2018.02.08

Ferenczy Károly 1896-ban érkezett a nagybányai művésztelepre, mely közismerten a modern magyar festők, a hazai impresszionisták gyűjtőhelye volt. Tíz évet töltött ott, ám a művésztelep csupán egy fejezet volt az életében. Hol járt még a magyar festő? Hogyan változott a művészete Nagybánya előtt és után? Vajon mennyire impresszionista a ma 156 éve született Ferenczy Károly? Cikkünkből kiderül!

feren301
Dombtetőn, 1901


Ferenczy Károlyt előszeretettel hasonlítjuk a francia Édouard Manet-hoz, aki az 1860-as években olyan felfedezéseket tett a természet ábrázolásával kapcsolatban, melyek végül útjára indították az 1870-es években az impresszionizmust. Ferenczy és Manet művészetében valóban sok közös vonást találni: mindketten a napfényt vizsgálták a természetben, de egyikük sem hódolt be a formabontó hatásainak, továbbra is fontosnak tartották a formák térbeliségének, a tárgyak tömegének, a kompozíciónak a megőrzését. A század közepén alkotó francia művészről az Édouard Manet, a színek festője című cikkünkben írtunk. Most a legnagyobb magyar impresszionistának tartott Ferenczy Károly pályáját vizsgáljuk, aki éppen ma, február 8-án ünnepelné 156. születésnapját.


Finom naturalizmus – A szentendrei korszak (1889–1892)

Ferenczy huszonöt éves korában, 1887-ben számos magyar művészhez hasonlóan Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Jules Bastien-Lepage francia festő plein air munkáival, ő volt az egyetlen, aki hatott rá. A művészete sokáig elkísérte Ferenczyt, melynek hatása a leghangsúlyosabban a Párizst követő éveiben Szentendrén készült képein látszik. Jules Bastien-Lepage finom naturalizmusa – melyben a naturalizmus gyengéd színezéssel párosul – köszön vissza Ferenczy e a négy évben készült alkotásain, ám a francia festővel ellentétben magyar alkotó a legtöbbször alárendelte a kép meséjét és novellisztikus elemeit az előadás egyszerűségének.


feren104
Kertészek, 1891


A dekoratív szecesszió – A müncheni korszak (1893–1896)

A szentendrei elszigeteltség után Ferenczy 1893-ban költözött Münchenbe, egyrészt tanulás, másrészt a nagyvárosi környezet, a pezsgő élet végett. Ebben a korszakában kezdte el foglalkoztatni az ember és a természet kapcsolata, valamint a két egymással ellentétes festésmód, a foltfestés és a dekoratív hatás összeegyeztetése. Ez a probléma aztán egész pályáján átívelt, a képszerűség és a természethűség viszonyával, a köztük feszülő ellentétek feloldásával kísérletezett. Münchenben készült képein azonban még erősen jelen van a szecesszió hatása, a dekoratív szándék a későbbi művein is visszatér.


feren107
Madárdal, 1893


Ferenczy impresszionista? – A nagybányai korszak (1896–1905)

Ferenczy Münchenben 1896-ban megismerkedett Hollósy Simonnal és szabadiskolájával. A festőkből álló társaság Nagybányán készült letelepedni, Ferenczy Károly pedig úgy döntött, hogy csatlakozik hozzájuk. A magyar festő így Réti István, Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és további neves magyar művészek társaságában visszatért Magyarországra, és hosszú időre áttette székhelyét a partiumi városba. A csaknem tíz év alatt, amennyit itt töltött, Ferenczy megalkotta a szabadban festés, vagyis a plein air sajátosan magyar változatát, a tájat, az árnyalatok változását minden órában tanulmányozta. Az első évben még ugyan megjelennek a szecesszió stíluselemei, de végül teljesen félretette a dekorativitást, hiszen ezt a természet nem indokolta és nem is támasztott alá szükségességét. Nagybányai évei alatt a szegények sorsa, a paraszt- és a bányászélet érdekelte, megismerte az alsóbb rétegek sanyarú mindennapjait. Megragadta a cigányok egzotikus szépsége, megfigyelte és beállította őket modellnek is.


feren210
Hazatérő favágók, 1899


Az 1900-as évektől foglalkoztatta a napfény ábrázolásának problémája, a századforduló után készítette első érett plein air képeit. Ezeken Ferenczy ugyan megközelítette az impresszionizmust, mégsem vált a stílus képviselőjévé, nem áldozott fel mindent a harsogó fényért és színekért. Törekedett a formák megőrzésére, a természeti jeleneteket sem ötletszerűen vágta ki, hanem komoly megfontolás, alakítás, szerkesztés eredményei voltak. Bár a vázlatszerű festésmód Ferenczynél is feltűnt, nála komoly előkészítő munkálatokat, tudatosságot sugallt ez is. Vitathatatlanul a teljes megoldás híve volt, a „befejezett”, megkomponált kép igényéről soha nem tudott lemondani.


feren317
Napos délelőtt, 1905


Ferenczy Károly festményei tehát nélkülözik az impresszionizmusra jellemző rögtönzést, a kiegyensúlyozott és nyugodt kompozíciói valóban Édouard Manet alkotásaival rokoníthatóak. Saját törekvéseit a festő egyébként „kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon” meghatározással illette. Mindazonáltal Ferenczy legnagyobb érdeme, mely a modern művészethez sorolja, az volt, hogy itthon ő számolt le először a műtermi kompozícióépítés, a színpadiasság begyakorolt fogásaival. Figuratív jeleneteit nappali fények mellett esti és erdei környezetben is ábrázolta, témái között pedig olykor bibliai történetek is feltűntek. A természetben mozgó alakok ábrázolásával Ferenczynek egészen egyedi, álomszerű és poétikus hangvételű alkotásai születtek.


feren209
Esthangulat lovakkal, 1899


Műterem és portré – A budapesti korszak (1906–1917)

Ferenczy Károly első gyűjteményes kiállítását 1903-ban rendezték meg, mellyel megkezdődött nemcsak a nagybányai festészet, de a festő diadalmenete is. Pár évvel később, 1906-ban meg is hívták a Képzőművészeti Főiskola katedrájára, ahol alakrajzot és festést tanított. Ferenczy ezért Budapestre költözött, a teleket így a fővárosban, a nyarakat Nagybányán töltötte, mellyel új festői korszak is beköszöntött az életében. A nagybányai szabadtéri, elsősorban a táj és az ember kapcsolatát vizsgáló témáit elhagyta kissé, és a műtermi festészet felé fordult. Ebben az időszakban a zárt térbe állított alakos kompozíció kérdései foglalkoztatták, és ekkoriban készült festményein újra visszatérnek a dekoratív tendenciák is.


Ferenczy ezen időszakban aktokat, portrékat, csendéleteket festett. Új témakörre lelt az artisták, a birkózók és az atléták ábrázolásával, mellyel a szigorú kompozíciók alakítását és a férfiakt mozgalmas helyzetben való ábrázolását vizsgálta. Ennek eredménye lett, hogy Ferenczy leginkább kutatott kérdése, a dekoratív hatás és a foltfestés összehozása az előbbi győzelmével végződött: festésmódja simább, összefoglalóbb lett, és fontosabb szerepet kapott innentől a körvonal is. A nagybányai nyarakon viszont időről időre visszatért a tájfestéshez.


feren315
A festő és a modell, 1904


Ferenczy Károly magyar festő pályája tehát roppant változatos képet mutat. Kiindult a Jules Bastien-Lepage képviselte finom naturalizmusból, felhasználta a szecesszió stíluselemeit, megérintette és foglalkoztatta a természet és az ember kapcsolata, a fények és a színek viszonya, majd a műtermi beállítások révén újra a szecesszió dekorativitása felé fordult. A magyar képzőművész bár foglalkozott az impresszionizmus felfedezéseivel és eredményeivel, ismerte kortársai törekvéseit, de ezekből csak annyit használt fel, amennyit saját észrevételei, a természetben látottak is igazoltak. A posztimpresszionizmust viszont abszolút kétkedéssel fogadta.


Ferenczy Károly festészeti stílusa tehát nem a korszellemnek köszönhető. Önállóan, befolyásoló tényezők nélkül ment végig az úton, ugyanakkor egyéni stílusában több, a korban népszerű problémát is érintett.


feren309
Október, 1903


Ferenczy Károly 1862. február 8-án született Bécsben Freund Károly néven, a magas rangú bécsi minisztériumi képviselő, Karl Freund és Gränzenstein Ida gyermekeként. Apja később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója lett, anyja nem sokkal a festő születése után meghalt. Iskoláit Magyarországon végezte, jogi, majd mezőgazdasági tanulmányai után fordult a festészet felé. Egyik távoli rokonával, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába ment – akivel később össze is házasodott , 1885-ben pár hónapot Münchenben töltött, majd Nápolyba utazott és beiratkozott a festészeti akadémiára. Végül 1886-ban tért vissza Münchenbe, 1887 és 1889 között pedig Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Festői pályáját négy korszakra lehet osztani: a Szentendrén, a Münchenben, a Nagybányán, illetve a Budapesten töltött éveire. Ferenczy 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola vezető mestere volt, próbálkozott önálló festőiskola vezetésével; 1903-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, megkapta többek közt a Velencei Biennále aranyérmét, 1907-ben pedig a MIÉNK alapító tagja lett. Ferenczy Károly 1917. március 8-án halt meg.



Révy Orsolya

Fotók: hung-art.hu


Források:

Artmagazin

Artportal

A magyarországi művészet története (főszerk.: Fülep Lajos, szerk.: Dercsényi Dezső, Zádor Anna) (http://mek.oszk.hu)

Képzőművészet Magyarországon (www.hung-art.hu)

Murádin Jenő: Nagybánya (A festőtelep művészei) (http://mek.oszk.hu)

Nemzeti Örökség Intézete/Nemzeti Sírhelyek (intezet.nori.gov.hu)

Jomadarak-1

2018.05.24

Milyen egy igazi madárkórház? Itt is vannak műtők, fehér köpenyes orvosok? És min mennek keresztül az itt lábadozó madarak? Halász Margit a Hortobágyi Madárkórházban és környékén gyűjtött anyagot új, ifjúsági regényéhez. Aki szereti az állatos történeteket, a népmeséket, a humort, a kalandot és a krimit, annak el kell olvasnia a Jómadarak pácban című művet! Cikkünkben az írónőt kérdeztük a műről.

_D0A9789_Copy

2018.05.24

Hogy hogyan? A klasszikus zenével! A Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsort Peller Mariann producer álmodta meg. Már az első évad nézettsége megelőzte a kereskedelmi csatornákét, azóta pedig az egész világon nagy iránta az érdeklődés. Legalább 20 országban indulhat el a tehetségkutató, melyhez hasonló még nem volt. A nemzetközi sikerekről és az idei koncertekről árulunk el részleteket!

DBZOL20180524003

2018.05.24

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26-tól. Jelen írásban a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, Maróti Géza tervezte magyar pavilont májustól novemberig elfoglaló installációról lesz szó.

Elhunyt 90 éves korában május 21-én szívelégtelenségben Clint Walker hollywoodi westernsztár, akit a nézők A piszkos tizenkettő című filmből is ismerhettek. A színész az ötvenes évek közepétől hét évadon át szerepelt a Cheyenne című, polgárháború után játszódó westernsorozatban. Később Frank Sinatra őt választotta ki a Csupán a bátrak című háborús filmjének kulcsszerepére.

Megkezdődött az V. Savaria Nemzetközi Filmszemle május 23-án Szombathelyen, amelyre a szervezők tájékoztatása szerint több mint kétszáz filmet neveztek be alkotóik dokumentumfilm, filmetűd és kisjátékfilm, valamint idén először diákfilm kategóriában. A három naposra bővült filmszemléhez idén először egy konferencia is kapcsolódik, amelynek központi témája a film mint közösségformáló eszköz. A zsűri tagjai András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, Halmy György filmrendező, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező és Rófusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező. A díjátadó gálát május 25-én este tartják az AGORA Savaria Filmszínház nagytermében.

Tavaly ismét a Louvre lett a leglátogatottabb múzeum a világon, százezer látogatóval többen keresték fel, mint a statisztika szerint a második helyen végzett pekingi Kínai Nemzeti Múzeumot. A múzeumok látogatói adatait 12. alkalommal tette közzé a Themed Entertainment Asssociation (TEA) szolgáltató cég és az AECOM. A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben. A jelentés szerint a húsz leglátogatottabb múzeum közönsége globálisan alig egy hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt tavaly a 2016-os adatokhoz képest. A regionális múzeumok azonban jobban teljesítettek, azokban 5 százalékkal nőtt a vendégek száma elsősorban az ázsiai térségben tapasztalt felpezsdülésnek köszönhetően.

Egyedülálló gyűszűkiállítás nyílik Vácrátóton, a gyűjteményben valamennyi földrészről összesen több mint 5 ezer gyűszű található. A magángyűjteményben megtalálhatók fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyag, használati, reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszűk. Vannak olyan gyűszűk, amelyeken híres emberek láthatók, egy porcelán és egy fa gyűszűkészlet 24 darabja pedig Jézus életét mutatja be. A gyűjteményben szerepelnek olyan gyűszűk is, amelyeken miniatűrben láthatók országok, városok, szigetek, címerek, templomok, várak, fáraók, királyok, híres emberek, mesealakok, növények és állatok képei is. Az érdeklődők ingyenesen tekinthetik majd meg a magánkiállítást, de tulajdonos különleges gyűszűt vagy azok megvásárlásához adományt szívesen fogad, gyűjteményével szeretne ugyanis bekerülni a Guinness-világrekordok könyvébe. A nyitva tartásról a polgármesteri hivatalban adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját május 24-én, csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten. A temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére. Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el. Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma