2019.01.27

Mitől különleges a Holt költők társasága  film alapján készült darab, amelyet a Petőfi Színházban mutattak be Európában először? Miért döntött úgy, hogy Marton Lászlót kéri fel a Tartuffe rendezésére? Megújul-e a színház 2023-ig, amikor Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lehet? Ezekről is beszélgettünk Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművésszel, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjával. INTERJÚ

oberfrank-pal_r
Oberfrank Pál
Fotó: origo

Művészeti vezetésével idén megújul a Magyar Művészeti Akadémia Szó • szín • játék címet viselő programsorozata. Milyen elképzelésekkel látott a feladathoz?

Elsősorban figyelembe vettem a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadó negyedik emeletén található Sinkovits Imre Kamaraszínpad adottságait. A kétszáz nézőt befogadó terem technikailag jól felszerelt kamaraszínpadával kifejezetten alkalmas arra, hogy a vidéki színházak kiváló stúdió- és kamara-előadásait Budapesten is láthassa a közönség. A művészeti koncepcióm előbbi sarokpontja mellett a másik fő célom az volt, hogy lehetőséget kínáljak a kortárs magyar szerzők bemutatására. Ritkán játszott, míves alkotásokat is szeretnék műsorra tűzni, akár felolvasó-színházi előadásként is. Mindemellett szándékomban áll integrálni a Magyar Művészeti Akadémia különböző tagozatait annak érdekében, hogy a Szó • szín • játék programsorozatban többek között a filmesek, az irodalmárok, a képzőművészek és a zeneművészek egyszerre mutatkozhassanak meg.


Oszkar_es_Rozsa_Mami_Rozsa_Laszlo_Kubik_Anna_foto_Mathe_Andras_02
Rózsa László és Kubik Anna az Oszkár és Rózsa mami előadásban
Fotó: Máthé András


A Magyar Teátrumi Társaság alelnökeként egy korábbi interjúban elmondta: fontos, hogy párbeszéd kezdődött a Magyar Színházi Társasággal. Hogyan folytatódik a jövőben a közeledés?

Szeretném megerősíteni azt, hogy egy hajóban evezünk. Közös a felelősségünk is: a közönség szolgálata. Az időnk is hasonlóan véges, hiszen néhány évtizedet töltünk a pályán, ezalatt kell nyomot hagynunk nem csupán a most hűséges, hanem a felnövő közönségben is. A magyarországi társulati, színházi rendszer, a fenntartó, a minisztérium és a városvezetés is odafigyel a kultúrára, és biztosítja a forrásokat, amelyek jó elosztása nagyon fontos, hogy minden területre arányosan jusson pénz. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenkinek lehetősége nyíljon a szabad alkotásra, de természetesen ennek is van határa. Célunk, hogy ne a megbotránkoztatás, hanem a hit, a remény és a szépség dicsérete kerüljön fókuszba, természetesen nem álságosan, és nem eltagadva azt, hogy az élet tele van szenvedéssel. Ezen túlmenően ki kell alakítanunk a méltó módját a művészi pálya elkezdésének és befejezésének, és a szakmában megjelenő összes, eddig meg nem oldott kérdésre is választ kell találnunk.


Amikor 2010-ben a Petőfi Színház élére került, hangsúlyozta, hogy a vidéki színházak feladata egyfajta szellemi, lelki és kulturális központ létrehozása, ahol a nézők az előadás végén katarzist, boldogságot és reményt kaphatnak. Visszatekintve az elmúlt időszakra, sikerült ezt elérni Veszprémben?

A veszprémi közönség nagyon odafigyel a színházára. Önmagában is beszédes, hogy több mint húszezer bérletesünk van, az éves nézőszámunk pedig százezer fölötti. Szeretnek hozzánk jönni. Ars poeticánk: közösségben a közönséggel. Jó érzés velük együtt színházat csinálni, aminek komoly múltja van a városban. A jövőt is közösen építjük, szó szoros értelemben is, hiszen éppen előttünk áll a színház rekonstrukciója. Visszaállítjuk a Medgyaszay István által 1908-ban tervezett gyönyörű épület eredeti ornamentikáját, felületeit és arányait. Emellett technikailag is fejlődünk: süllyesztőt, süllyeszthető zenekari árkot, forgószínpadot, új hívórendszert és zsinórpadlás-felújítást tervezünk. Tapasztalataink szerint az új terek lelki és szellemi megújulást is hoznak.


veszprem-szinhaz
A színház 1909-ben
Fotó: Kárpáti Zoltán

Javában zajlanak a Tartuffe próbái, amelynek február 8-án tartják a bemutatóját. Az előadás rendezője Marton László. Szintén a Kossuth-díjas színházi alkotó állítja színpadra Márai Sándor Hallgatni akartam című darabját, amelyet január 27-én láthat a közönség a veszprémi teátrum Nagyszínházában. Az alkotót ért tavalyi támadások után Veszprémben dolgozhat először egykori mestere. Mi volt erről a véleménye a városban élőknek?

Egy-két kérdést kaptam csupán, hogy jól átgondoltam-e a döntésem. Azok az emberek, akik fontosak számomra – illetve a fenntartó, a városvezetés is – támogatásukról biztosítottak. Ahogyan egyre előrébb haladunk a próbafolyamatban és együtt dolgozunk az előadáson, még inkább megerősödik bennem az érzés, hogy minden szempontból jó döntést hoztam, és emberileg is azt gondolom, hogy nem tehettünk másképp. Az internet világa, a mai durvuló hangnem sok embert ránt le felelőtlenül a pokolba, bárki bárkit kíméletlenül tönkre tehet, ezért fokozott a felelősségünk abban is, hogy megtaláljuk a másikat, kezet nyújtsunk, és fölemeljük egymást. Mindenki hordoz sebeket, és mindnyájan Isten gyermekei vagyunk. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Hegedus_D._Geza_Hallgatni_akartam
Hegedűs D. Géza Márai Sándor Hallgatni akartam című monodrámájában
Fotó: petofiszinhaz.hu/Szkárossy Zsuzsa


Hagyományteremtő céllal indult el a színházban tavaly nyáron az Érzékenyítő Fesztivál. Ajánlójuk szerint egy színházi előadás egyben érzékenyítés is, ami átformálhatja a mentalitását a nézőknek és az előadóknak egyaránt. Miért van szükség az előadások társadalomformáló hatására, és egy fesztiválra, amely kifejezetten erre koncentrál?

Arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy egymásra vagyunk utalva. A színházi katarzis az empátiára való nevelés eszköze lehet. Pár napig hat ránk az eladás, néha megváltoztat valamit bennünk. Ám ha már eleve úgy megyünk színházba, hogy ott egy bizonyos élettörténettel kapcsolatban felmerülő kérdésekre, helyzetekre és lehetséges válaszokra figyelünk, majd klinikai szakpszichológussal beszélgetünk minderről, az maradandóbb élményt nyújthat, hiszen alkalom nyílik arra, hogy a nézők megosszák a jelenlévőkkel a saját történeteiket. Ettől az Érzékenyítő Fesztivál személyes találkozássá válik.


Az I. Rátonyi Róbert Operettfesztivált szintén tavaly rendezték meg először. Miért fontos az operett népszerűsítése?

Valóban, idén júniusban ismét benépesül a Petőfi Színház és az épületet körbe ölelő színházkert. A tavalyinak az Érzékenyítő Fesztiválhoz hasonlóan ennek is hatalmas sikere volt a maga közel hatezer látogatójával. Meglepő, hogy a fiatalok közül is mennyien szeretik a műfajt, és talán a napjainkban divatos retro-hangulat is ráerősít arra, hogy picit a múltunk felé is fordulunk. Fesztiválunkkal az operett klasszikus értékeit szeretnénk továbbéltetni, megidézzük az elmúlt évtizedekben maradandót alkotó művészeket, különös figyelemmel Rátonyi Róbertre, akinek élete utolsó szakaszát meghatározta a Veszprémi Petőfi Színház, több előadást is rendezett nálunk. Munkássága előtt tavaly – a színpadi és szabadtéri programokon túl – kiállítással és kerekasztal-beszélgetéssel is tisztelegtünk, és idén is változatos programokkal, koncertekkel, előadásokkal várjuk az operettet kedvelő közönséget.


operettfesztival
A tavalyi operettfesztivál Veszprémben
Fotó: petofiszinhaz.hu


2023-ban Veszprém lehet Európa Kulturális Fővárosa. Tudják már, hogy milyen eseményekkel készülnek?

Ez a lehetőség sokéves koncentrált munka eredménye.Terveink szerint 2023-ra befejezzük az épület és a színházkert rekonstrukcióját, hiszen ezek a terek is részei lesznek az eseményeknek. Olyan programokban is gondolkodunk, amelyek túlnyúlnak az országhatárainkon. Elsősorban közép-európai, európai együttműködésben szervezünk színházi, prózai és zenés előadásokat, Veszprémben és a Balaton-felvidéken pedig mesterkurzusokat.


holtkoltok_VPSZ
Holt költők társasága
Fotó: petofiszinhaz.hu


Régi vágyuk teljesült azzal, hogy 2017-ben Európában elsőként mutatták be a Holt költők társasága című film alapján készült színdarabot. Ebben Ön alakítja John Keating szerepét, a diákjait formabontó módon nevelő tanárt. Idén ezt a darabot a budapesti közönség is láthatja. Mitől különleges az Ön számára a darab és az előadás?

Vannak történetek, amelyek úgy magukkal ragadják az embert, hogy végül el sem eresztik. Ilyen Tom Schulman darabja is, melyet nem sokkal európai ősbemutatónk után a budapesti Nemzeti Színház meghívására a fővárosban is nagy sikerrel játszottuk. Izgalmas kihívás a fiatalok nyelvén megszólítani a diákokat és hozzánk kapcsolni a jövő közönségét. A Holt költők társaságával el tudtuk varázsolni a középiskolásokat. Már az első pillanattól kezdve odatapadnak a színpadra, érzik, hogy róluk szól, és minden mondattal azonosulnak. Még napokkal az előadás után is a színpadon történtekről beszéltek. Ennél különlegesebb élményt nem is kívánhatok magamnak, magunknak.

 

Pál Amanda

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma