2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.24

„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein” – írta Jules Gabriel Verne több mint száz évvel ezelőtt. Bár a világ sokat változott azóta, és a könyveiben szereplő találmányok nagyobb részét valóban megalkották már, művei továbbra is népszerűek. Az író éppen 111 éve, 1905. március 24-én hunyt el.

Jules Gabriel Verne egy ügyvéd elsőszülött fia volt. A család Skóciából származott, bár nemzedékek óta Franciaországban éltek. Egy nyüzsgő kikötővárosban nevelkedett, majd egy bentlakásos iskolában tanult a testvérével. Édesapja szerette volna, ha gyermeke az ő pályáját viszi majd tovább, és Jules el is végezte a jogi egyetemet, de soha sem praktizált. A kalandok és a természettudományok éltették, még akkor is, amikor édesapja megfenyegette, hogy nem támogatja anyagilag.


verne


Párizsban élt, és pénz híján kénytelen volt munkát vállalni, így tőzsdeügynöknek állt, és bár nem szerette, sikeres volt benne. Ekkoriban találkozott Victor Hugo-val és Alexander Dumas-val, akik támogatták írói tanácsokkal a kezdőt. A fiatal művész pedig fennmaradó idejében színműveket és operaszövegeket írt.

 

Verne 1857-ben megházasodott, egy özvegyet: Honorine de Viane Morelt vette el, akinek már volt két lánya. Közös gyermekük is született, egy fiú, Michael, aki felnőttként sok idegőrlő percet szerzett szüleinek azzal, hogy egy színésznővel házasodott meg.

 

Vernét felesége bátorította az írás folytatására, és aktívan keresett kiadót. Műveiben megjelent a természettudományok szeretete, részben azok népszerűsítésére használta a műfajt. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című mű hozta el, mellyel anyagilag is rendbe jött. Ezután csak úgy ontotta magából a sorokat, és regényei népszerűek voltak otthon és külföldön is.

 

A valóság és képzelet határán táncolt

Hőseit – és a szereplőkkel együtt az olvasóit is – megannyi kalandos utazásra invitálta, hol a Föld körül, hol a tengeren, vagy épp a hegyek között. Bár a cél az ismeretbővítés volt, a fantáziájának legtöbbször nem szabott határt. Olyan merész elképzeléseket vetett papírra, amelyek akkor mér nem léteztek a tudományban. Regényei témáját azonban így is az életből merítette, csupán továbbgondolta a felfedezések, találmányok történetét, így ágyazott meg a modern tudományos-fantasztikus irodalomnak.

 

Életművének egyik csúcsa a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget), de ismert a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is.

 

Az író kedvelte a magyarokat is, bár sosem járt hazánkban, több történelmünkhöz és mondáinkhoz kapcsolódó műve is született: Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka.

 

Műveivel megosztotta a közönséget, voltak, akik értéktelennek ítélték regényeit, de pályatársai közül sokan elismerték munkásságát, mint Zola, Balzac, Gorkij vagy George Sand, de a magyarokhoz is elért hatása, akár Jókai Mór regényeire gondolunk, akár Karinthy Frigyes Verne-utánzatára. Műveiből csaknem 200 filmfeldolgozás készült. Az UNESCO nyilvántartása szerint pedig évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők egyike, bizonyítva: ha a könyveiben szereplő találmányok már nem is csak a fantázia szüleményei, művei időtlen klasszikusok.

 

Forrás: Wikipédia, antikvarium-konyv.com

Fotó: Wikipédia

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma