2016.03.24

„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein” – írta Jules Gabriel Verne több mint száz évvel ezelőtt. Bár a világ sokat változott azóta, és a könyveiben szereplő találmányok nagyobb részét valóban megalkották már, művei továbbra is népszerűek. Az író éppen 111 éve, 1905. március 24-én hunyt el.

Jules Gabriel Verne egy ügyvéd elsőszülött fia volt. A család Skóciából származott, bár nemzedékek óta Franciaországban éltek. Egy nyüzsgő kikötővárosban nevelkedett, majd egy bentlakásos iskolában tanult a testvérével. Édesapja szerette volna, ha gyermeke az ő pályáját viszi majd tovább, és Jules el is végezte a jogi egyetemet, de soha sem praktizált. A kalandok és a természettudományok éltették, még akkor is, amikor édesapja megfenyegette, hogy nem támogatja anyagilag.


verne


Párizsban élt, és pénz híján kénytelen volt munkát vállalni, így tőzsdeügynöknek állt, és bár nem szerette, sikeres volt benne. Ekkoriban találkozott Victor Hugo-val és Alexander Dumas-val, akik támogatták írói tanácsokkal a kezdőt. A fiatal művész pedig fennmaradó idejében színműveket és operaszövegeket írt.

 

Verne 1857-ben megházasodott, egy özvegyet: Honorine de Viane Morelt vette el, akinek már volt két lánya. Közös gyermekük is született, egy fiú, Michael, aki felnőttként sok idegőrlő percet szerzett szüleinek azzal, hogy egy színésznővel házasodott meg.

 

Vernét felesége bátorította az írás folytatására, és aktívan keresett kiadót. Műveiben megjelent a természettudományok szeretete, részben azok népszerűsítésére használta a műfajt. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című mű hozta el, mellyel anyagilag is rendbe jött. Ezután csak úgy ontotta magából a sorokat, és regényei népszerűek voltak otthon és külföldön is.

 

A valóság és képzelet határán táncolt

Hőseit – és a szereplőkkel együtt az olvasóit is – megannyi kalandos utazásra invitálta, hol a Föld körül, hol a tengeren, vagy épp a hegyek között. Bár a cél az ismeretbővítés volt, a fantáziájának legtöbbször nem szabott határt. Olyan merész elképzeléseket vetett papírra, amelyek akkor mér nem léteztek a tudományban. Regényei témáját azonban így is az életből merítette, csupán továbbgondolta a felfedezések, találmányok történetét, így ágyazott meg a modern tudományos-fantasztikus irodalomnak.

 

Életművének egyik csúcsa a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget), de ismert a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is.

 

Az író kedvelte a magyarokat is, bár sosem járt hazánkban, több történelmünkhöz és mondáinkhoz kapcsolódó műve is született: Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka.

 

Műveivel megosztotta a közönséget, voltak, akik értéktelennek ítélték regényeit, de pályatársai közül sokan elismerték munkásságát, mint Zola, Balzac, Gorkij vagy George Sand, de a magyarokhoz is elért hatása, akár Jókai Mór regényeire gondolunk, akár Karinthy Frigyes Verne-utánzatára. Műveiből csaknem 200 filmfeldolgozás készült. Az UNESCO nyilvántartása szerint pedig évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők egyike, bizonyítva: ha a könyveiben szereplő találmányok már nem is csak a fantázia szüleményei, művei időtlen klasszikusok.

 

Forrás: Wikipédia, antikvarium-konyv.com

Fotó: Wikipédia

V4-banner

saxophone-546303_960_720

2018.02.19

Elek Istvánnak a Szabó Gábor-díjat, Berki Tamásnak a Gonda János-díjat, dr. Hajdu Endrének pedig a Pernye András-díjat ítélte oda február 16-ai, hétvégi országos közgyűlésén a Magyar Jazz Szövetség. Az idei jelöltek között volt még a decemberben fiatalon elhunyt énekesnő, Fábián Juli, illetve Binder Károly zongora-, valamint Juhász Gábor gitárművész.

Bollmasolata

2018.02.19

Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel február 16-án este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma