GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.06.28

Megnyílt június 27-én a Fehérvár Szalon 2018 kiállítás, amely – kapcsolódva a város barokk emlékévéhez – kortárs képzőművészek barokk inspirációit gyűjtötte egybe. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében Radák Eszter festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke nyitotta meg a tárlatot.

36306511_1783642405008121_5667323339799003136_n


„Érdemes-e városi kiállításokat létrehozni?” – tette fel beszéde elején a kérdést, amelyre aztán úgy válaszolt: érdemes, de rizikós. Úgy vélte, az igenlő válasz nagyban függ a várostól, vagy éppen attól, milyen alkotókat szólít meg a felhívás.

A rektor megjegyezte, hogy a barokk szalon tematika első hallásra furának hatott, mert „két hatalmas érzelmi töltetű szó”, de egyben kíváncsivá is tette, hogyan lesz belőlük kortárs. „Kellemes meglepetésemre hihetetlenül könnyed, de nem könnyű anyag fogadott” – mondta, hozzátéve: nehéz volt a zsűri dolga, amikor ki kellett választani a legjobb öt alkotást.


Radák Eszter szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy „a képzőművészet nem az a műfaj, ahol egyszer csak születik egy zseni, és onnantól csak ő a képzőművész”. „Minden zseni mögött van egy tömeg, amely sok-sok művészből áll” – tette hozzá.

Mint mondta: a művészek kötődnek egy városhoz vagy alkotóközösséghez, és ha nem mutatkoznak meg együtt, akkor nem lesz egyetlen képzőművészből sem zseni. Muszáj tehát tematikus, csoportos kiállításokat létrehozni, mert fontos ugyan a művészeti képzés, de legalább annyira fontosak azok a bázisok, amelyeket egy-egy hely adhat művészeti csoportoknak – mutatott rá a rektor.


36275333_1783646115007750_3151536681274834944_n


Cser-Palkovics András polgármester nagyon izgalmas gondolatkísérletnek nevezte, hogy a múzeum a barokkhoz kapcsolódva kortárs művészektől kért alkotásokat. A kiállítás egyszerre szól a barokkról és a máról – hangsúlyozta, hozzátéve: a szalon érdekes és világos képet ad arról, hogy a fehérvári művészek éppen mit gondolnak a világról.


A zsűri döntése alapján Mosberger Róbert fotográfus, képzőművész, Pinke Miklós festőművész, Szegedi Csaba festőművész, Szentes Ottokár festőművész és Varga Gábor Farkas grafikus, képzőművész kapott díjat a szalon kiállítói közül. Mindannyian a székesfehérvári művészeti élet ismert alkotói.


A tárlat anyagába bekerültek a díjazottak alkotásai mellett Arany „Gold” Zoltán, Bárány Terézia, Bauer István, Bernáth Gábor, Branczeiz Zsuzsa, Bukovácz Lajos, Büki Zsuzsanna, Czeglédy Anikó, Deák Balázs, Ecsedi Mária, Fekti Vera, Hegedűs 2 László, Kondákor László, Koppány Attila, Kutasi Károly, Nervetti Károly, Nervetti Károlyné, Pácser László, Páger Bernadett, Pálné Hencz Teréz, Pető Zsuzsa Aliz, Pintér Balázs, Réti Ágnes, Revák István, Revák Katalin, Schrenk Rita Anna, Szepesi Imre, Tunyogi Gábor és Végvári Beatrix munkái is. A tematikához kapcsolódóan négy meghívott művész – Kósa János, Kis Róka Csaba, Kőnig Frigyes és Nyári István – alkotásai is láthatók a kiállításon.


36304220_1783644145007947_2441536208803725312_n


A Fehérvár Szalon több évtizedes múltra tekint vissza, az önkormányzat és a múzeum közösen hívta életre. Kétévente tartják meg a seregszemlét, amelyre a városhoz kötődő művészeket hívnak meg és biztatják őket, hogy saját művekkel nevezzenek.


A kiállítás 2018. szeptember 23-ig tekinthető meg szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.



Forrás: MTI

Fotó: Szent István Király Múzeum Facebook-oldala

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma