2018.02.08

Ferenczy Károly 1896-ban érkezett a nagybányai művésztelepre, mely közismerten a modern magyar festők, a hazai impresszionisták gyűjtőhelye volt. Tíz évet töltött ott, ám a művésztelep csupán egy fejezet volt az életében. Hol járt még a magyar festő? Hogyan változott a művészete Nagybánya előtt és után? Vajon mennyire impresszionista a ma 156 éve született Ferenczy Károly? Cikkünkből kiderül!

feren301
Dombtetőn, 1901


Ferenczy Károlyt előszeretettel hasonlítjuk a francia Édouard Manet-hoz, aki az 1860-as években olyan felfedezéseket tett a természet ábrázolásával kapcsolatban, melyek végül útjára indították az 1870-es években az impresszionizmust. Ferenczy és Manet művészetében valóban sok közös vonást találni: mindketten a napfényt vizsgálták a természetben, de egyikük sem hódolt be a formabontó hatásainak, továbbra is fontosnak tartották a formák térbeliségének, a tárgyak tömegének, a kompozíciónak a megőrzését. A század közepén alkotó francia művészről az Édouard Manet, a színek festője című cikkünkben írtunk. Most a legnagyobb magyar impresszionistának tartott Ferenczy Károly pályáját vizsgáljuk, aki éppen ma, február 8-án ünnepelné 156. születésnapját.


Finom naturalizmus – A szentendrei korszak (1889–1892)

Ferenczy huszonöt éves korában, 1887-ben számos magyar művészhez hasonlóan Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Itt ismerkedett meg Jules Bastien-Lepage francia festő plein air munkáival, ő volt az egyetlen, aki hatott rá. A művészete sokáig elkísérte Ferenczyt, melynek hatása a leghangsúlyosabban a Párizst követő éveiben Szentendrén készült képein látszik. Jules Bastien-Lepage finom naturalizmusa – melyben a naturalizmus gyengéd színezéssel párosul – köszön vissza Ferenczy e a négy évben készült alkotásain, ám a francia festővel ellentétben magyar alkotó a legtöbbször alárendelte a kép meséjét és novellisztikus elemeit az előadás egyszerűségének.


feren104
Kertészek, 1891


A dekoratív szecesszió – A müncheni korszak (1893–1896)

A szentendrei elszigeteltség után Ferenczy 1893-ban költözött Münchenbe, egyrészt tanulás, másrészt a nagyvárosi környezet, a pezsgő élet végett. Ebben a korszakában kezdte el foglalkoztatni az ember és a természet kapcsolata, valamint a két egymással ellentétes festésmód, a foltfestés és a dekoratív hatás összeegyeztetése. Ez a probléma aztán egész pályáján átívelt, a képszerűség és a természethűség viszonyával, a köztük feszülő ellentétek feloldásával kísérletezett. Münchenben készült képein azonban még erősen jelen van a szecesszió hatása, a dekoratív szándék a későbbi művein is visszatér.


feren107
Madárdal, 1893


Ferenczy impresszionista? – A nagybányai korszak (1896–1905)

Ferenczy Münchenben 1896-ban megismerkedett Hollósy Simonnal és szabadiskolájával. A festőkből álló társaság Nagybányán készült letelepedni, Ferenczy Károly pedig úgy döntött, hogy csatlakozik hozzájuk. A magyar festő így Réti István, Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és további neves magyar művészek társaságában visszatért Magyarországra, és hosszú időre áttette székhelyét a partiumi városba. A csaknem tíz év alatt, amennyit itt töltött, Ferenczy megalkotta a szabadban festés, vagyis a plein air sajátosan magyar változatát, a tájat, az árnyalatok változását minden órában tanulmányozta. Az első évben még ugyan megjelennek a szecesszió stíluselemei, de végül teljesen félretette a dekorativitást, hiszen ezt a természet nem indokolta és nem is támasztott alá szükségességét. Nagybányai évei alatt a szegények sorsa, a paraszt- és a bányászélet érdekelte, megismerte az alsóbb rétegek sanyarú mindennapjait. Megragadta a cigányok egzotikus szépsége, megfigyelte és beállította őket modellnek is.


feren210
Hazatérő favágók, 1899


Az 1900-as évektől foglalkoztatta a napfény ábrázolásának problémája, a századforduló után készítette első érett plein air képeit. Ezeken Ferenczy ugyan megközelítette az impresszionizmust, mégsem vált a stílus képviselőjévé, nem áldozott fel mindent a harsogó fényért és színekért. Törekedett a formák megőrzésére, a természeti jeleneteket sem ötletszerűen vágta ki, hanem komoly megfontolás, alakítás, szerkesztés eredményei voltak. Bár a vázlatszerű festésmód Ferenczynél is feltűnt, nála komoly előkészítő munkálatokat, tudatosságot sugallt ez is. Vitathatatlanul a teljes megoldás híve volt, a „befejezett”, megkomponált kép igényéről soha nem tudott lemondani.


feren317
Napos délelőtt, 1905


Ferenczy Károly festményei tehát nélkülözik az impresszionizmusra jellemző rögtönzést, a kiegyensúlyozott és nyugodt kompozíciói valóban Édouard Manet alkotásaival rokoníthatóak. Saját törekvéseit a festő egyébként „kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon” meghatározással illette. Mindazonáltal Ferenczy legnagyobb érdeme, mely a modern művészethez sorolja, az volt, hogy itthon ő számolt le először a műtermi kompozícióépítés, a színpadiasság begyakorolt fogásaival. Figuratív jeleneteit nappali fények mellett esti és erdei környezetben is ábrázolta, témái között pedig olykor bibliai történetek is feltűntek. A természetben mozgó alakok ábrázolásával Ferenczynek egészen egyedi, álomszerű és poétikus hangvételű alkotásai születtek.


feren209
Esthangulat lovakkal, 1899


Műterem és portré – A budapesti korszak (1906–1917)

Ferenczy Károly első gyűjteményes kiállítását 1903-ban rendezték meg, mellyel megkezdődött nemcsak a nagybányai festészet, de a festő diadalmenete is. Pár évvel később, 1906-ban meg is hívták a Képzőművészeti Főiskola katedrájára, ahol alakrajzot és festést tanított. Ferenczy ezért Budapestre költözött, a teleket így a fővárosban, a nyarakat Nagybányán töltötte, mellyel új festői korszak is beköszöntött az életében. A nagybányai szabadtéri, elsősorban a táj és az ember kapcsolatát vizsgáló témáit elhagyta kissé, és a műtermi festészet felé fordult. Ebben az időszakban a zárt térbe állított alakos kompozíció kérdései foglalkoztatták, és ekkoriban készült festményein újra visszatérnek a dekoratív tendenciák is.


Ferenczy ezen időszakban aktokat, portrékat, csendéleteket festett. Új témakörre lelt az artisták, a birkózók és az atléták ábrázolásával, mellyel a szigorú kompozíciók alakítását és a férfiakt mozgalmas helyzetben való ábrázolását vizsgálta. Ennek eredménye lett, hogy Ferenczy leginkább kutatott kérdése, a dekoratív hatás és a foltfestés összehozása az előbbi győzelmével végződött: festésmódja simább, összefoglalóbb lett, és fontosabb szerepet kapott innentől a körvonal is. A nagybányai nyarakon viszont időről időre visszatért a tájfestéshez.


feren315
A festő és a modell, 1904


Ferenczy Károly magyar festő pályája tehát roppant változatos képet mutat. Kiindult a Jules Bastien-Lepage képviselte finom naturalizmusból, felhasználta a szecesszió stíluselemeit, megérintette és foglalkoztatta a természet és az ember kapcsolata, a fények és a színek viszonya, majd a műtermi beállítások révén újra a szecesszió dekorativitása felé fordult. A magyar képzőművész bár foglalkozott az impresszionizmus felfedezéseivel és eredményeivel, ismerte kortársai törekvéseit, de ezekből csak annyit használt fel, amennyit saját észrevételei, a természetben látottak is igazoltak. A posztimpresszionizmust viszont abszolút kétkedéssel fogadta.


Ferenczy Károly festészeti stílusa tehát nem a korszellemnek köszönhető. Önállóan, befolyásoló tényezők nélkül ment végig az úton, ugyanakkor egyéni stílusában több, a korban népszerű problémát is érintett.


feren309
Október, 1903


Ferenczy Károly 1862. február 8-án született Bécsben Freund Károly néven, a magas rangú bécsi minisztériumi képviselő, Karl Freund és Gränzenstein Ida gyermekeként. Apja később az Első Erdélyi Vasúttársaság igazgatója lett, anyja nem sokkal a festő születése után meghalt. Iskoláit Magyarországon végezte, jogi, majd mezőgazdasági tanulmányai után fordult a festészet felé. Egyik távoli rokonával, Fialka Olga festőnővel 1884-ben Rómába ment – akivel később össze is házasodott , 1885-ben pár hónapot Münchenben töltött, majd Nápolyba utazott és beiratkozott a festészeti akadémiára. Végül 1886-ban tért vissza Münchenbe, 1887 és 1889 között pedig Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Festői pályáját négy korszakra lehet osztani: a Szentendrén, a Münchenben, a Nagybányán, illetve a Budapesten töltött éveire. Ferenczy 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola vezető mestere volt, próbálkozott önálló festőiskola vezetésével; 1903-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, megkapta többek közt a Velencei Biennále aranyérmét, 1907-ben pedig a MIÉNK alapító tagja lett. Ferenczy Károly 1917. március 8-án halt meg.



Révy Orsolya

Fotók: hung-art.hu


Források:

Artmagazin

Artportal

A magyarországi művészet története (főszerk.: Fülep Lajos, szerk.: Dercsényi Dezső, Zádor Anna) (http://mek.oszk.hu)

Képzőművészet Magyarországon (www.hung-art.hu)

Murádin Jenő: Nagybánya (A festőtelep művészei) (http://mek.oszk.hu)

Nemzeti Örökség Intézete/Nemzeti Sírhelyek (intezet.nori.gov.hu)

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma