GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.09

Különleges leletanyag – többek között a „Tündérkert ezüstje” nevet viselő, 220 darabból álló, XVI–XVII. századi erdélyi tallérgyűjtemény – szerepel azon a kiállításon, amely Fejedelmi kincsek címmel nyílt november 8-án a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumban. A kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely felsorolja a gyűjtemény összes darabját.

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében megvásárolt kollekció a kiállításon kiegészül korabeli aranypénzekkel, fegyverekkel, verőtövekkel, valamint a JPM gyűjteményét képező baranyai hódoltságkori ezüsttallér éremleletekkel, illetve az első alkalommal megcsodálható, (Pécs) Széchenyi téri mélypince lejáratánál talált aranyleletekkel.

 

pecsi_anyag_arany


A JPM és a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja közötti együttműködés nem új keletű: 2017-ben Csernus Tibor (1927-2007) Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész három alkotása került a pécsi múzeum gyűjteményébe – ezeket a „Tündérkert ezüstjével” egyidejűleg szintén láthatja a közönség –, három másik mű pedig a Szépművészeti Múzeumban kapott helyet. Az Értéktár Program keretében vásárolták meg Törő István 220 db, erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből álló („Tündérkert ezüstje” nevet viselő) gyűjteményét 2015 nyarán. Nem véletlenül nevezik ezt a három generáció alázatos és türelmes gyűjtőmunkájának eredményeként létrejött kollekciót a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteményének.

 

A pénz- és éremleletek a régész, történész kutatók számára kiemelkedő jelentőségűek, hiszen felbecsülhetetlen eszmei értékükön túl az adott korszak lenyomatai, tükrei. A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, ezért nevezik a kutatók a 16–19. század pénztörténeti korszakot „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.


pecsi_anyag_ezust

 

A kiállítás anyaga az erdélyi tallérgyűjteményen túl az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének 48 darab erdélyi aranypénzével, a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtővel, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött, 16–17. századi erdélyi fegyverekkel (díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány) egészül ki.

 

Emellett a kiállításon – a Csernus képek mellett – a látnivalók sorát gazdagítják a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből származó, baranyai hódoltságkori – Kővágószőlős, Himesháza határában talált – ezüsttallérok, valamint több, pécsi ásatáson előkerült éremlelet darabjai. Ez utóbbiak közül kiemelendő a Széchenyi téri téren, egy késő középkori pince lejáratában fellelt, 7 aranypénzből álló éremlelet. A leletegyüttes négy velencei és két erdélyi dukátot, valamint egy török altint tartalmaz, és kiállításon először csodálhatják meg a látogatók.


pecsi_anyag_arany2

 

A Fejedelmi kincsek című kiállítás 2019. március 17-éig tekinthető meg a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.

A kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely egyrészt felsorolja a gyűjtemény összes darabját, továbbá minden fejedelemtől bemutatja fényképen is a legritkább és legérdekesebb darabokat.

 

Az MNB Értéktár Programja számok és tények tükrében

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma