tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.03

A kortárs magyar próza egyik legkiválóbb szerzője, aki hat elméleti kötet után 2010-ben debütált szépíróként. A hangos sikert második regénye, a szegedi hajléktalanok világát bemutató A harmadik híd hozta meg számára. Szilasi László azt vallja, hogy szinte mindent az irodalom által tudunk igazán zavartalanul megszemlélni. Sajátos írói világába március 14-én a Müpa Literárium estjén enged betekintést.

Szilasi_Laszlo_c_Szilagyi_Lenke


Tanszékvezető egyetemi tanár, irodalomtörténész, esszéista, a régi magyar költészettörténet, a 19. századi magyar regény és a kortárs próza tudós kutatója, valamint regényíró. Szilasi László zsengéit, a Kanetti-novellákat a kilencvenes évek folyóirataiban olvashattuk, 2000-ben álnéven, Németh Gáborral közösen jegyezte a Kész regényt. Majd elkezdte gyötörni egy fiktív gyilkosság, aminek első regényében, a Szentek hárfájában járt utána. Az alföldi kisvárosban – az író szülővárosára, Békéscsabára hasonlító - Árpádharagosban játszódó cselekmény átível nagyjából az egész 20. századon, az első világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig. Az intellektuális krimiként aposztrofált művel az író kidolgozott elbeszélői nyelven, magabiztosan debütált.

 

Második regényét, A harmadik hidat egy barátja ihlette, aki napról napra vesztette el mindenét. A mű megírását alapos kutatómunka előzte meg, személyes tapasztalatokat gyűjtött a szegedi hajléktalanok világában. Egy korábbi interjúban így nyilatkozott erről: „A harmadik híd megírásával például a hajléktalanság körülményei között élő embereket próbáltam közelebbről tanulmányozni. Ezt pedig úgy éltem meg, mint a felejtés ellen történő munkát.” S a könyvvel az olvasó figyelmét is ráirányítja valamire, amit addig nem vett észre: láthatóvá teszi az utcán élő embereket.

A Müpa irodalmi estjén megtudhatjuk, hogyan fér meg egy személyben a szépírás és a tudományos munka, valóban olvasta-e Jókai Mór minden művét, van-e olyan, hogy szegedi irodalom, hogyan sikerült a szegedi hajléktalanok világát belülről oly alaposan kiismernie, mint ahogyan az a regényben megmutatkozik. Szilasi László írásaiból Fátyol Kamilla és Terhes Sándor színművészek olvasnak fel, míg a zenét az ofszet gépmesterből zenei szerkesztővé, újságíróvá, 1995-től pedig népszerű dj-jévé avanzsált djArab fogja szolgáltatni.

 

Literárium – Kortárs írók a Müpában
Szilasi László-est

2016. március 14., Üvegterem

 

Közreműködők: Veiszer Alinda – műsorvezető-háziasszony, Fátyol Kamilla és Terhes Sándor – színművészek, dj Arab

 

Alkotók: Balog József – rendező, Keresztury Tibor – sorozatszerkesztő

Kulcsszavak: Szilasi LászlóMüpairodalom

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma