2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.03.24

„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein” – írta Jules Gabriel Verne több mint száz évvel ezelőtt. Bár a világ sokat változott azóta, és a könyveiben szereplő találmányok nagyobb részét valóban megalkották már, művei továbbra is népszerűek. Az író éppen 111 éve, 1905. március 24-én hunyt el.

Jules Gabriel Verne egy ügyvéd elsőszülött fia volt. A család Skóciából származott, bár nemzedékek óta Franciaországban éltek. Egy nyüzsgő kikötővárosban nevelkedett, majd egy bentlakásos iskolában tanult a testvérével. Édesapja szerette volna, ha gyermeke az ő pályáját viszi majd tovább, és Jules el is végezte a jogi egyetemet, de soha sem praktizált. A kalandok és a természettudományok éltették, még akkor is, amikor édesapja megfenyegette, hogy nem támogatja anyagilag.


verne


Párizsban élt, és pénz híján kénytelen volt munkát vállalni, így tőzsdeügynöknek állt, és bár nem szerette, sikeres volt benne. Ekkoriban találkozott Victor Hugo-val és Alexander Dumas-val, akik támogatták írói tanácsokkal a kezdőt. A fiatal művész pedig fennmaradó idejében színműveket és operaszövegeket írt.

 

Verne 1857-ben megházasodott, egy özvegyet: Honorine de Viane Morelt vette el, akinek már volt két lánya. Közös gyermekük is született, egy fiú, Michael, aki felnőttként sok idegőrlő percet szerzett szüleinek azzal, hogy egy színésznővel házasodott meg.

 

Vernét felesége bátorította az írás folytatására, és aktívan keresett kiadót. Műveiben megjelent a természettudományok szeretete, részben azok népszerűsítésére használta a műfajt. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című mű hozta el, mellyel anyagilag is rendbe jött. Ezután csak úgy ontotta magából a sorokat, és regényei népszerűek voltak otthon és külföldön is.

 

A valóság és képzelet határán táncolt

Hőseit – és a szereplőkkel együtt az olvasóit is – megannyi kalandos utazásra invitálta, hol a Föld körül, hol a tengeren, vagy épp a hegyek között. Bár a cél az ismeretbővítés volt, a fantáziájának legtöbbször nem szabott határt. Olyan merész elképzeléseket vetett papírra, amelyek akkor mér nem léteztek a tudományban. Regényei témáját azonban így is az életből merítette, csupán továbbgondolta a felfedezések, találmányok történetét, így ágyazott meg a modern tudományos-fantasztikus irodalomnak.

 

Életművének egyik csúcsa a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget), de ismert a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is.

 

Az író kedvelte a magyarokat is, bár sosem járt hazánkban, több történelmünkhöz és mondáinkhoz kapcsolódó műve is született: Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka.

 

Műveivel megosztotta a közönséget, voltak, akik értéktelennek ítélték regényeit, de pályatársai közül sokan elismerték munkásságát, mint Zola, Balzac, Gorkij vagy George Sand, de a magyarokhoz is elért hatása, akár Jókai Mór regényeire gondolunk, akár Karinthy Frigyes Verne-utánzatára. Műveiből csaknem 200 filmfeldolgozás készült. Az UNESCO nyilvántartása szerint pedig évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők egyike, bizonyítva: ha a könyveiben szereplő találmányok már nem is csak a fantázia szüleményei, művei időtlen klasszikusok.

 

Forrás: Wikipédia, antikvarium-konyv.com

Fotó: Wikipédia

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma