Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.06.11

„Azt hiszem, sikerült megérteni és megértetni, hogy az irodalom elsősorban nyelv, és csak ezen keresztül identitást meghatározó tényező. Fércművekkel nem lehet identitást építeni, csak fércelni, és egyre kevésbé számít, hogy hol lakik vagy hol született az író” – mondja Vida Gábor író, a marosvásárhelyi Látó című folyóirat frissen kinevezett főszerkesztője. A váltás okairól, a lap múltjáról és a tehetséggondozásról beszélgettünk vele.

vida_gabor
Vida Gábor
Forrás: Háromszék

Nemrég Ön lett a Látó című, Marosvásárhelyen megjelenő irodalmi lap főszerkesztője. Miért volt szükség a váltásra?

Azért, mert Kovács András Ferencnek elege lett a „hivatal packázásaiból”, az Excel-dokumentumokból, és a költségvetési számítások átláthatatlan rendszeréből. Én vagyok a vállalkozó szellemű rangidős. A főszerkesztés olyan adminisztratív feladatokkal és kötelmekkel jár, amelyeknek semmi közük az irodalomhoz meg az írott kultúrához. Viszont jó, ha az ember gyakran olvas Kafkát, és nem csak a szójáték kedvéért...


Tervez valamilyen átalakítást, vagy minden folytatódik úgy, ahogy eddig?

Ebben a kafkai meg orwelli univerzumban az irodalom elég stabilnak látszik, de ha lesz a közeljövőben és a közelben irodalmi, stilisztikai forradalom, akkor azt pártolni fogom. A szerzőkkel és az olvasókkal való kapcsolattartáson szeretnék változtatni, például azon gondolkodom, hogy miként fér el 25 Látó a fedélzeti poggyászomban a Wizzairen Budapest felé.


lato_szerk
A Látó szerkesztősége: Demény Péter, Kovács András Ferenc, Szabó Róbert Csaba
és Vida Gábor. Forrás: Krónika.ro

Fel tudná idézni, annak idején hogyan került kapcsolatba a Látóval?

Kaptam egy harmadik díjat egy általuk hirdetett novellapályázaton, még a ’90-es évek elején. A Látó volt akkoriban (is) az egyetlen szépirodalmi folyóirat Erdélyben, és ’94-ben megkérdezték, hogy lennék-e szerkesztő. Mondtam, hogy lennék. Azóta nincsenek pályaválasztási gondjaim. Kezdetben egy garázsban laktam, a házigazdám a szerelőaknában tartotta a bort, és rendszeresen meglátogatott egy sündisznó. Ott írtam az első, Magyarországon megjelent novellámat, és rengeteget dohányoztam.

 

A kezdeti időszakban milyen mozgolódások, ötletek jellemezték a folyóiratot, ezekből mennyit sikerült ténylegesen megvalósítani?

Bevallom, engem kolozsvári diákéveimben nem a Látó érdekelt, hanem a Nappali ház. A kezdeti mozgolódásokat KAF és Láng Zsolt vitte, mire én megérkeztem, lezajlott az irodalmi forradalom. Érdekes világ volt: miközben a vásárhelyi meg a székely tartományok olvasni tudó polgárai tömegesen települtek át az anyaországba (vagy hova?), partiumi emberek irodalmi lapot csináltak. Úgy tűnt, radikálisan újra kell gondolni mindazt, amit az irodalomról tudunk vagy tudni vélünk. És hogy mit kezdünk a Magyarország–Erdély–Románia triásszal vagy gubanccal, hogy mi minek és ki kinek a micsodája. Azt hiszem, sikerült megérteni és megértetni, hogy az irodalom elsősorban nyelv, és csak ezen keresztül identitást meghatározó tényező. Fércművekkel nem lehet identitást építeni, csak fércelni, és egyre kevésbé számít, hogy hol lakik vagy hol született az író.


vida_gabor_2
Vida Gábor
Forrás: Erdon.ro

 

Az Erdélyben megjelenő irodalmi periodikák – például Székelyföld, Helikon - között a Látó miben igyekszik és tud más lenni?

Nem akar más lenni: szépirodalmi folyóiratként definiáltuk magunkat, és ez marad. Mindig fontos volt, hogy ne helyiérdekű lap legyünk, ne a rokonaink és a kocsmacimborák közöljenek és olvassanak, nem lehet ezt már hazafias feladattá se tenni, szerencsére. Lap azért kell, mert abban látszik, hogy mit és miként írnak ma, hogy merre tart az írott nyelv. Nagyon jó dolog, hogy az országhatárok és a kerítések az irodalmat már nem érintik. Tudomásul kell venni, hogy az irodalom egy szűkülő kisebbség úri passziója, a szövegértés intellektuális munka, ehhez nem elég az Enter nevű billentyűt nyomogatni, könyveket kell olvasni, másként nem megy.

 

A lap erdélyi és magyarországi fiatalokat egyaránt közöl. A tehetséggondozás, mint feladat, mennyire áll közel a laphoz?

Kételkedem az intézményes tehetséggondozásban. Az írás magányos tevékenység, minden szót, amit az ember leír, valahol meg kellett előbb tanulni. De mivel a fogalmazás oktatása 14 éves korban befejeződik, elég sok dolga marad a szerkesztőnek. A legtöbb tehetséges fiatalnak egyszer kell megmutatni valamit, például azt, hogy miként indít Bodor Ádám egy novellát, vannak mindenféle trükkök, amelyeket akár tanítani is lehet, hexametert bárki írhat, verset nem. Aki nem csak érvényesülni akar, hanem írni, annak elég pár impulzus vagy megerősítés. Rendszeresen hívnak iskolákba, a gyerekek többnyire meglepődnek, hogy vannak még élő írók...

 

Idén harmincéves a Látó. Terveznek meglepetéseket, erre reflektáló tematikus számokat, felolvasókörutakat?

Igen, lesz egy tematikus számunk, de nem szeretnék semmilyen meglepetést okozni. Lapot szeretnénk csinálni, amíg engedik még a hatalmak, az irodalmon kívül nem igazán értünk máshoz.

 

Ayhan Gökhan

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

fszek

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes és egyéb program várja a látogatókat a 12. Ördögkatlan fesztiválon július 30. és augusztus 3. között a baranyai Kisharsányban, Nagyharsányban, Beremenden és Villánykövesden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma