2017.08.26

Fakazettás templomokba készített népi motívumokkal díszített újabb fakazettákat Szatyor Győző, a decemberben 70. életévébe lépő szobrászművész, akinek három kiállítása nyílik meg a szeptember 25. és 27. között zajló Bőköz Fesztiválon. A programot az Ormánság három falvában, Tésenfán, Szaporcán és Kémesen rendezik meg.

_D0A0797_Copy

Ezek a fakazettás református templomok az ormánsági táj sajátosságai. „Gyorsan terjedt a reformáció a 16. században Baranyában, Sztárai Mihály református lelkész ugyanis Siklósról indulva körbejárta a térség 120 falvát, és magyarul prédikálva hívta fel a figyelmet a török hadak elvonulására, valamint ösztönözte a helyieket arra, hogy építsék újra a falvaikat” – avat be minket a térség történelmébe Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint elmondta: sok magyar éneket, zsoltárt írt maga Sztárai is, amelyeket hegedűvel kísért. Neki köszönhető, hogy magyar nyelvű zsoltárokat tanultak a helyiek, ahogy a magyar nyelvű istentiszteletet is ő honosította meg, így tevékenységének köszönhetően mintegy 120 református protestáns gyülekezet jöhetett létre – ezzel pedig az egyik legrégebbi alapjait tette le a hazai reformációnak.

 

_D0A0812_Copy


„Kis templomokat építettek a térségben, hasonlókat, mint amelyeket ma még Tákoson láthatunk. Ezen templomok utolsó példája Kemsén volt, amelyet 1907-ben bontottak le, és építettek helyette kőtemplomot” – mesélte az államtitkár. A korábbi templomok ugyanis sárból, fából, de semmiképpen nem kőből épültek. Ennek oka, hogy II. József türelmi rendeletében a nem katolikus vallásúak számára is engedélyezte a kőtemplomok építését – Mária Terézia idején ugyanis is tiltották ezt. A térség népességét, gazdagságát jelezte, hogy a törvényi változás hatására elkezdtek megépülni ezek a kőtemplomok, amelyeket a 19. században bővíteni is kellett. Gazdag árterek jellemezték abban az időben a térséget, a kiöntéses földművelés hatására bőségesen termett ugyanis a föld.

 

_D0A0751_Copy


Később sajnos a jobbágytelkekre korlátozódott a gazdálkodás, és a 19. század második felében megjelent az elv, hogy a föld a földhöz párosodjon: a családokban egy-egy gyermek született, és ezzel az egykézéssel két-három generáció alatt az Ormánság népessége nagyjából a felére csökkent. Kákicsi Kiss Géza, aki Ormánság című szociográfiáját később akadémiai disszertációként nyújthatta be, 1937-ben a műben figyelmeztette a folyamatokra a térséget és tulajdonképpen az egész országot, amely könnyen az Ormánság sorsára juthatott volna. Segélykiáltására református, sok gyerekes, szegény családokat telepítettek be az Alföldről, föld ugyanis volt bőven. A legnagyobb rombolás mégis 1945 után következett be: a téeszesítéssel az egykézés során megroppant falvak 1000-1500 fős lakossága 200-300 fősre zsugorodott. Kuláknak minősítették ugyanis az itteni gazdákat, és tömegével internálták őket.

 

_D0A0876_Copy


Ez a folyamat fordul meg mostanában: az Ős-Dráva Program látogatóközpontja Szaporcán impozáns tanösvény segítségével mutatja be a kultúrtáj gazdagságát, és erre épül nyolc falu templomának felújítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a 2013-ban Kémesen tartott, kihelyezett kormányülésen pedig arról döntöttek, hogy fel kell újítani a térség fakazettás templomait – hívta fel a figyelmet Hoppál Péter.

 

_D0A0882_Copy


Száz évvel ezelőtt szégyellték ugyanis az ezekben felfestett paraszti motívumkincseket, és lemázolták őket barna festékkel, a program keretében viszont eredeti formájukra állítják ezeket vissza. Egy-egy ilyen, most készült, népi motívumokkal díszített fakazetta kerül egyébként minden térségbeli református templomba a decemberben 70. életévébe lépő Szatyor Győző szobrászművész felajánlásában. A művész – akinek a Bőköz Fesztivál keretében három kiállítása nyílik meg – 112 templom számára készített ilyeneket állami segítségéggel – tudtuk meg Pusztuló tanyák, falvak című kiállítása megnyitóján augusztus 26-án. „Magam elé rakom e rajzokat. Ahogy szaporodnak, úgy szorul görcsbe a szívem. A tanyavilág infarktusa tárul föl. Rámeredek a pusztulásra, amely az elmúlt 40 év során következett be. A tragédia fölmérhetetlen” – írja maga Szatyor Győző még 1990-ből származó soraiban. Ezt az érzést idézik fel a pusztulást felvillantó grafikák, egyúttal feloldozást nyújtanak a szobrok, amelyeken a földművelés egykori eszközei öltenek új testet.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma