IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.16

Felavatták Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter állószobrát, Juha Richárd szobrászművész alkotását május 15-én a Debreceni Egyetem (DE) központi épülete előtti téren. Balog Zoltán, az ügyvezető kormány emberi erőforrások minisztere avató beszédében elmondta: Klebelsberg Kunó öröksége „a nemzet szolgálatát hivatásul választó ember számára mérték, példa és biztatás”.

Klebelsberg Kunó számára a kultúra tétje a nemzet élete, a nemzet megmaradása és gyarapodása volt. Ez az az irány, amelyet követnünk kell – tette hozzá. Balog Zoltán hosszan méltatta Klebelsberg Kunónak az emberi minőség, az emberi tudás iránti elkötelezettségét mondván, ez az az irány, amelyhez visszatértek, és amelynek lényege: a kultúra elsőbbsége a kormányzati munkában. Az Európai Unión belül az egyik legmagasabb a kulturális kiadások részaránya Magyarországon – tette hozzá, kiemelve, hogy 2010 és 2017 között 2,5 szeresére emelkedtek a kulturális célú működési kiadások, 56 százalékkal bővült a színházak látogatottsága, amely 2016-ra elérte a 7,1 milliót. A múzeumok látogatottsága meghaladta a tízmilliót, a hangversenyek látogatottság megduplázódott, az ismeretterjesztő rendezvények látogatottsága pedig 50 százalékkal bővült – sorolta.


Kuno1

 

Balog Zoltán szerint a kultúrához sorolható az is, hogy míg 2002 és 2010 között a házasságkötések száma Magyarországon 23 százalékkal csökkent, addig 2010 és 2016 között 46 százalékkal nőtt. Ilyen fordulatra Európában sehol nincs példa – jegyezte meg. Az emberi erőforrások minisztere végezetül arról beszélt, hogy a 4. ipari forradalom küszöbén is szükség van – ahogy Klebelsberg mondta – vezérelvekre, amelyek előre vihetik az országot. „Lehet-e ez más, mint a keresztény értékek és a nemzeti eszme újrafelfedezése, és érett segítséggé formálása?” – tette fel a kérdést.

 

Kósa Lajos, a leköszönő kormány tárca nélküli minisztere örömét fejezte ki, hogy a volt kultuszminiszter szobra annak a gróf Tisza István egykori miniszterelnöknek a szobra mellett áll, amelyet 1927-ben – még egy másik helyszínen – Klebelsberg Kunó avatott fel. Felidézte, hogy gróf Tisza István szobrát 1946-ban az akkori egyetemi ifjúság döntötte le, azzal pedig, hogy az egyetemi ifjúság állíttatta vissza, régi adósságot törlesztettek. A miniszter üdvözölte, hogy a szimmetrikus tér másik oldalára Tisza István kultuszminiszterének a szobra került, ők ketten ugyanis nagyon sokat tettek a debreceni egyetemért, és azért, hogy a magyarságnak Trianon után is fontos szerepe legyen a Kárpát-medencében. „Ma sem más a feladatunk, mint hogy erősek, pallérozottak, nagyok legyünk, és tudjunk együttműködni a szomszéd népekkel” – hangoztatta Kósa Lajos.


Kuno2

 

Papp László, Debrecen polgármestere szerint Klebelsberg Kunó meglátta Debrecenben, hogy a Trianon utáni Magyarországon betöltheti a szellemi kapocs szerepét, ami „lehetőséget adhat a határon túli területek visszaintegrálásában”. Az egykori kultuszminiszter álma mára valósággá vált: 2018-ra az ország „másik fővárosa” a tudomány, az oktatás, a kultúra, a gazdaság terén képes a régió határon túli területeire is kiterjeszteni a hatását. Szilvássy Zoltán, a DE rektora azt mondta: mostantól két életét, munkáját, vagyonát, tehetségét a közösségért bármikor feláldozni képes arisztokrata áll őrt az egyetem központi épülete előtt. Bognár István Ádám, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszédében a néhai kultuszminiszter egyik főművének nevezte a debreceni egyetem központi épületét.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

mamor_zelleiboglarka1

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma