2017.08.26

Fakazettás templomokba készített népi motívumokkal díszített újabb fakazettákat Szatyor Győző, a decemberben 70. életévébe lépő szobrászművész, akinek három kiállítása nyílik meg a szeptember 25. és 27. között zajló Bőköz Fesztiválon. A programot az Ormánság három falvában, Tésenfán, Szaporcán és Kémesen rendezik meg.

_D0A0797_Copy

Ezek a fakazettás református templomok az ormánsági táj sajátosságai. „Gyorsan terjedt a reformáció a 16. században Baranyában, Sztárai Mihály református lelkész ugyanis Siklósról indulva körbejárta a térség 120 falvát, és magyarul prédikálva hívta fel a figyelmet a török hadak elvonulására, valamint ösztönözte a helyieket arra, hogy építsék újra a falvaikat” – avat be minket a térség történelmébe Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint elmondta: sok magyar éneket, zsoltárt írt maga Sztárai is, amelyeket hegedűvel kísért. Neki köszönhető, hogy magyar nyelvű zsoltárokat tanultak a helyiek, ahogy a magyar nyelvű istentiszteletet is ő honosította meg, így tevékenységének köszönhetően mintegy 120 református protestáns gyülekezet jöhetett létre – ezzel pedig az egyik legrégebbi alapjait tette le a hazai reformációnak.

 

_D0A0812_Copy


„Kis templomokat építettek a térségben, hasonlókat, mint amelyeket ma még Tákoson láthatunk. Ezen templomok utolsó példája Kemsén volt, amelyet 1907-ben bontottak le, és építettek helyette kőtemplomot” – mesélte az államtitkár. A korábbi templomok ugyanis sárból, fából, de semmiképpen nem kőből épültek. Ennek oka, hogy II. József türelmi rendeletében a nem katolikus vallásúak számára is engedélyezte a kőtemplomok építését – Mária Terézia idején ugyanis is tiltották ezt. A térség népességét, gazdagságát jelezte, hogy a törvényi változás hatására elkezdtek megépülni ezek a kőtemplomok, amelyeket a 19. században bővíteni is kellett. Gazdag árterek jellemezték abban az időben a térséget, a kiöntéses földművelés hatására bőségesen termett ugyanis a föld.

 

_D0A0751_Copy


Később sajnos a jobbágytelkekre korlátozódott a gazdálkodás, és a 19. század második felében megjelent az elv, hogy a föld a földhöz párosodjon: a családokban egy-egy gyermek született, és ezzel az egykézéssel két-három generáció alatt az Ormánság népessége nagyjából a felére csökkent. Kákicsi Kiss Géza, aki Ormánság című szociográfiáját később akadémiai disszertációként nyújthatta be, 1937-ben a műben figyelmeztette a folyamatokra a térséget és tulajdonképpen az egész országot, amely könnyen az Ormánság sorsára juthatott volna. Segélykiáltására református, sok gyerekes, szegény családokat telepítettek be az Alföldről, föld ugyanis volt bőven. A legnagyobb rombolás mégis 1945 után következett be: a téeszesítéssel az egykézés során megroppant falvak 1000-1500 fős lakossága 200-300 fősre zsugorodott. Kuláknak minősítették ugyanis az itteni gazdákat, és tömegével internálták őket.

 

_D0A0876_Copy


Ez a folyamat fordul meg mostanában: az Ős-Dráva Program látogatóközpontja Szaporcán impozáns tanösvény segítségével mutatja be a kultúrtáj gazdagságát, és erre épül nyolc falu templomának felújítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a 2013-ban Kémesen tartott, kihelyezett kormányülésen pedig arról döntöttek, hogy fel kell újítani a térség fakazettás templomait – hívta fel a figyelmet Hoppál Péter.

 

_D0A0882_Copy


Száz évvel ezelőtt szégyellték ugyanis az ezekben felfestett paraszti motívumkincseket, és lemázolták őket barna festékkel, a program keretében viszont eredeti formájukra állítják ezeket vissza. Egy-egy ilyen, most készült, népi motívumokkal díszített fakazetta kerül egyébként minden térségbeli református templomba a decemberben 70. életévébe lépő Szatyor Győző szobrászművész felajánlásában. A művész – akinek a Bőköz Fesztivál keretében három kiállítása nyílik meg – 112 templom számára készített ilyeneket állami segítségéggel – tudtuk meg Pusztuló tanyák, falvak című kiállítása megnyitóján augusztus 26-án. „Magam elé rakom e rajzokat. Ahogy szaporodnak, úgy szorul görcsbe a szívem. A tanyavilág infarktusa tárul föl. Rámeredek a pusztulásra, amely az elmúlt 40 év során következett be. A tragédia fölmérhetetlen” – írja maga Szatyor Győző még 1990-ből származó soraiban. Ezt az érzést idézik fel a pusztulást felvillantó grafikák, egyúttal feloldozást nyújtanak a szobrok, amelyeken a földművelés egykori eszközei öltenek új testet.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma