GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.03.06

Mácsai Pál Keringő című dalának sorai jártak a fejemben azon a rendhagyó tárlatvezetésen, melyre az idegenvezetők világnapja alkalmából került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában: „A múlt idők elsárgult fényképein, a jövőbe néznek az elődeim. Amit ők látnak itt, az a múló jelen, amit én látok ott, az a történelem.”

fototar1_csoport
Liszt Ferenc tisztelői körében


Bizony, az elmúlt századok egyedi és ma már különlegesnek számító pillanatait őrzi ez a gazdag gyűjtemény, amelybe dr. Tomsics Emőke történész, muzeológus segítségével nyerhettünk bepillantást.


A múzeumba már az 1860-as évek eleje óta kerültek be képek, habár az első, fényképként leltározott kép, egy dagerrotípia csak az 1874-es ajándékozás. A gyűjtemény többször költözött, és az azt őrző intézmény neve is változásokon ment keresztül. A kollekció részét városkép anyag, magyar és nemzetközi eseménytörténeti gyűjtemény, portré- és viseletgyűjtemény képezi.


2640-1949_utcan_kutyaval
Fedák Sári és Ujházi Ede Molnár Ferenc Gazdag ember kabátja című filmszkeccsének szereplőivel a forgatás szünetében az Állatkert előtt


Az, hogy mitől számít egy fotográfia történetinek vagy inkább művészinek, a képen megbújó információtól függ. A képről leolvasható jelek sokat elárulhatnak, ami segítheti az események pontosítását. Keresztinformációkat is szolgáltathatnak, mesélnek az adott kor magatartásformáiról, a mentalitásról is.


A gyűjtemény két nagy téma köré csoportosítva rendezi a fotókat. Konkrét eseményekkel foglalkozik oly módon, hogy a korabeli sajtóban megjelenő, illetve az amatőr fotósok által készített képeket rendszerezi, illetve az életmód témakörében is gyűjt amatőr fotókat. Az amatőr fotózás az 1890-es években indult el hazánkban, és az 1900-as évektől már nagy mennyiségben készültek a saját készítésű felvételek.


kocsin
Ferenc József és Károly trónörökös 1914 körül


A legkorábbi, fotón megörökített politikai esemény Ferenc József 1867-es koronázása. Megfigyelhető, hogy mozgást nem tudott rögzíteni, a tömeget és a díszvendégektől zsúfolt tribünt láthatjuk rajta, ezért litográfia alkalmazásával reprodukálták a mozgó jelenetet úgy, hogy másik fotóról kivágott alakokat ragasztottak a képbe, illetve utólag rajzoltak a felületre.1871 után a nagyobb érzékenységű, készen vásárolható szárazlemez megjelenése hozott nagy változást a fotótechnikában.


A IV. Károly koronázását mutató képet már fotóriporterek, pl. Jelfy Gyula, Müllner János, Révész és Bíró készítették, illetve fényképész-illusztrátorok, ahogy akkoriban hívták őket. Jól látható a felvételen, hogy ezen az eseményen már filmeztek is.


lovon
Az I. világháború idején készült fotó


Tisza István – aki nagyon nem kedvelte, ha fotózták – miniszterelnökké választása után eleget tett annak az elvárásnak, hogy ebben a pozícióban szükséges, hogy fotók készüljenek róla. Egy felvételen növényekkel körülvett teraszon láthatjuk őt. Első látásra a kép hangulatából azt hihetnénk, hogy egy kávéházi asztalt körbevevő baráti társaságba engedte be a fotográfust. Ám éppen a Vasárnapi Újság főszerkesztőjével és egyik újságírójával egyeztet, lehet, hogy épp a következő fényképes sajtómegjelenésről.


A parlamenti fotózás kezdetének is tanúi lehetünk egy Tisza Kálmán lemondásakor készült képen, Ellinger Ede fotóján. A kor politikai nagyságai köszönnek ránk vissza a felvételről, többek között Baross Gábor, Szilágyi Dezső, Szapáry Gyula, Csáky Albin és Jókai Mór.


Az ülésteremben volt hölgykarzat és újságírói karzat is, a fotó is innen készülhetett. Ugyanezt az eseményt a képviselői patkóból lefényképezte az amatőr fotográfus, Andreánszky Gábor báró is, s ettől kezdve rendszeresen jelentek meg amatőr felvételek politikusokról. Az újságolvasók nehezen szoktak hozzá az immár nem beállított, pillanatképekhez, melyeket az esetlegesség jellemzett, és könnyen előfordult, hogy a képen látható személy nem a legelőnyösebb arcát mutatta. A paparazzo fotózás az 1900-as években élte virágkorát, mivel az újságok folyamatosan bíztatták az amatőr fotósokat, hogy bátran fényképezzék le az utcán közlekedő vagy a különböző helyiségekbe betérő híres személyeket.


mezon
Izabella főhercegnő fotója


A már említett életmódfotók közül rendkívül érdekes Izabella főhercegnő platinotípia módszerrel készített fotója a mezőn dolgozó sokácokról. Ez a technika tűélességű képeket eredményezett, s a hercegnő szerepelt szép eredményekkel az amatőr fotókiállításokon.


A felvételeket gyakran már a dagerrotípia idején is megszínezték, akkor főként a hölgyek arcán, illetve ékszereiken használták ezt az eljárást. Hogy a valóságot a maga teljességében őrizzék meg, előfordult, hogy a felvétel hátán olyan megjegyzések szerepeltek, mint például: „veres színű szoknya volt ez”. Láthatunk a fotókon síugrást a Tátrában, autóverseny-startot vagy egy francia távgyalogló futását az Andrássy úton.


holgy


Jelentős kortörténeti emlékek az I. világháború idején készült felvételek, amelyek a cenzúra miatt leginkább művészi jelleggel ábrázolhatták a háborús mindennapokat. Az Érdekes Újság című lap hirdetett ilyen jellegű képekre pályázatot, amelyre rengeteg pályamű érkezett, hiszen a háború idején tömegével készültek az amatőr felvételek. Kiszolgálva az erőteljesen jelentkező fotózási igényt, a Kodak még külön fényképezőgép típust is gyártott, Soldier’s Kodak elnevezéssel. Katonák és hozzátartozóik számára a kapcsolattartás egyik eszköze volt a fénykép, s az Amerikába emigrált magyarok is szívesen küldték az új életüket bemutató fotókat az itthon maradt rokonaiknak.


A Történeti Fényképtár gyűjteményéből egyre több kép érhető el online a múzeum oldaláról.


A kutatás előzetes bejelentkezéssel kedden és pénteken délelőtt lehetséges. A tár munkatársai szívesen fogadják a fotófelajánlásokat is a gyűjtemény számára.


Rácz Anna

plakat003

Moholy_r

2019.03.26

Moholy-Nagy László, a 20. század talán legnagyobb hatású magyar képzőművésze fotográfiáiból nyílik tárlat kedden este a Mai Manó Házban Bauhaus100 – A zseniális kísérletező címmel. A közönség először láthatja Budapesten a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött gyűjteményt.

robert_helpmann_frederick_ashton_R
2019.03.26

A balettművészet nagyjait két évszázada foglalkoztatja Hamupipőke története: az 1800-as évek elejétől zseniális koreográfusok sora készítette el saját, olykor meglepően formabontó változatát e klasszikus mesére. Prokofjev 1945-ben bemutatott kompozíciója, melyre Alekszej Ratmanszkij is megalkotta most Budapesten látható balettjét, játékos és lírai, groteszk és szellemes, áradó és talányos – kiváló alap a varázslatos történet újszerű feldolgozására.

jose_cura_kovacs_geza_600x400
2019.03.26

Hosszú évek hányattatásai után újra nyilvános koncertek sorát adják a Magyar Rádió Művészeti Együttesei. Bár az épületeik hamarosan új kezekbe kerülnek, azt remélik: zavartalanul folytathatják a munkát a Bródy Sándor utcában. José Cura szerződtetéséről, célokról, függetlenségről is kérdeztük Kovács Géza ügyvezető igazgatót.

Rick Astley 2018-ban megjelent Beautiful Life című albuma sikeres visszatérést hozott számára, idén pedig a magyar közönség is ízelítőt kap az örök sztár megújult stílusának varázsából: augusztus 3-án az énekes kifinomult soul hangzását élvezhetik a rajongók a Paloznaki Jazzpikniken! A legendás Never Gonna Give You Up szerzője mellett fellép a The Jacksons, a Peet Project, a The Brand New Heavies, a Little G Weevil, a Silhouette & Vinx, Maceo Parker, valamint az Adani&Wolf is.

 

 

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában. Az 1880-as években a jelenlegi ásatás helyétől északra feltártak egy Árpád-kori temetőt, és szakemberek már akkor úgy gondolták, hogy a temetőtől délebbre település fekhetett. A mostani leletek – a gabonatároló gödrök, és a földbe mélyített épületek, amelyekben épített, boltozatos kemencék figyelhetők meg – ennek lehetnek bizonyítékai.

A kora újkorra keltezhető régészeti leletekre a szecessziós épület rekonstrukciója során bukkantak. Megtalálhatók köztük a különféle főzőedények szép darabjai, korsók mutatós töredékei, valamint díszes korsók. A feltáró munkálatok során további leletek előkerülése várható, melyek segítségével pontosíthatók a korszakkal, Szentes történetével kapcsolatos ismeretek.

A Magyar Hollywood Tanács hétállomásos felvidéki túrára indult, hogy világhírű magyar filmesekről és fotósokról emlékezzen meg. Az első állomás Nagymad volt, ahonnan a két világháború közötti időszak világhírű magyar gyermekszínésze, Lubinszky Tibor, A kis lord (1918), a Twist Olivér (1919), A csodagyerek (1920) és a Koldus és királyfi főszereplőjének családja származott. A programsorozat következő állomása Nagykapos lesz, ahonnan a háborús fotóművészet nagy alakja, Robert Capa, azaz Friedman Endre felmenői származnak. A túra során eljutnak azokra a településekre is, ahol Putty Lia némafilmsztár, Peter Lorre (Löwenstein Péter) világhírű amerikai színész, Charles Korvin és Cornel Wilde (Weisz Kornél) filmszínész született, illetve amelyek Paul Newman és Tony Curtis felmenőihez kötődnek.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

A Huszárik Zoltán filmrendező rajzaiból, grafikáiból nyílik kiállítás Csömörön március 29-én 18 órakor.

Huszarik_r

Március 28-án a Szegedi Nemzeti Színház próbáira és teátrumába is benézhetnek az érdeklődők, este pedig feltárulnak az opera titkai.

 

Viva la Viola! címmel tart rendhagyó koncertet a Rádiózenekar brácsaművészeiből alakult kvartett az Uránia Nemzeti Filmszínházban március 28-án. A kvartett kifejezetten négy brácsára komponált műveket és átiratokat ad elő. Bíró-Érsek Lilla, Madák Katalin, Fülöp Levente és Máté Győző azzal a céllal állnak ebben a formációban közönség elé, hogy bemutassák hangszerük igazi képességeit.

A francia újzenei színtér többszörösen díjazott, zömében fiatal alkotói hallhatók a Budapest Music Center ötnapos Francia Jazz Fesztiválján március 26-tól 30-ig, a Frankofón Fesztivál eseménysorozat részeként.

 

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma