2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.01.19

Még Petőfi Sándor is úgy gondolta, a nő csak bepiszkítja a kezét, ha a konyhai és kerti munka helyett regényírásba fog. Pedig az ő korában már felbukkantak az első költőnők és írónők, akik fakanál helyett pennát ragadtak a kezükbe, és helyet követeltek maguknak a magyar irodalomban. Miről írhattak ők? Hogyan fogadta művészetüket a kritika? Ebbe adunk bepillantást cikkünkben.

Bár már a 18. század második felében megjelentek tollat forgató nők – köztük Molnár Borbála, Újfalvy Krisztina, Dukai Takách Judit – valójában még a 19. század közepén is csak nehezen tűrték, ha egy nő a háztartás és anyai szerepek mellett írásra adta a fejét. Sokan nem is sejtik, hogy a témában Petőfi Sándor is a női írók ellen foglalt véleményt, holott felesége, Szendrey Júlia is gyakran ragadt tollat. Petőfi Sándor Kerényi Frigyeshez címzett útilevelében Georges Sand regényeiről beszél, aki egy férfi álruhás írónő volt:

 

petofi-szendrey


„G. Sand az új világ csodája, és én bámulom, talán imádom is, de nem szeretem. Ő, mint a mészáros a marha böndőjét fölhasítja a társadalmat, hogy megmutassa belsejének egész rondaságát, és azt kiáltja: így nem maradhat! (…) Oh, ez merész, dicső nagy munka, de férfinek való, nem asszonynak. Regényeinek olvasásakor mindig megzavar a gondolat, ha eszembe jut, hogy ezeket asszony írta, s szinte kedvetlenül teszem le. Ha már munkás az asszony, jó, hadd főzzön a konyhában, hadd gyomláljon a kertben, itt szép, ha bepiszkolja is a kezét; de az istállót bízza a férfiakra.”

 

A kritikus férfiak meglehetősen szűk keretet szabtak a nőknek. Petőfi Sándor, Jókai Mór és a kor nővitáiban leggyakrabban véleményt nyilvánító Gyulai Pál kritikus is úgy gondolta, az irodalomban is külön kell választani a női és férfi szerepeket, mivel az alkotás szempontjából is vannak olyan szerepek, melyek a nőknek illenek, és olyanok, melyek csak a férfiak tollához valók. Jókai Mór az Életképek szerkesztése alatt Hölgyszalon címmel indított rovatot, melyben a női költészet is helyet kapott, valamint a szerkesztő ezzel kapcsolatos gondolatait is itt jelentette meg. A szerepek szétválasztásáról ő is így írt:

 

„Nagysádtok előtt nyitva áll a boldogság és érzelmek országa, ne panaszolják fel nekünk, hogy előttünk meg a küzdelmek és szenvedélyek sivataga van nyitva. Nagysádtok innét, mi onnét vagyunk kizárva; ha cserélnünk kellene, nem mi veszítenénk. De ez nem történhetik meg; minden virágnak megvan a maga földe, minden szívnek saját világa, melyben élnie kell. Madáré a lég, virágé a föld, nőkebelé az érzelem hatalma, férfiaké a tett. A természetben semmi sem tagadhatja meg hivatását.”

 

jokai
Jókai Mór


Jókai Mór úgy gondolta, a nőknek a női lélek gyengébb húrjairól, azaz szerelemről, családi témákról, gyermeknevelésről lehetne írniuk: „(…) tenger a női lélek: mindenki beszél róla, mindenki hiszi, hogy van, de rejtett birodalma fölött mély hullámegyetem fekszik, mely átlátszó, és mégis átláthatatlan. (…) ez új világot várjuk irodalmunkban hazánk hölgyeitől.”

 

Gyulai Pál kritikáiban szintén óva intette az írónőket a nagy múltú és hagyományú műfajoktól. A lírához, de még a novellához és regényhez is csak korlátozva engedte őket. Véleménye szerint a kevésbé kanonizált műfajok nyílnak meg számukra, így írhatnak útirajzokat, tárcákat. Legsajátabb területüknek pedig a gyerekekhez és fiatal lányokhoz szóló irodalmat tekintette, mint a meséket.

 

Bár a korlátozások ma jogtalannak és felháborítónak látszanak, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a női irodalomnak még nem volt hagyománya, így az akkori női szerzőknek különösen nehéz feladatuk volt. Sokan a férfiakat, Petőfi Sándor és Arany János munkáit próbálták utánozni, ám a férfias érzelmek és problémák megjelenítése sokszor komikus, visszatetsző volt nő tollából. A kritikusok némelyike, köztük Jókai Mór segíteni szeretett volna a női művészeknek, amikor megfogalmazta, hogy alkotásaik sikeréhez fontos, hogy a női érzéseket, témákat, nézőpontot is megjelenítsék, amely addig hiányzott az irodalomból.

 

1895_Oldal_053_b_nagykep
Gyulai Pál


A nőírók helyzetét az is nehezítette, hogy a 19. század közepén még meglehetősen kevés volt az a szintér, ahol a nők szerepeket vállalhattak. A politikából, a közszereplés nagy részéből ki voltak zárva, hétköznapjaik nagy részét a családi körökön belül élték le. Bár a kritikák egy része talán arra törekedett, hogy ez így is maradjon, és az irodalmon kívül máshol se akarjanak új szerepeket maguknak a nők; abban mégis igazuk volt, hogy csak arról írhattak, amit jól ismertek és megéltek, hiszen hitelét és súlyát vesztette volna az a mű, amelynek szerzője sosem tapasztalta és alig ismerte mindazt, amiről ír.

 

Nem állítható azonban, hogy a szerepek különválasztását minden költőnő figyelembe vette. Sokan voltak, akik nem is kívánták ezekre a körökre korlátozni művészetüket. Tarnóczy Malvina költeményei között például több politikai vers is szerepel, és még bordalt is írt. Arany János tanítói bírálatában utal is ezekre, megfogalmazva, hogy jobb, ha a költőnő elfogadja valós helyzetét, mintha férfi szerepekben mutatkozik, mert így ízléstelenségbe téved.

 

De mit tehettek akkor az írónők? Az irodalomban helyet szerettek volna maguknak, de az irodalom nagy része addig olyannyira a férfiaké volt, hogy benne főleg csak férfiszerepek, férfinézőpontok jelentek meg. Így teljesen új, addig az irodalomban még alig létező szerepekhez kellett alapokat lerakniuk. Elkezdtek írni a gyerekeknek, megjelent verseikben az anyaszerep, feleségszerep. Sokan kifejezetten hasznos célból alkottal: például az ifjú lányok erkölcsi neveléséhez írtak regényeket, míg Karacs Teréz – saját bevallása szerint – húsz éven át azért írt beszélyeket, mert így tudott hatásosan fellépni a számára oly fontos ügy: a magyar nőnevelés mellett.”

 

A nőnevelés ugyanis, bár kezdetben férfikézben volt, lassan átvándorolt a nőkhöz. Ők vették magukhoz a családi életre való felkészítés ügyét, valamint a gyermek és ifjúsági (lányka) irodalom nagy részét. Mire a 19. század a végéhez közeledett, már olyan női szerzőket vonultatott fel, mint Bezerédj Amália, akinek gyermekkönyvét 100 éven át olvasták az iskolás tanulók, vagy Beniczkyné Bajza Lenke, aki népszerű és keresett írónő lett, vagy épp a századvégi Czóbel Minka és Erdős Renée, akinek művei máig kaphatóak a könyvesboltokban.

 


Wéber Anikó

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Pribojszki_Matyas_Jumping_Matt_and_his_Combo

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma