NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2015.09.14
Weninger Andrea

Újragondolt cirkuszművészetről, a Fővárosi Nagycirkusz imázsáról, az októberben érkező új műsorról, illetve a havi rendszerességel jelentkező ARTista Café-ról beszélgettünk Fekete Péter miniszteri biztossal, a MACIVA igazgatójával. Szóba került a cirkusz új épületének helyszíne, de mesélt azokról az évekről is, amikor Németországban bűvésziskolába járt.

Nyáron vette kezdetét az ARTista Café névre hallgató beszélgetés-sorozat a Fővárosi Nagycirkuszban. Miért indította el a cirkusz ezeket az esteket?

Mert újragondoljuk a cirkuszművészetet! Társadalmi vitát, beszélgetéseket kezdeményezünk arról, hogy, a XXI. században miről szól a cirkuszművészet. Ez az ARTista Café, amelyre művészetkedvelőket, a társművészetek képviselőit hívjuk meg. Az ARTista Caféban felcsendül egy könnyű- vagy komolyzenei dal, képzőművészeti alkotásokat állítunk ki, filmbetéteket nézünk, elhangzik vers és próza. A rokonművészeti ágakat szándékosan a cirkuszművészettel vegyítve elevenítjük meg. Merítkezni szeretnénk a társművészetek forrásaiból, ötleteiből, gondolataiból, s bízunk abban, hogy a cirkusz is tud impulzusokkal szolgálni a művésztársak felé. Egy-egy ilyen találkozás kapukat nyit a diskurzusra, találkozási lehetőséget ad, gondolatokat és kapcsolatokat teremt.


_ND63867


Korábban elhangzott az is, hogy a sorozat egyfajta imázskampány. Mi a cél, milyen kép alakuljon ki a cirkuszról az emberek fejében?

Szeretnénk megtartani mindent, ami a cirkuszművészet hagyományaiban szép, ami az emberek lelkében, agyában jó érzéseket hordoz. Ugyanakkor jó lenne megszabadítani a cirkuszművészetet mindenféle máztól, ami az elmúlt évek során ráragadt, és nyakon önteni friss gondolatokkal. A cirkuszművészetnek lehetősége van rá, hogy egy új intézményt hozzon létre, megépítsen egy új épületet. Ehhez újra kell gondolnunk önmagunkat, meg kell találnunk a helyünket a magyar kulturális életben. Amikorra készen lesz az új épületünk, addigra az emberek lelkében is új helyünk kell, hogy legyen. Most, az előkészítés szakaszában kell elemeznünk, vitatkoznunk, hiszen már a tervezésnél tudnunk kell, hogy miként fog működni a kutatóintézet, a múzeum, az adattár, hol lesz a helye az alternatív cirkuszi csoportoknak és a kortárs cirkuszművészetnek. Természetesen vannak erős elképzeléseink, de sokat kell ezekről beszélgetni, és hagyni, hogy sok gondolat, ötlet pontosítsa, erősítse, tegye közössé ezeket az elképzeléseket.


Hol kap majd helyet a cirkusz új épülete? Hogy áll a keresés?

Keressük a legmegfelelőbb lehetőséget. Szeretnénk a Liget környezetében tartani a cirkuszt, egy olyan helyen, ahol elfér mindaz, amit az előbb felsoroltam: klasszikus és modern cirkusz, műhelyek, kibővített artistaképző. A jelenlegi épületet egyébként is fel kellene újítani, de ki is nőttük már, ezért itt nem tudnánk megteremteni a megfelelő technikai színvonalú központot. Az egyik célpont – egy évtizedekkel ezelőtt oktatási és kulturális célokra létrehozott épület – jelenleg magánkézben van. Ha az ingatlant az állam vissza tudná vásárolni, akkor el tudnám képzelni ott a cirkuszművészeti központot. Amennyiben ez az út nem járható, arra az esetre is vannak elképzeléseim. Sok szempontot kell egybegyúrni: építési előírások, a közművek és a közlekedési útvonalak helye, városépítészeti szempontok, zöldterület megtartási szándékok.


_ND63876


Októberben jön az új műsor, a Balance. Mennyire jelenik meg benne a szemléletváltás, az új imázs keresése?

Óvatosak vagyunk, finom lépésekben haladunk, nehogy véletlenül megsértsünk valamit, ami jól működik. A Balance című műsorban sok egyensúlyozó szám lesz, nem véletlenül kapta ezt a nevet, de klasszikus cirkusz lesz, nagyon hasonló ahhoz, amit eddig megszoktunk. Apránként kezdjük el az új irányt keresgélni, ennek első lépése, hogy szeretnénk arcot adni a művészeknek. Kipróbáljuk, el tudunk-e árulni a meghívott művészekről egy kicsit többet a nézőinknek: megvizsgáljuk, érdekli-e a közönséget, ki van a trükk mögött, hogyan készül a produkció, milyen technikákkal működik. Elmeséljük, és biztos vagyok benne, hogy a közönséget ez érdekelni fogja: ez az első lépés a megújulás során.


Sok kritika éri az állatszámokat. Ezek a produkciók mennyire kapnak majd helyet a Fővárosi Nagycirkusz műsorában?

Minden erős hagyományt őrizni és védeni kell, az állatokkal való együttműködés, az emberek és az állatok viszonyának megmutatása pedig a cirkusz egyik legősibb tradíciója. Természetesen meg kell értenünk azokat a nézőket is, akik azért fordultak el a cirkusztól, mert úgy érezték, egyes állatoknál előfordulhat, hogy nem érzik jól magukat ebben a közegben. Ezért kell nagyon odafigyelnünk, hogy csakis olyan műsorszámot hívjunk meg, ahol a fellépő állatok gondozása minden előírásnak megfelel, a produkció pedig az ember és az állat harmóniáját fejezi ki. Óvakodunk azoktól a produkcióktól, amelyek az ember felsőbbrendűségét hirdetik az állatok felett, és ahol olyan dolgok történnek, amelyeket az állat nem szívesen csinál. Meg kell találni, hol van a határ, ahol az állat boldogan és örömmel teljesít a sikerért, amit a társa, az ember elvár tőle vagy megtanít neki. A Balance-ban látható macskák, oroszlánok, kutyák mind ezt példázzák majd.


Mi lesz a sorsa a közelmúltban elindult kezdeményezéseknek, folytatódnak például a vidéki turnék?

Nagy szükség van rá, hogy a vidéki városokban népszerűsítsük a cirkuszművészetet és folytassuk a cirkuszmissziót, de ennek pontos formája még alakul. Színházból jött emberként, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének volt elnökeként természetesen erősen támaszkodom a vidéki színidirektor kollégákra, akiket majd meg is fogok kérni, hogy fogadjanak be egy-egy cirkuszi produkciót a színházukba. A színházba látogató közönségen keresztül fogjuk eljuttatni a megújuló cirkuszművészet üzenetét.


_ND64117


Ezek szerint hasznosítja a korábbi színházi hátterét?

Igen, de nem akarom megijeszteni a nézőket: semmiképpen sem szeretnénk leváltani a klasszikus cirkuszművészetet, és nem szeretnénk színházat csinálni helyette. A színházban megtanult szabály- és működési rendszert elemezzük, és ami ott jól működik, azt a cirkuszba is átemeljük. De még egyszer mondom, hogy mindezt óvatos lépésekkel, nem lecserélve vagy kidobva bármit is, ami eddig jól működött.


Mi volt az első cirkuszi élménye?

Az első élményem az volt, amikor 9 éves koromban, Szombathelyen, egy utazó cirkuszban a porondmester megkérdezte a közönséget, ki vállalkozna rá, hogy 100 ezer forintért állva megtesz egy kört a ló hátán a manézsban. Hazamentem és egész éjjel nem tudtam aludni, a következő előadásra visszamentem és amikor újra keresték a vállakozókat, föltettem a kezem.


Meglett a százezer forint?

Nem tudtam állva körbe lovagolni. Mire fölálltam volna, addigra meghúzták a loncsot, és repültem, fölhúztak a kupolába, jó poén volt, élveztem.


A cirkusz ezután is fontos szerepet töltött be az életében. Németországban bűvésziskolába járt. Milyen volt ez az időszak?

Már a gimnázium alatt jóformán abból éltem, hogy végighakniztam a világot, mert a fejembe vettem, hogy bűvész leszek. Szombathelyen könnyű dolgom volt, rajtam kívül csak két ember foglalkozott ezzel, nem volt nagy a konkurencia. Szép zsebpénzt szereztem abból, hogy táborokba, üdülőkbe, nyugdíjas otthonokba és kultúrházakba jártam fellépni. Aztán rájöttem arra, hogy a saját magamtól összeszedett tudás nagyon alapszintű, így körülnéztem a világban, hol tudnék komolyabban tanulni. Magyarországon nem volt illuzionista képzés, de Münchenben találtam egy bűvésziskolát. Másfél évig kilincseltem az akkori Művelődési Minisztériumban, hogy kiutazási engedélyt kapjak, hiszen akkor még vasfüggöny volt. Először turista útlevéllel utaztam ki, felvételiztem, fel is vettek, és amikor hazajöttem, kérvényeztem a minisztériumtól, hogy hivatalos kiutazási engedélyt kaphassak. Végül megkaptam, és elutazhattam Németországba, hogy elvégezzem az iskolát. 19-20 évesen, az érettségi után mélyvízbe ugrás volt, de onnantól kezdődött az a tízéves életperiódusom, amikor egyrészt tanultam, másrészt meg kellett élnem a fellépéseimből. Dolgoztam cirkuszban, rengeteg street magic-et csináltam, és fesztiválokon szerepeltem. 8-10 év elteltével kezdtem el keresni, hogy van-e több a bűvészetben, mint szórakoztatás, lehet-e érzelmeket, gondolatokat közvetíteni vele, és egyáltalán művészet-e, vagy csupán entertaiment, szórakoztató ipar. Aztán eljutottam a színházhoz, és ott kaptam választ ezekre a kérdésekre. Az életemnek egy olyan periódusa következett, amikor aktívan színházcsinálást tanultam, elvégeztem a színházrendezői szakot Nagy-Britanniában. De a színházi időszakom során is folyamatosan hasznosítottam azokat a tapasztalatokat, amiket a cirkuszban megtanultam.


_ND63909


Mi volt az első trükk, amit megtanult?

A kínai karikák, ahol a bűvész összehegesztett karikákat fűz látványosan egymásba. A fémen az egyik karika áthatol, aztán egymásba akadnak, majd szétakadnak. Ez volt az első trükk, amit még amatőr koromban elsajátítottam.


A színházi előadásokhoz is készített trükköket?

Igen, először más rendezők hívtak, hogy állítsak be egy-egy bűvésztrükköt a rendezésükbe: az volt a feladatom, hogy a csodát tervezzem bele az előadásba. Később a saját darabjaimban is használtam ilyen hatásokat. Minden rendezésemben benne van a cirkusz világa, szimbolikusan megjelenik a cirkuszművészet és a csoda. Aki követi a rendezői pályámat és munkásságomat, az láthatja, hol metszi egymást a színház világa és a cirkuszművészet gondolatisága.


Az új pozíció és a Fővárosi Nagycirkusz mellett jut majd idő a rendezésre is?

Az első időszakban egy új intézmény átszervezése, egy új épület megtervezése sok időmbe fog kerülni, de művészember alkotó munka nélkül nem létezhet. Úgy alakítom majd, hogy legyen lehetőségem arra, hogy az egyik előadást én rendezzem a Fővárosi Nagycirkuszban. Békéscsabára is visszavárnak rendezni, külföldről is hívnak, bízom benne, hogy előbb-utóbb megint próbálhatok majd és osztozhatok művésztársaimmal a premiertapsban.


Fotó: Nagy Mihály

Tardy_Anna__02

2019.09.22

A 2018-ban megújult Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a fiatal, feltörekvő művésznemzedék segítését tűzte a zászlajára – mondta el az MTI-nek adott interjújában Tardy-Molnár Anna ügyvezető.

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

A New Yorkban élő világhírű képzőművész Tisztító című kiállítását a Kortárs Művészeti Múzeumban láthatja a közönség, Marina Abramovic pedig a jövő szombaton a múzeum előtti téren tart előadást életéről és művészetéről. A performansz műfajának királynőj" legutóbb 1975-ben állította ki műveit Belgrádban, Jugoszláviát pedig egy 1976-os amszterdami kiállítás után hagyta el, állítása szerint végleg. A szombaton megnyíló kiállításon a művész öt évtizedes munkásságának állomásait tekinthetik meg az érdeklődők videók, filmek, írások, fotók, rajzok, festmények és performanszok formájában. Marina Abramovic leghíresebb performanszainak részleteit ismert szerbiai és nemzetközi művészek adják elő újra.

A bécsi Albertina Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt Albrecht Dürer munkáiból. A különleges tárlat anyagát bécsi múzeumok és más európai intézmények adták kölcsön. Dürer grafikáit ritkán lehet ilyen nagy számban megtekinteni, csak elvétve rendeznek belőlük gyűjteményes kiállítást a művek megóvása miatt. Az Albertina kiállításának szíve az a száz grafika lesz, amely a múzeum gyűjteményébe tartozik, és amely Dürer halála, 1528 óta együtt maradt.

A 21 éves, londoni David Orobosa Omoregie kapta az év legjobb brit albumának járó zenei díjat, a Mercury Prize-t. Az indoklás szerint Dave Psychodrama című debütáló anyaga generációja legmerészebb rapalbuma. Idén márciusban jelent meg, vezette a brit albumlistát és eddig 130 ezer példány fogyott belőle. Dave a díjat családjának és barátainak ajánlotta, kiemelten bátyjának, Christophernek, aki gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az elgondolkodtató és önelemző Psychodrama megírását az a terápia inspirálta, amelyben bátyja a börtönben részesül: az elítéltek rehabilitációját a múltjukra épülő szerepjátékkal segítik. Az 1992 óta minden évben odaítélt díj 25 ezer fonttal (9,1 millió forint) jár együtt.

A Párizs közelében fekvő Vaux-le-Vicomte-ba csütörtök éjjel álarcosok hatoltak be, megkötözték az idős tulajdonosokat, és 2 millió euró (666 millió forint) értékűre beecsült zsákmánnyal távoztak. A kastély a legnagyobb, még magántulajdonban lévő védett műemlék épület Franciaországban, évente negyedmillió látogató keresi fel. Az 1656 és 1661 között épült pompás kastélyt XIV. Lajos pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet emeltette, magára vonva a király irigységét. A hagyomány szerint Lajost éppen az udvar tiszteletére tartott tékozló ünnepség késztette arra 1661-ben, hogy hátralévő életére bebörtönözze pénzügyminiszterét, elkobozza a kastélyt, legbecsesebb műkincseit pedig a Louvre-ba és Versailles-ba szállíttassa.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

Jatekmustra

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma