2018.07.26

Megvan a mozis kasszasiker receptje: egy átfogó kutatás szerint a legtöbb bevételt az „ember a gödörben” történetek hozzák, amelyekben egy bukás és felemelkedés tanúi lehetnek a nézők, mint A keresztapa című filmben. A kutatást vezető Ganna Pogrebna szerint az eredmények segíthetnek abban, hogy a stúdiók kreatívabbá váljanak.

f4d65802bdc094076fa7b7dd2d863d9f
A The Guardian szerint az „ember a gödörben” történeteket
kedvelik a leginkább a nézők, olyanokat, mint A keresztapa
Fotó: pinterest.com


A The Guardian cikke szerint brit kutatók 6147 film forgatókönyvének adatait elemezték és szűrték különböző algoritmusokkal, és ennek során kiderült, hogy melyik érzelmi ív érdekli a legjobban a közönséget. Az eredmény szerint az úgynevezett „ember a gödörben” történet a legjövedelmezőbb. A kutatást vezető Ganna Pogrebna, a Birminghami Egyetem viselkedési közgazdaságtan és adattudományi professzora szerint „amikor egy filmes produkcióról beszélünk, emberek egy kis csoportja hozza a döntéseket a nézők számára”. A kutatásban viszont megpróbáltak a nézőkre hallgatni, és azt kideríteni, hogy mit is szeretnének látni – fűzte hozzá.

 

A kutatócsoport hat érzelmi profilba/csoportba sorolta a filmeket. A szegénységből a gazdagságba vezető utat bemutató, érzelmi emelkedést ábrázoló filmek (A remény rabjai); a fordított, gazdagságból a szegénységbe utat bejáró, érzelmi zuhanást ábrázoló filmek (Psycho); az „ember a gödörben” bukást követő felemelkedést ábrázoló filmek (A keresztapa); az Ikarusz, vagyis emelkedés-zuhanás történet (A rakparton); a Hamupipőke-történet, avagy az érzelmi emelkedést, zuhanást és emelkedést bemutató film (Babe); valamint az Ödipusz-történet zuhanás, emelkedés és zuhanás ívvel (Mindent anyámról). Ezt követően fel tudták térképezni, hogy 21 műfajban mely csoport bizonyult a legnagyobb kasszasikernek a moziban.


228afd10-a900-4411-b89a-9a557dc6fdcc-2060x1236
Az életrajzi filmeknél jól működnek A remény rabjaiban is látható,
szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák
Fotó: The Guardian

 

Az elemzés kimutatta, hogy az ember a gödörben-sztorik a maguk boldogság-szomorúság-boldogság ívével minden műfajban a legsikeresebbek. Átlagosan 40,5 millió dolláros (11 milliárd forintos) költségvetéssel készülnek és átlagosan 54,9 millió dolláros (15 milliárd forintos) bevételt termelnek. Az életrajzi filmeknél ugyan a szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák végeztek az élen, ám a krimikben és thrillerekben ez a recept sokkal kevésbé sikeres. A vígjátékok közül pedig azok a legkevésbé jövedelmezők a mozikban, amelyek a gazdagságból a szegénységbe vezető utat mutatják be és nem jutnak el a happy endig. A kutatók szerint az ember a gödörben-sztorik nemcsak a legnépszerűbbek a közönség körében, de ráadásul ezekről beszélnek a legtöbbet.

 

Pogrebna arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei több dimenziósak. Például az elszegényedés-történetek pénzügyileg sikeresek lehetnek, ha epikus, nagy költségvetésű produkcióban látjuk őket, mint Christopher Nolan Batman-filmjei. Az Ikarusz-filmek a kis költségvetésű produkciókban a legsikeresebbek, az Ödipusz-filmek pedig nem nagyon kapnak díjakat. Pogrebna hangsúlyozta: a kutatás nem arra szólít fel, hogy ezentúl csak ember a gödörben-filmeket készítsenek. „Nem a filmipart próbáljuk kinyírni. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi a sikeres” – mondta.

 

A tudós úgy véli, a tudományos kutatás segíthet abban, hogy a stúdiók kreatívabbak legyenek, mivel ha tudják, mi jelent a kereskedelmi siker, akkor biztonságosabban bővíthetik repertoárjukat, és több kísérleti filmmel próbálkozhatnak. „Nem tartom korlátozásnak, inkább lehetővé teszi, hogy a filmes vállalatok innovatívabbá váljanak” – mondta.

 

A tanulmányt a Cornell Egyetem Könyvtára adta ki.



Forrás: MTI

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma