2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.24

„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein” – írta Jules Gabriel Verne több mint száz évvel ezelőtt. Bár a világ sokat változott azóta, és a könyveiben szereplő találmányok nagyobb részét valóban megalkották már, művei továbbra is népszerűek. Az író éppen 111 éve, 1905. március 24-én hunyt el.

Jules Gabriel Verne egy ügyvéd elsőszülött fia volt. A család Skóciából származott, bár nemzedékek óta Franciaországban éltek. Egy nyüzsgő kikötővárosban nevelkedett, majd egy bentlakásos iskolában tanult a testvérével. Édesapja szerette volna, ha gyermeke az ő pályáját viszi majd tovább, és Jules el is végezte a jogi egyetemet, de soha sem praktizált. A kalandok és a természettudományok éltették, még akkor is, amikor édesapja megfenyegette, hogy nem támogatja anyagilag.


verne


Párizsban élt, és pénz híján kénytelen volt munkát vállalni, így tőzsdeügynöknek állt, és bár nem szerette, sikeres volt benne. Ekkoriban találkozott Victor Hugo-val és Alexander Dumas-val, akik támogatták írói tanácsokkal a kezdőt. A fiatal művész pedig fennmaradó idejében színműveket és operaszövegeket írt.

 

Verne 1857-ben megházasodott, egy özvegyet: Honorine de Viane Morelt vette el, akinek már volt két lánya. Közös gyermekük is született, egy fiú, Michael, aki felnőttként sok idegőrlő percet szerzett szüleinek azzal, hogy egy színésznővel házasodott meg.

 

Vernét felesége bátorította az írás folytatására, és aktívan keresett kiadót. Műveiben megjelent a természettudományok szeretete, részben azok népszerűsítésére használta a műfajt. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című mű hozta el, mellyel anyagilag is rendbe jött. Ezután csak úgy ontotta magából a sorokat, és regényei népszerűek voltak otthon és külföldön is.

 

A valóság és képzelet határán táncolt

Hőseit – és a szereplőkkel együtt az olvasóit is – megannyi kalandos utazásra invitálta, hol a Föld körül, hol a tengeren, vagy épp a hegyek között. Bár a cél az ismeretbővítés volt, a fantáziájának legtöbbször nem szabott határt. Olyan merész elképzeléseket vetett papírra, amelyek akkor mér nem léteztek a tudományban. Regényei témáját azonban így is az életből merítette, csupán továbbgondolta a felfedezések, találmányok történetét, így ágyazott meg a modern tudományos-fantasztikus irodalomnak.

 

Életművének egyik csúcsa a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget), de ismert a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is.

 

Az író kedvelte a magyarokat is, bár sosem járt hazánkban, több történelmünkhöz és mondáinkhoz kapcsolódó műve is született: Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka.

 

Műveivel megosztotta a közönséget, voltak, akik értéktelennek ítélték regényeit, de pályatársai közül sokan elismerték munkásságát, mint Zola, Balzac, Gorkij vagy George Sand, de a magyarokhoz is elért hatása, akár Jókai Mór regényeire gondolunk, akár Karinthy Frigyes Verne-utánzatára. Műveiből csaknem 200 filmfeldolgozás készült. Az UNESCO nyilvántartása szerint pedig évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők egyike, bizonyítva: ha a könyveiben szereplő találmányok már nem is csak a fantázia szüleményei, művei időtlen klasszikusok.

 

Forrás: Wikipédia, antikvarium-konyv.com

Fotó: Wikipédia

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma