (A festőtelep művészei) (http://mek.oszk.hu)

Nemzeti Örökség Intézete/Nemzeti Sírhelyek (intezet.nori.gov.hu)

V4-banner

portre_masolata

2018.02.23

„Rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy elismerik a munkám, de a legnagyobb elismerésnek azt érzem, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek” – mondta Balázs István Balázs, aki elnyerte az első Kovács László és Zsigmond Vilmos operatőrverseny diák kategóriájának díját. A fiatal operatőrrel többek között arról beszélgettünk, hogyan indult el a filmezés felé vezető úton, de szóba került a legnagyobb álma is.

D_MTI20180223105_borito2

2018.02.23

A kulturális kormányzat két adósságát is törlesztette: az egyik a néhány héttel ezelőtt bemutatott Román Csarnok, melyet a Szépművészeti Múzeum felújításának keretében renováltak, a másik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) – nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 23-án az épületegyüttes bokrétaünnepét.

derko-60_2

2018.02.23

„Új nemzedékek jelennek meg új gondolatokkal: a szomszéd terem falain azt láthatjuk, hogy ők miképpen gondolkoznak a művészetről” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Derkó2018 című kiállítás megnyitóján, a Műcsarnokban. A tárlaton olyan fiatal művészek pályamunkáit láthatjuk, akik az idén Derkovits-ösztöndíjban részesültek.

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író és Elsa Morante olasz író munkásságát elevenítik fel március 1-jén Rómában, az Altieri Palotában a Különös párok (Stranecoppie) című irodalmi rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal-beszélgetésén Antonella Cilento neves olasz írónő, Francesco Costa író és forgatókönyvíró, valamint Giuseppe Merlino újságíró elevenítik fel Elsa Morante és Szabó Magda munkásságát, valamint párhuzamot vonnak a két neves írónő művei között. Az esemény a Lalineascritta, a Római Magyar Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Publishing Hungary Program támogatásával valósul meg.

Kiállítást nyitott a BKV a cég fennállásának 50 éves évfordulójára a Földalatti Múzeumban. Bolla Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója a megnyitón elmondta: bár a BKV 50 éve jött létre jelenlegi formájában, a budapesti tömegközlekedés már több mint száz éve üzemel. A Földalatti Múzeumban megtekinthető tárlaton a fotók és az egyenruhák mellett egyebek közt jegylyukasztókat, iránytáblákat, menetrendeket, maketteket állított ki a BKV.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által már 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor Hunyadi Mátyás királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Bălănescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma