15_eves

2019.06.11

„Azt hiszem, sikerült megérteni és megértetni, hogy az irodalom elsősorban nyelv, és csak ezen keresztül identitást meghatározó tényező. Fércművekkel nem lehet identitást építeni, csak fércelni, és egyre kevésbé számít, hogy hol lakik vagy hol született az író” – mondja Vida Gábor író, a marosvásárhelyi Látó című folyóirat frissen kinevezett főszerkesztője. A váltás okairól, a lap múltjáról és a tehetséggondozásról beszélgettünk vele.

vida_gabor
Vida Gábor
Forrás: Háromszék

Nemrég Ön lett a Látó című, Marosvásárhelyen megjelenő irodalmi lap főszerkesztője. Miért volt szükség a váltásra?

Azért, mert Kovács András Ferencnek elege lett a „hivatal packázásaiból”, az Excel-dokumentumokból, és a költségvetési számítások átláthatatlan rendszeréből. Én vagyok a vállalkozó szellemű rangidős. A főszerkesztés olyan adminisztratív feladatokkal és kötelmekkel jár, amelyeknek semmi közük az irodalomhoz meg az írott kultúrához. Viszont jó, ha az ember gyakran olvas Kafkát, és nem csak a szójáték kedvéért...


Tervez valamilyen átalakítást, vagy minden folytatódik úgy, ahogy eddig?

Ebben a kafkai meg orwelli univerzumban az irodalom elég stabilnak látszik, de ha lesz a közeljövőben és a közelben irodalmi, stilisztikai forradalom, akkor azt pártolni fogom. A szerzőkkel és az olvasókkal való kapcsolattartáson szeretnék változtatni, például azon gondolkodom, hogy miként fér el 25 Látó a fedélzeti poggyászomban a Wizzairen Budapest felé.


lato_szerk
A Látó szerkesztősége: Demény Péter, Kovács András Ferenc, Szabó Róbert Csaba
és Vida Gábor. Forrás: Krónika.ro

Fel tudná idézni, annak idején hogyan került kapcsolatba a Látóval?

Kaptam egy harmadik díjat egy általuk hirdetett novellapályázaton, még a ’90-es évek elején. A Látó volt akkoriban (is) az egyetlen szépirodalmi folyóirat Erdélyben, és ’94-ben megkérdezték, hogy lennék-e szerkesztő. Mondtam, hogy lennék. Azóta nincsenek pályaválasztási gondjaim. Kezdetben egy garázsban laktam, a házigazdám a szerelőaknában tartotta a bort, és rendszeresen meglátogatott egy sündisznó. Ott írtam az első, Magyarországon megjelent novellámat, és rengeteget dohányoztam.

 

A kezdeti időszakban milyen mozgolódások, ötletek jellemezték a folyóiratot, ezekből mennyit sikerült ténylegesen megvalósítani?

Bevallom, engem kolozsvári diákéveimben nem a Látó érdekelt, hanem a Nappali ház. A kezdeti mozgolódásokat KAF és Láng Zsolt vitte, mire én megérkeztem, lezajlott az irodalmi forradalom. Érdekes világ volt: miközben a vásárhelyi meg a székely tartományok olvasni tudó polgárai tömegesen települtek át az anyaországba (vagy hova?), partiumi emberek irodalmi lapot csináltak. Úgy tűnt, radikálisan újra kell gondolni mindazt, amit az irodalomról tudunk vagy tudni vélünk. És hogy mit kezdünk a Magyarország–Erdély–Románia triásszal vagy gubanccal, hogy mi minek és ki kinek a micsodája. Azt hiszem, sikerült megérteni és megértetni, hogy az irodalom elsősorban nyelv, és csak ezen keresztül identitást meghatározó tényező. Fércművekkel nem lehet identitást építeni, csak fércelni, és egyre kevésbé számít, hogy hol lakik vagy hol született az író.


vida_gabor_2
Vida Gábor
Forrás: Erdon.ro

 

Az Erdélyben megjelenő irodalmi periodikák – például Székelyföld, Helikon - között a Látó miben igyekszik és tud más lenni?

Nem akar más lenni: szépirodalmi folyóiratként definiáltuk magunkat, és ez marad. Mindig fontos volt, hogy ne helyiérdekű lap legyünk, ne a rokonaink és a kocsmacimborák közöljenek és olvassanak, nem lehet ezt már hazafias feladattá se tenni, szerencsére. Lap azért kell, mert abban látszik, hogy mit és miként írnak ma, hogy merre tart az írott nyelv. Nagyon jó dolog, hogy az országhatárok és a kerítések az irodalmat már nem érintik. Tudomásul kell venni, hogy az irodalom egy szűkülő kisebbség úri passziója, a szövegértés intellektuális munka, ehhez nem elég az Enter nevű billentyűt nyomogatni, könyveket kell olvasni, másként nem megy.

 

A lap erdélyi és magyarországi fiatalokat egyaránt közöl. A tehetséggondozás, mint feladat, mennyire áll közel a laphoz?

Kételkedem az intézményes tehetséggondozásban. Az írás magányos tevékenység, minden szót, amit az ember leír, valahol meg kellett előbb tanulni. De mivel a fogalmazás oktatása 14 éves korban befejeződik, elég sok dolga marad a szerkesztőnek. A legtöbb tehetséges fiatalnak egyszer kell megmutatni valamit, például azt, hogy miként indít Bodor Ádám egy novellát, vannak mindenféle trükkök, amelyeket akár tanítani is lehet, hexametert bárki írhat, verset nem. Aki nem csak érvényesülni akar, hanem írni, annak elég pár impulzus vagy megerősítés. Rendszeresen hívnak iskolákba, a gyerekek többnyire meglepődnek, hogy vannak még élő írók...

 

Idén harmincéves a Látó. Terveznek meglepetéseket, erre reflektáló tematikus számokat, felolvasókörutakat?

Igen, lesz egy tematikus számunk, de nem szeretnék semmilyen meglepetést okozni. Lapot szeretnénk csinálni, amíg engedik még a hatalmak, az irodalmon kívül nem igazán értünk máshoz.

 

Ayhan Gökhan

KAD_Kultura_596x90_002

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

A kiállítást augusztus 27-én, 18 órakor nyitja meg Dr. Faludi Julianna szociológus a budapesti Mai Manó Házban. A tárlaton kiállít Sergey Prokudin-Gorsky, Balogh Rudolf, Biró Dávid, Eperjes Ágnes, Liz Nielsen és Bill Sullivan. A Három szín című kiállítást október 6-ig láthatják az érdeklődők.

A két színész Joshua Michael Stern rendező filmjében, az After Exile-ben játszik együtt. Stern nevéhez fűződik a Steve Jobsról szóló életrajzi dráma, a Jobs, valamint a Graves című televíziós sorozat is. Az új mozifilm főhőse (LaBeouf) a történet szerint éppen a börtönből szabadul, ahol rablás és emberölés miatt volt, és – szintén börtönviselt, alkoholista – apjával (De Niro) igyekszik megmenteni öccsét az övékéhez hasonló életúttól. Az igaz történeten alapuló film forgatását októberben kezdik.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Ma van a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiójának ingyenes szabadtéri előadása az esztergomi bazilika előtt.

Csiksomlyoi_eorifoto-5455

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma