Banner_kultura.hu
2017. július 23.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.02.15

A húszezredik látogatót köszöntötték február 15-én a Műcsarnok november végén nyílt, Az első aranykor – Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című kiállításán. A kiállítás zárásáig számos kísérőprogram, például Habsburg György tárlatvezetése várja a közönséget, március 1-jétől pedig Alex Webb, a Magnum Fotóügynökség sztárfotográfusának tárlata lesz látható.

A nagyszabású tárlat a Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg, az Osztrák–Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét Munkácsy Mihály, Hans Makart, Jan Matejko, Alfons Mucha, Rippl-Rónai József és kortársaik csaknem 200 munkáján keresztül bemutatva.


314380_640_josef_maria_auchentaller_elfe_am_bach__1898_99_galeriepunkt12_1_


Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója és Bán András, az intézmény vezető kurátora elmondta: a tárlathoz kapcsolódva Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér címmel a Műcsarnok február 24-én tudományos konferenciát rendez, melynek célja a korszakról kialakított kép újragondolása.

Az intézmény létrehozása és felavatása a Monarchia és Magyarország virágzásának idejére esett, ezért válogatott ebből a korszakból festményeket Az első aranykor című tárlat. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre – olvasható a Műcsarnok oldalán.

 

Mint írják: a Műcsarnok megalapításának pillanatától nyitott volt a Monarchia egészének képzőművészetére. A most kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már megfordult korábban is az intézmény kiállítóhelységeiben. A századvég széles látókörű politikusai a kultúrának, ezen belül a művészeteknek mind a nemzet, mind az egyén életében rendkívül fontos szerepet szántak. A Műcsarnok múltjával foglalkozó érdeklődés napjainkban nem új keletű: részben magában a Műcsarnokban, részben az épület centenáriumának idején a Szépművészeti Múzeum Schickedanz-kiállítása kapcsán már elkezdődött az alapítás korának és az épület, illetve az intézmény építésének megidézése.

 

314384_1024_wyspianski_stanislaw_a_krakkoi_planty_park_hajnalban_1894_nd_007791_1_


Ferenc József uralkodásának ideje a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is. E korban teremtődtek meg a modern társadalom intézményes alapjai a gazdasági és társadalmi élettérben és a művészeti szférában egyaránt. Eltérő ritmusban és eltérő hangsúlyokkal, de mindegyik nemzet politikai és gazdasági elitje aktívan közreműködött ebben a folyamatban. A soknemzetiségű birodalom uralkodójának halálával lezárult korszak szellemi öröksége a mai napig meghatározóan jelen van az európai utódnemzetek kulturális identitásában. Olyan művek születtek ekkor a nemzeti festészeti iskolákban, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotásai a korszak európai művészetének. Ferenc József kora a művészetek, és különösképpen a festészet valódi virágkora volt a Monarchiában. A Műcsarnokot működtető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a kiegyezés után folyamatosan jelentős támogatást kapott az államtól. Az 1896-ra felépült, a változó kiállító funkciókhoz azóta is sikeresen alkalmazkodó épülettel a kultúrpolitikának kettős célja volt: egyrészt rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar művészek számára, másrészt ezzel az intézményi háttérrel a magyar képzőművészetet kívánta bekapcsolni a nemzetközi művészeti vérkeringésbe a Monarchián belül és azon kívül is.

 

Az első aranykor című tárlat a párhuzamos nemzeti festészeti törekvések bemutatása mellett azt a folyamatot is illusztrálni kívánja, ahogy a Társulat tevékenységének segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet. A bemutatott stílusáramlatok megrajzolják a korszak és a Monarchia szellemi arculatát, az ízlés változásait. A jelentős külföldi múzeumok műtárgyaival kiegészített magyar anyag a szakemberek számára is tartogathat újdonságokat: a közvetlen összehasonlítás lehetőségét kínálja az egyes nemzetek közösen formálódó, de egyéni karakterjegyeket mutató festészetének párhuzamba állításával.

 

Az első aranykor március 12-ei zárását négynapos finisszázs vezeti fel, melynek során tárlatvezetést tart Ablonczy Balázs történész, Muszatics Péter filmrendező és Sármány-Parsons Ilona, a tárlat tudományos kurátora; Jászai Mari, Márkus Emília és az „Aranykor díváinak” világát pedig pódiumbeszélgetés idézi meg. A Műcsarnok vezetői szót ejtettek az intézmény következő kiállításáról is: március 1-jétől Alex Webb, a Magnum Fotóügynökség sztárfotográfusának tárlata lesz látható, az első alkalommal megtartandó Budapesti Fotófesztivállal együttműködésben.



Forrás: MTI/mucsarnok.hu

Fotó: est.hu

kad2017

Gyertya2
2017.07.22

Idén is megrendezik augusztus 17. és 20. között az ország legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. Az esemény fő témája a hímzés, a díszvendég pedig Mongólia lesz, de több országból érkeznek még kézművesek. A reformáció 500. évfordulójáról országos kiállítással emlékeznek meg és nemzetközi kovácstalálkozót is tartanak.

2017.julius_16-20._ISONZO_EXPRESS_734

2017.07.22
Az Isonzó Expressz befejezte kegyeleti körútját július 20-án éjjel. A nosztalgiavonat három éve, minden nyáron elindul, hogy utasai megemlékezzenek az isonzói csatákban elesett magyar katonákról. Az idei évben az utazók a szlovén és az olasz frontvonalakon, illetve több múzeumban emlékezhettek meg szeretteikről, ugyanis nagyon sokan a személyes kötődés miatt keltek útra.

MV4

2017.07.21
„Nagy örömmel veszünk részt minden olyan eseményen, ahol a hagyományos múzeumi keretektől kicsit megszabadulva más fórumokon is képviselhetjük intézményünk üzeneteit” – fogalmazta meg dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. Egyedüli múzeumként vesznek részt a 2017-es Művészetek Völgye fesztiválon, ahol két helyszínnel és izgalmas programokkal várják a közönséget.

A Cirque du Sziget nevű programhelyszín már bemutatkozásakor magasra tette a mércét, azóta is minden évben nagyszerű hazai és nemzetközi újcirkuszi produkciókat állít színpadra. Az egyre növekvő érdeklődés kiszolgálására idén már egy majd’ 1000 főt befogadni képes sátrat állítanak fel a szabadtéri színpad mellett, és a fesztivál fennállásának 25. évfordulója alkalmából az eddigieknél is sokszínűbb és nemzetközibb programra számíthatnak a látogatók.

A Soweto Gospel Choir ad koncertet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon július 23-án este: a dél-afrikai kórus a gospelt, a spirituálét, a reggae-t és a populáris műfajokat ötvözi örömzenéjében, amely először hallható Magyarországon. A több mint negyven főből álló, egyedülállóan színes formáció megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az idén.

A Dorog központjában lévő Reimann-altáró szomszédságában a térség 230 éves bányászatát és ipartörténeti örökségét bemutató kiállítótér épül 250 millió forintos uniós támogatás segítségével. Az épületben egy száz négyzetméteres terepmodell segítségével interaktív és hiteles környezetben mutatják be a dorogi szénmezőkhöz kapcsolódó bányászat történetét, a település szerkezetének változását és a tevékenység hatását a környék lakóinak életmódjára, kultúrájára.

Török Ferenc 1945 című alkotása nyerte el a holokauszttal kapcsolatos művészi alkotásoknak járó Avner Salev Jad Vasem elnöki díjat a 31. Jeruzsálemi Filmfesztiválon. „Mindenkit érdekelt ez Izraelben, nagyon szeretik, mert úgy érzik, a film új szempontot mutat be. Mindenki azt kérdezi, miért nem húsz éve készült el ez a film, miért csak most” – mondta Török Ferenc rendező az MTI jeruzsálemi tudósítójának a július 19-ei vetítés után.

Több mint száz programmal várja a látogatókat a 25. Váci Világi Vigalom július 21. és 23. között. A háromnapos összművészeti fesztiválon könnyű- és komolyzenei koncertek, kiállítások, színházi előadások lesznek, de egyebek mellett gladiátor- és kutyás bemutatón, valamint kézműves foglalkozáson is részt vehetnek az érdeklődők. A programok ingyenesek, a részletekről a www.vacivigalom.hu oldalon lehet tájékozódni.

unnamed

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma