2017.08.26

Fakazettás templomokba készített népi motívumokkal díszített újabb fakazettákat Szatyor Győző, a decemberben 70. életévébe lépő szobrászművész, akinek három kiállítása nyílik meg a szeptember 25. és 27. között zajló Bőköz Fesztiválon. A programot az Ormánság három falvában, Tésenfán, Szaporcán és Kémesen rendezik meg.

_D0A0797_Copy

Ezek a fakazettás református templomok az ormánsági táj sajátosságai. „Gyorsan terjedt a reformáció a 16. században Baranyában, Sztárai Mihály református lelkész ugyanis Siklósról indulva körbejárta a térség 120 falvát, és magyarul prédikálva hívta fel a figyelmet a török hadak elvonulására, valamint ösztönözte a helyieket arra, hogy építsék újra a falvaikat” – avat be minket a térség történelmébe Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint elmondta: sok magyar éneket, zsoltárt írt maga Sztárai is, amelyeket hegedűvel kísért. Neki köszönhető, hogy magyar nyelvű zsoltárokat tanultak a helyiek, ahogy a magyar nyelvű istentiszteletet is ő honosította meg, így tevékenységének köszönhetően mintegy 120 református protestáns gyülekezet jöhetett létre – ezzel pedig az egyik legrégebbi alapjait tette le a hazai reformációnak.

 

_D0A0812_Copy


„Kis templomokat építettek a térségben, hasonlókat, mint amelyeket ma még Tákoson láthatunk. Ezen templomok utolsó példája Kemsén volt, amelyet 1907-ben bontottak le, és építettek helyette kőtemplomot” – mesélte az államtitkár. A korábbi templomok ugyanis sárból, fából, de semmiképpen nem kőből épültek. Ennek oka, hogy II. József türelmi rendeletében a nem katolikus vallásúak számára is engedélyezte a kőtemplomok építését – Mária Terézia idején ugyanis is tiltották ezt. A térség népességét, gazdagságát jelezte, hogy a törvényi változás hatására elkezdtek megépülni ezek a kőtemplomok, amelyeket a 19. században bővíteni is kellett. Gazdag árterek jellemezték abban az időben a térséget, a kiöntéses földművelés hatására bőségesen termett ugyanis a föld.

 

_D0A0751_Copy


Később sajnos a jobbágytelkekre korlátozódott a gazdálkodás, és a 19. század második felében megjelent az elv, hogy a föld a földhöz párosodjon: a családokban egy-egy gyermek született, és ezzel az egykézéssel két-három generáció alatt az Ormánság népessége nagyjából a felére csökkent. Kákicsi Kiss Géza, aki Ormánság című szociográfiáját később akadémiai disszertációként nyújthatta be, 1937-ben a műben figyelmeztette a folyamatokra a térséget és tulajdonképpen az egész országot, amely könnyen az Ormánság sorsára juthatott volna. Segélykiáltására református, sok gyerekes, szegény családokat telepítettek be az Alföldről, föld ugyanis volt bőven. A legnagyobb rombolás mégis 1945 után következett be: a téeszesítéssel az egykézés során megroppant falvak 1000-1500 fős lakossága 200-300 fősre zsugorodott. Kuláknak minősítették ugyanis az itteni gazdákat, és tömegével internálták őket.

 

_D0A0876_Copy


Ez a folyamat fordul meg mostanában: az Ős-Dráva Program látogatóközpontja Szaporcán impozáns tanösvény segítségével mutatja be a kultúrtáj gazdagságát, és erre épül nyolc falu templomának felújítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a 2013-ban Kémesen tartott, kihelyezett kormányülésen pedig arról döntöttek, hogy fel kell újítani a térség fakazettás templomait – hívta fel a figyelmet Hoppál Péter.

 

_D0A0882_Copy


Száz évvel ezelőtt szégyellték ugyanis az ezekben felfestett paraszti motívumkincseket, és lemázolták őket barna festékkel, a program keretében viszont eredeti formájukra állítják ezeket vissza. Egy-egy ilyen, most készült, népi motívumokkal díszített fakazetta kerül egyébként minden térségbeli református templomba a decemberben 70. életévébe lépő Szatyor Győző szobrászművész felajánlásában. A művész – akinek a Bőköz Fesztivál keretében három kiállítása nyílik meg – 112 templom számára készített ilyeneket állami segítségéggel – tudtuk meg Pusztuló tanyák, falvak című kiállítása megnyitóján augusztus 26-án. „Magam elé rakom e rajzokat. Ahogy szaporodnak, úgy szorul görcsbe a szívem. A tanyavilág infarktusa tárul föl. Rámeredek a pusztulásra, amely az elmúlt 40 év során következett be. A tragédia fölmérhetetlen” – írja maga Szatyor Győző még 1990-ből származó soraiban. Ezt az érzést idézik fel a pusztulást felvillantó grafikák, egyúttal feloldozást nyújtanak a szobrok, amelyeken a földművelés egykori eszközei öltenek új testet.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

keramia3

2018.07.17

Első alkalommal enged betekintést készülő új, Kerámiainvázió című kiállításába a jelenleg zárva tartó Néprajzi Múzeum a Művészetek Völgyében július 20. és 29. között. Az intézmény munkatársai a Művészetek Völgye Etno Ligetében olyan programokkal készülnek, amelyek a múzeum városligeti új épületbe tervezett, különleges kerámiateret kívánják bemutatni.

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Világsztárok áriaestjeit bemutató koncertfilmekkel várják az operabarátokat a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtökönként. A vetítéssorozat programjában Anna Netrebko, Jonas Kaufmann, Rolando Villazón, Erwin Schrott és Juszif Ejvazov szerepel. Ezen a héten Anna Netrebko és Juszif Ejvazov a Magyar Állami Operaház zenekara közreműködésével, augusztus 2-án Anna Netrebko, Jonas Kaufmann és Erwin Schrott a Prágai Filmharmonikusok kíséretével hallható. A Belga Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével augusztus 16-án Anna Netrebko és Rolando Villazón párizsi estjét láthatják az érdeklődők, augusztus 30-án Jonas Kaufmann Csillagok alatt című műsorát vetítik a Berlini Állami Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma