IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

Zoboki_Gabor_by_Beres_Attila_1


Feltételezem, hogy a tánchoz hasonlóan az építészetben is kell egy szikra, egy művészi alapgondolat az alkotáshoz, nem?

A kérdés azért zseniális, mert értenünk kell, hogy az építész nem a matériák világából jön, hanem a szellemvilágból. Először egy szellemi folyamat zajlik, és utána, mint egy koreográfiánál, a lépéseket is ki kell találni. Hogy ki mikor jön be, milyen fényben van a táncos – ezek már a következő lépések.


Mi ugyanígy mozgunk a művészetnek a humánuma és a reáliái között. A kérdés azért nemes, mert a legnehezebb a tánc szimbólumrendszerét megtalálni és átírni az építészet nyelvére. Itt két dologról kell beszélnünk: egyrészt van egy hallatlan gazdag folklórkincsünk, másrészt vannak zseniális kortárs alkotóink.


A Nemzeti Táncszínház ennek a két tájnak az összetalálkozása. Észak és dél, mely az egyenlítőnél, valahol középen összekapcsolódik. Kellett valami olyan szimbolikus erőt az előcsarnokba beleplántálni, ami mindenkit első pillanatban a tánchoz fog kötni. Mikor itt az előcsarnok hatalmas legyezőjét nézzük, ez nem egy l’art pour l’art akció. Meggyőződésem, hogy egy táncos hölgy szoknyájának a fellibbenését látjuk. Benne van a dinamika, az atektonika.


nemzeti_tancszinhaz


Nem érezzük gravitációt, 1500 tonna lóg a fejünk fölött, ahol 120 ember ül egy csomó táncossal egy teremben. A tartószerkezetet úgy vittük ki oldalra, hogy lényegében a függő stúdiószínház alatt egy újabb színházat tudtunk létrehozni. A „nagy ötlet” nem egy perc szüleménye


És van még egy szempont. Egy ilyen ház nem húsz, hanem száz-százötven évre épül. Időtlen motívumrendszert kell megfogni. Kétségtelen, hogy kevés olyan épületehetőség adódik egy építész pályája során, ahol ezt a szimbolikus erőt használhatja, hiszen a feladataink nagy része alkalmazott művészt kíván. Irodaház, lakóház, ipari épület. Itt valóban volt egy szabadság és egy fantasztikus háttér, mert a Nemzeti Táncszínház létező, működő, virulens, virtuóz szervezet.


Nemzeti_Tancszinhaz_9
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Kik segítették a munkájában?

Különösen Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, aki mérnökké vált ez alatt a pár év alatt. A colos deszkáról ma már úgy beszél, mint én a széki legényesről. Itt két világ találkozik, és hogy ezt jól meg is lehessen csinálni, ahhoz jó társak kellenek. Egy építész csapat akkor jó, ha a földhöz kötődő konstruktőri szellemiségek és „10 centivel a föld fölött lebegő”, az ideák világát kereső álmodó karakterek egyszerre vannak jelen benne.


Ennél a háznál ez sikeresen létrejött. Egyfajta alkati dolog is szerepet játszott, mert egyrészt én szeretem a gazdag alkotói közösséget, másrészt erre a feladatra két zseniális kolléga, Orlovits Balász és Lente András voltak a vezető építész társaim.

 

Zoboki_sajtobejaras
Zoboki Gábor, a Zoboki Építésziroda vezető építésze, Glázer Tamás, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója az épület sajtóbejárásán
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Meséljen kicsit az épületről, mi található benne?

A ház szíve a nagyterem. Az alapja lényegében egy sík padló, bárhol lehet rajta táncolni. Ezen van egy könnyen mozdítható, pár óra alatt összecsukható, ültetett lépcsős nézőtér, ami bármilyen irányban kifordítható, szögekbe állítható, laposabbra hangolható, kényelmes, modern székekkel.


Itt bármely, az intézmény palettáján szereplő táncprodukciót be tudnak mutatni. Ez egy 368 fős, nagyszínházi tér, világítási karzatokkal, színháztechnológiával, jó akusztikával és egy nagy színpadtérrel, ahol a hátsó színpad nemcsak az öltözéshez, de a vetítéshez is létkérdés. Emögött és körben találhatók a kiszolgáló egységek.


Nemzeti_Tancszinhaz_16
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A táncszínház próbál, üzemel, gyerekprogramjai vannak, filmvetítések, előadások, százas nagyságrendű munkatárs csapatnak kell munkaterepet adnunk. Fej-tor-potrohot nézve a fejét hagytam legutoljára: tulajdonképpen ez az előcsarnok. Volt egy iparépület, amelyre egy 21. századi építészeti válasz jött: a hatalmas előcsarnok, aminek gyönyörű nyitott üveg homlokzata a parkra néz, efölött lebeg ebben a hatalmas szoknyában egy százhúsz fős kísérleti stúdiószínház.


Azokra a fiatal alkotókra gondoltunk, akiknek a nézőközönsége talán még nem olyan jelentős létszámú, de amit a táncművészet nyelvén el akarnak mondani, arra lehetőségük adódjon az itteni, nagyon gazdag technológiai háttérrel. Az előcsarnoki tér fele akciótér, a padozat színházként, a lépcső nézőtérként is használható. Itt a legkülönbözőbb műfajoknak szeretnénk befogadóteret adni.


Nemzeti_Tancszinhaz_14
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Elégedett a végeredménnyel?

Mondják, hogy elkészülte után az építész megszabadul a művétől, de ez nem így van. Az ember ilyenkor izgul, takarít, kiviteti a szobanövényt, ami nem tetszik, panaszkodik, hogy nem csiszolták vissza a dilatációt a parkettán. Van bennünk egy sor elvárás. Sok művészeti ágban, így az építészetben is elengedhetetlen a spontaneitás, de mi minden ötlet után még százszor visszamegyünk ugyanahhoz a problémához.


Atadas
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója és Zoboki Gábor az új épület ünnepélyes átadásán. Fotó: MTI/Illyés Tibor


Az elmúlt négy év tele volt gondolatokkal, és mikor az ember egy ilyen házba belép, megérzi a gondolatsűrűséget. Ha egy épület jól végiggondolt, akkor a látogató máshogy viselkedik benne. Mások a rezgések, más az egésznek a hangulata. Ennek nyilván van egy kicsit túlmagyarázott spirituális jelentősége, de az anyaghasználat, a tér intimitása, az akusztikája mind-mind szükséges ahhoz, hogy mi, emberek, akik a természetből bejöttünk, az épített környezetben is jól érezzük magunkat.


Itt tűzoltók szívén, ütőerén áthatolva tudtuk elérni azt, hogy nagy terekben is natúr faanyagot alkalmazhassunk, ami a mi folklór kultúránkban kötelezvény. Az is fontos volt, hogy ne legyen bonyolult a ház, ne legyen benne túl sok részlet, ne legyen drága, és ezzel mind-mind meg kellett küzdeni. Pazarlás nélkül értük el, hogy ha belépsz, úgy érzed, hazajössz.


gkt

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma