15_eves

2011.10.17
Götz Eszter
Egy üvegfalra nyomódott nő torzképe érkezik a városba. Blanche DuBois-ból csak ennyit látunk, amikor Tennessee Williams darabja elkezdődik a Radnóti Színház színpadán. KRITIKA
A Vágyvillamos főszereplőjét szimbolikus és patologikus értelemben végig ez az üvegfal választja el a többi szereplőtől. És csak a második felvonásban következik be az a pillanat, amikor legalább a néző átjut a falon, megközelítheti Blanche világát, részévé lesz annak az elfojtott, de bármikor kirobbanó őrületnek, amit a nő magában cipel.
 Kováts Adél és Petrik Andrea
Zsótér Sándor rendezése az első perctől az utolsóig őrület és normalitás határán egyensúlyoz, sohasem tudhatjuk egyértelműen, mikor léptük át Blanche-sal együtt a kritikus határvonalat. Zsótér most az előadás kedvéért Ambrus Máriával együtt újrafordította a drámát, megszabadította a romantikus sallangoktól és kifinomult nyelvi eszközökkel bélelte ki a skizofréniába zuhanó asszony hadakozását a külvilággal. Kitűnő szöveg lett, erőteljes áthallásokkal, a szinonima-szótár gépies felmondásával, kibomló és megrekedő szó-özönökkel, stílusidézetekkel, elmotyogott verbális ínyencségekkel. Williams nyelve ebben a változatban mindenestül Blanche DuBois belső monológjává válik, ami magába olvasztja a külvilág ízléstelen, brutális megnyilatkozásait is, de csak azért, hogy árnyaltan kifejezze egy megbomlott lélek hangjait.
 Csányi Sándor és Petrik Andrea
A hangok azonban – legalábbis az első felvonás végéig – nehezen azonosítható szólamokra töredeznek, összhangzás nélkül. Egészen idáig azt érezzük, hogy félreértelmezett hangsúlyok, egymás mellett elbeszélt igazságok káosza foglalta el a színpadot. Az egykori jómódú, művelt déli családból származó Blanche látogatóba érkezik húga, Stella otthonába, New Orleans prolinegyedébe, és szétdúl mindent, ami addig kitűnően működött. Williams drámájában a sérült, hazugságokba menekülő nő és a brutális, nyers, minden finomságot nélkülöző környezet összeütközése szikrázik föl. Zsótér olvasatában azonban szinte mindegy, hol és mikor fordul elő Blanche, kikkel kerül kapcsolatba és hogyan. Itt egyedül a skizofrénia és a valóság ütközik ("Nem szeretem a realizmust", bukik ki Blanche-ból a darab vége felé). Nem is beszélhetünk valódi ütközetekről, hiszen a párbeszédek jó része a néző felé fordulva hangzik el, légüres térben, a viszonyok helyett azok kivonatát kapjuk. Mintha a cselekmény csupán Blanche lelkében kelne életre. Széttört valóság-cserepeken lépked, és a darab többi figurája csak e cserepek része. Ambrus Mária díszlete is átmeneti teret ábrázol: a Kowalski-házaspár lakását kívülről látjuk, a belső tér eseményeit csukott ablak vagy az üvegfal mögül látjuk, ablakpárkányok, korlátok és klímaberendezések uralják a teret, meg egy hajókémény formájú szoba, ami Blanche menedéke, ide rejti a holmiját, ide jár átöltözni, ez az egyetlen privát tere a család kínálta, kényszerű, köztes létben.
 Kováts Adél és Schneider Zoltán
A második felvonásra már nem keressük a kapcsolatokat. Itt válik egyértelművé, hogy az előadás valójában egyetlen figura hadszíntere. Kováts Adél olyan szilárd és bámulatosan gazdag szerkezetet épít fel Blanche DuBois szerepéből, ami lehetetlenné teszi a kapcsolatok megelevenedését. Felejthetetlen színészi teljesítménye, a leheletfinom határ preciőz ízlés és közönségesség között, kemény és kirobbanó nőisége, az üvegfal mögé zárt lélek őrjöngése ritka jelenség a hazai színpadon. De éppen ez a koncentrált színpadi jelenlét, ez az elképesztő sokszólamúság tette az előadást monodrámává. Blanche mellett kétdimenzióssá silányodott az összes többi figura: a karakteres, de szenvedélyt felmutatni nem képes Stella (Petrik Andrea) és a kedves, mackós, férfiasságában csúnyán kihasznált Mitch (Schneider Zoltán). Egyedül Csányi Sándor mutat fel ellenerőt Blanche-sal szemben Kowalski szerepében, mint ösztönök vezérelte hím, de ő is csak az erőszakkal, a test fölényével képes hámba fogni Blanche illékony illúziókra épített világát. Blanche ebben a közegben teljesen egyedül marad, magának játssza el a hosszú fürdőjeleneteket és magának öltözik föl pazar giccs-mezekbe. Szikrázó pillanatok tömegét hozza Kováts Adél, miközben felszámolja maga körül a darab valós közegét, és az egészet egy nagyszabású monodrámává alakítja.

KAD_Kultura_596x90_002

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

egy

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma