2017.08.26

Fakazettás templomokba készített népi motívumokkal díszített újabb fakazettákat Szatyor Győző, a decemberben 70. életévébe lépő szobrászművész, akinek három kiállítása nyílik meg a szeptember 25. és 27. között zajló Bőköz Fesztiválon. A programot az Ormánság három falvában, Tésenfán, Szaporcán és Kémesen rendezik meg.

_D0A0797_Copy

Ezek a fakazettás református templomok az ormánsági táj sajátosságai. „Gyorsan terjedt a reformáció a 16. században Baranyában, Sztárai Mihály református lelkész ugyanis Siklósról indulva körbejárta a térség 120 falvát, és magyarul prédikálva hívta fel a figyelmet a török hadak elvonulására, valamint ösztönözte a helyieket arra, hogy építsék újra a falvaikat” – avat be minket a térség történelmébe Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint elmondta: sok magyar éneket, zsoltárt írt maga Sztárai is, amelyeket hegedűvel kísért. Neki köszönhető, hogy magyar nyelvű zsoltárokat tanultak a helyiek, ahogy a magyar nyelvű istentiszteletet is ő honosította meg, így tevékenységének köszönhetően mintegy 120 református protestáns gyülekezet jöhetett létre – ezzel pedig az egyik legrégebbi alapjait tette le a hazai reformációnak.

 

_D0A0812_Copy


„Kis templomokat építettek a térségben, hasonlókat, mint amelyeket ma még Tákoson láthatunk. Ezen templomok utolsó példája Kemsén volt, amelyet 1907-ben bontottak le, és építettek helyette kőtemplomot” – mesélte az államtitkár. A korábbi templomok ugyanis sárból, fából, de semmiképpen nem kőből épültek. Ennek oka, hogy II. József türelmi rendeletében a nem katolikus vallásúak számára is engedélyezte a kőtemplomok építését – Mária Terézia idején ugyanis is tiltották ezt. A térség népességét, gazdagságát jelezte, hogy a törvényi változás hatására elkezdtek megépülni ezek a kőtemplomok, amelyeket a 19. században bővíteni is kellett. Gazdag árterek jellemezték abban az időben a térséget, a kiöntéses földművelés hatására bőségesen termett ugyanis a föld.

 

_D0A0751_Copy


Később sajnos a jobbágytelkekre korlátozódott a gazdálkodás, és a 19. század második felében megjelent az elv, hogy a föld a földhöz párosodjon: a családokban egy-egy gyermek született, és ezzel az egykézéssel két-három generáció alatt az Ormánság népessége nagyjából a felére csökkent. Kákicsi Kiss Géza, aki Ormánság című szociográfiáját később akadémiai disszertációként nyújthatta be, 1937-ben a műben figyelmeztette a folyamatokra a térséget és tulajdonképpen az egész országot, amely könnyen az Ormánság sorsára juthatott volna. Segélykiáltására református, sok gyerekes, szegény családokat telepítettek be az Alföldről, föld ugyanis volt bőven. A legnagyobb rombolás mégis 1945 után következett be: a téeszesítéssel az egykézés során megroppant falvak 1000-1500 fős lakossága 200-300 fősre zsugorodott. Kuláknak minősítették ugyanis az itteni gazdákat, és tömegével internálták őket.

 

_D0A0876_Copy


Ez a folyamat fordul meg mostanában: az Ős-Dráva Program látogatóközpontja Szaporcán impozáns tanösvény segítségével mutatja be a kultúrtáj gazdagságát, és erre épül nyolc falu templomának felújítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a 2013-ban Kémesen tartott, kihelyezett kormányülésen pedig arról döntöttek, hogy fel kell újítani a térség fakazettás templomait – hívta fel a figyelmet Hoppál Péter.

 

_D0A0882_Copy


Száz évvel ezelőtt szégyellték ugyanis az ezekben felfestett paraszti motívumkincseket, és lemázolták őket barna festékkel, a program keretében viszont eredeti formájukra állítják ezeket vissza. Egy-egy ilyen, most készült, népi motívumokkal díszített fakazetta kerül egyébként minden térségbeli református templomba a decemberben 70. életévébe lépő Szatyor Győző szobrászművész felajánlásában. A művész – akinek a Bőköz Fesztivál keretében három kiállítása nyílik meg – 112 templom számára készített ilyeneket állami segítségéggel – tudtuk meg Pusztuló tanyák, falvak című kiállítása megnyitóján augusztus 26-án. „Magam elé rakom e rajzokat. Ahogy szaporodnak, úgy szorul görcsbe a szívem. A tanyavilág infarktusa tárul föl. Rámeredek a pusztulásra, amely az elmúlt 40 év során következett be. A tragédia fölmérhetetlen” – írja maga Szatyor Győző még 1990-ből származó soraiban. Ezt az érzést idézik fel a pusztulást felvillantó grafikák, egyúttal feloldozást nyújtanak a szobrok, amelyeken a földművelés egykori eszközei öltenek új testet.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma