Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

Zoboki_Gabor_by_Beres_Attila_1


Feltételezem, hogy a tánchoz hasonlóan az építészetben is kell egy szikra, egy művészi alapgondolat az alkotáshoz, nem?

A kérdés azért zseniális, mert értenünk kell, hogy az építész nem a matériák világából jön, hanem a szellemvilágból. Először egy szellemi folyamat zajlik, és utána, mint egy koreográfiánál, a lépéseket is ki kell találni. Hogy ki mikor jön be, milyen fényben van a táncos – ezek már a következő lépések.


Mi ugyanígy mozgunk a művészetnek a humánuma és a reáliái között. A kérdés azért nemes, mert a legnehezebb a tánc szimbólumrendszerét megtalálni és átírni az építészet nyelvére. Itt két dologról kell beszélnünk: egyrészt van egy hallatlan gazdag folklórkincsünk, másrészt vannak zseniális kortárs alkotóink.


A Nemzeti Táncszínház ennek a két tájnak az összetalálkozása. Észak és dél, mely az egyenlítőnél, valahol középen összekapcsolódik. Kellett valami olyan szimbolikus erőt az előcsarnokba beleplántálni, ami mindenkit első pillanatban a tánchoz fog kötni. Mikor itt az előcsarnok hatalmas legyezőjét nézzük, ez nem egy l’art pour l’art akció. Meggyőződésem, hogy egy táncos hölgy szoknyájának a fellibbenését látjuk. Benne van a dinamika, az atektonika.


nemzeti_tancszinhaz


Nem érezzük gravitációt, 1500 tonna lóg a fejünk fölött, ahol 120 ember ül egy csomó táncossal egy teremben. A tartószerkezetet úgy vittük ki oldalra, hogy lényegében a függő stúdiószínház alatt egy újabb színházat tudtunk létrehozni. A „nagy ötlet” nem egy perc szüleménye


És van még egy szempont. Egy ilyen ház nem húsz, hanem száz-százötven évre épül. Időtlen motívumrendszert kell megfogni. Kétségtelen, hogy kevés olyan épületehetőség adódik egy építész pályája során, ahol ezt a szimbolikus erőt használhatja, hiszen a feladataink nagy része alkalmazott művészt kíván. Irodaház, lakóház, ipari épület. Itt valóban volt egy szabadság és egy fantasztikus háttér, mert a Nemzeti Táncszínház létező, működő, virulens, virtuóz szervezet.


Nemzeti_Tancszinhaz_9
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Kik segítették a munkájában?

Különösen Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, aki mérnökké vált ez alatt a pár év alatt. A colos deszkáról ma már úgy beszél, mint én a széki legényesről. Itt két világ találkozik, és hogy ezt jól meg is lehessen csinálni, ahhoz jó társak kellenek. Egy építész csapat akkor jó, ha a földhöz kötődő konstruktőri szellemiségek és „10 centivel a föld fölött lebegő”, az ideák világát kereső álmodó karakterek egyszerre vannak jelen benne.


Ennél a háznál ez sikeresen létrejött. Egyfajta alkati dolog is szerepet játszott, mert egyrészt én szeretem a gazdag alkotói közösséget, másrészt erre a feladatra két zseniális kolléga, Orlovits Balász és Lente András voltak a vezető építész társaim.

 

Zoboki_sajtobejaras
Zoboki Gábor, a Zoboki Építésziroda vezető építésze, Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója az épület sajtóbejárásán
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Meséljen kicsit az épületről, mi található benne?

A ház szíve a nagyterem. Az alapja lényegében egy sík padló, bárhol lehet rajta táncolni. Ezen van egy könnyen mozdítható, pár óra alatt összecsukható, ültetett lépcsős nézőtér, ami bármilyen irányban kifordítható, szögekbe állítható, laposabbra hangolható, kényelmes, modern székekkel.


Itt bármely, az intézmény palettáján szereplő táncprodukciót be tudnak mutatni. Ez egy 368 fős, nagyszínházi tér, világítási karzatokkal, színháztechnológiával, jó akusztikával és egy nagy színpadtérrel, ahol a hátsó színpad nemcsak az öltözéshez, de a vetítéshez is létkérdés. Emögött és körben találhatók a kiszolgáló egységek.


Nemzeti_Tancszinhaz_16
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A táncszínház próbál, üzemel, gyerekprogramjai vannak, filmvetítések, előadások, százas nagyságrendű munkatárs csapatnak kell munkaterepet adnunk. Fej-tor-potrohot nézve a fejét hagytam legutoljára: tulajdonképpen ez az előcsarnok. Volt egy iparépület, amelyre egy 21. századi építészeti válasz jött: a hatalmas előcsarnok, aminek gyönyörű nyitott üveg homlokzata a parkra néz, efölött lebeg ebben a hatalmas szoknyában egy százhúsz fős kísérleti stúdiószínház.


Azokra a fiatal alkotókra gondoltunk, akiknek a nézőközönsége talán még nem olyan jelentős létszámú, de amit a táncművészet nyelvén el akarnak mondani, arra lehetőségük adódjon az itteni, nagyon gazdag technológiai háttérrel. Az előcsarnoki tér fele akciótér, a padozat színházként, a lépcső nézőtérként is használható. Itt a legkülönbözőbb műfajoknak szeretnénk befogadóteret adni.


Nemzeti_Tancszinhaz_14
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Elégedett a végeredménnyel?

Mondják, hogy elkészülte után az építész megszabadul a művétől, de ez nem így van. Az ember ilyenkor izgul, takarít, kiviteti a szobanövényt, ami nem tetszik, panaszkodik, hogy nem csiszolták vissza a dilatációt a parkettán. Van bennünk egy sor elvárás. Sok művészeti ágban, így az építészetben is elengedhetetlen a spontaneitás, de mi minden ötlet után még százszor visszamegyünk ugyanahhoz a problémához.


Atadas
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója és Zoboki Gábor az új épület ünnepélyes átadásán. Fotó: MTI/Illyés Tibor


Az elmúlt négy év tele volt gondolatokkal, és mikor az ember egy ilyen házba belép, megérzi a gondolatsűrűséget. Ha egy épület jól végiggondolt, akkor a látogató máshogy viselkedik benne. Mások a rezgések, más az egésznek a hangulata. Ennek nyilván van egy kicsit túlmagyarázott spirituális jelentősége, de az anyaghasználat, a tér intimitása, az akusztikája mind-mind szükséges ahhoz, hogy mi, emberek, akik a természetből bejöttünk, az épített környezetben is jól érezzük magunkat.


Itt tűzoltók szívén, ütőerén áthatolva tudtuk elérni azt, hogy nagy terekben is natúr faanyagot alkalmazhassunk, ami a mi folklór kultúránkban kötelezvény. Az is fontos volt, hogy ne legyen bonyolult a ház, ne legyen benne túl sok részlet, ne legyen drága, és ezzel mind-mind meg kellett küzdeni. Pazarlás nélkül értük el, hogy ha belépsz, úgy érzed, hazajössz.


gkt

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma