NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.28

Megnyílt június 27-én a Fehérvár Szalon 2018 kiállítás, amely – kapcsolódva a város barokk emlékévéhez – kortárs képzőművészek barokk inspirációit gyűjtötte egybe. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében Radák Eszter festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke nyitotta meg a tárlatot.

36306511_1783642405008121_5667323339799003136_n


„Érdemes-e városi kiállításokat létrehozni?” – tette fel beszéde elején a kérdést, amelyre aztán úgy válaszolt: érdemes, de rizikós. Úgy vélte, az igenlő válasz nagyban függ a várostól, vagy éppen attól, milyen alkotókat szólít meg a felhívás.

A rektor megjegyezte, hogy a barokk szalon tematika első hallásra furának hatott, mert „két hatalmas érzelmi töltetű szó”, de egyben kíváncsivá is tette, hogyan lesz belőlük kortárs. „Kellemes meglepetésemre hihetetlenül könnyed, de nem könnyű anyag fogadott” – mondta, hozzátéve: nehéz volt a zsűri dolga, amikor ki kellett választani a legjobb öt alkotást.


Radák Eszter szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy „a képzőművészet nem az a műfaj, ahol egyszer csak születik egy zseni, és onnantól csak ő a képzőművész”. „Minden zseni mögött van egy tömeg, amely sok-sok művészből áll” – tette hozzá.

Mint mondta: a művészek kötődnek egy városhoz vagy alkotóközösséghez, és ha nem mutatkoznak meg együtt, akkor nem lesz egyetlen képzőművészből sem zseni. Muszáj tehát tematikus, csoportos kiállításokat létrehozni, mert fontos ugyan a művészeti képzés, de legalább annyira fontosak azok a bázisok, amelyeket egy-egy hely adhat művészeti csoportoknak – mutatott rá a rektor.


36275333_1783646115007750_3151536681274834944_n


Cser-Palkovics András polgármester nagyon izgalmas gondolatkísérletnek nevezte, hogy a múzeum a barokkhoz kapcsolódva kortárs művészektől kért alkotásokat. A kiállítás egyszerre szól a barokkról és a máról – hangsúlyozta, hozzátéve: a szalon érdekes és világos képet ad arról, hogy a fehérvári művészek éppen mit gondolnak a világról.


A zsűri döntése alapján Mosberger Róbert fotográfus, képzőművész, Pinke Miklós festőművész, Szegedi Csaba festőművész, Szentes Ottokár festőművész és Varga Gábor Farkas grafikus, képzőművész kapott díjat a szalon kiállítói közül. Mindannyian a székesfehérvári művészeti élet ismert alkotói.


A tárlat anyagába bekerültek a díjazottak alkotásai mellett Arany „Gold” Zoltán, Bárány Terézia, Bauer István, Bernáth Gábor, Branczeiz Zsuzsa, Bukovácz Lajos, Büki Zsuzsanna, Czeglédy Anikó, Deák Balázs, Ecsedi Mária, Fekti Vera, Hegedűs 2 László, Kondákor László, Koppány Attila, Kutasi Károly, Nervetti Károly, Nervetti Károlyné, Pácser László, Páger Bernadett, Pálné Hencz Teréz, Pető Zsuzsa Aliz, Pintér Balázs, Réti Ágnes, Revák István, Revák Katalin, Schrenk Rita Anna, Szepesi Imre, Tunyogi Gábor és Végvári Beatrix munkái is. A tematikához kapcsolódóan négy meghívott művész – Kósa János, Kis Róka Csaba, Kőnig Frigyes és Nyári István – alkotásai is láthatók a kiállításon.


36304220_1783644145007947_2441536208803725312_n


A Fehérvár Szalon több évtizedes múltra tekint vissza, az önkormányzat és a múzeum közösen hívta életre. Kétévente tartják meg a seregszemlét, amelyre a városhoz kötődő művészeket hívnak meg és biztatják őket, hogy saját művekkel nevezzenek.


A kiállítás 2018. szeptember 23-ig tekinthető meg szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.



Forrás: MTI

Fotó: Szent István Király Múzeum Facebook-oldala

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma