2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.15

A húszezredik látogatót köszöntötték február 15-én a Műcsarnok november végén nyílt, Az első aranykor – Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című kiállításán. A kiállítás zárásáig számos kísérőprogram, például Habsburg György tárlatvezetése várja a közönséget, március 1-jétől pedig Alex Webb, a Magnum Fotóügynökség sztárfotográfusának tárlata lesz látható.

A nagyszabású tárlat a Műcsarnok alapításának 120. évfordulója előtt tiszteleg, az Osztrák–Magyar Monarchia nemzeteinek festészetét Munkácsy Mihály, Hans Makart, Jan Matejko, Alfons Mucha, Rippl-Rónai József és kortársaik csaknem 200 munkáján keresztül bemutatva.


314380_640_josef_maria_auchentaller_elfe_am_bach__1898_99_galeriepunkt12_1_


Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója és Bán András, az intézmény vezető kurátora elmondta: a tárlathoz kapcsolódva Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér címmel a Műcsarnok február 24-én tudományos konferenciát rendez, melynek célja a korszakról kialakított kép újragondolása.

Az intézmény létrehozása és felavatása a Monarchia és Magyarország virágzásának idejére esett, ezért válogatott ebből a korszakból festményeket Az első aranykor című tárlat. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre – olvasható a Műcsarnok oldalán.

 

Mint írják: a Műcsarnok megalapításának pillanatától nyitott volt a Monarchia egészének képzőművészetére. A most kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már megfordult korábban is az intézmény kiállítóhelységeiben. A századvég széles látókörű politikusai a kultúrának, ezen belül a művészeteknek mind a nemzet, mind az egyén életében rendkívül fontos szerepet szántak. A Műcsarnok múltjával foglalkozó érdeklődés napjainkban nem új keletű: részben magában a Műcsarnokban, részben az épület centenáriumának idején a Szépművészeti Múzeum Schickedanz-kiállítása kapcsán már elkezdődött az alapítás korának és az épület, illetve az intézmény építésének megidézése.

 

314384_1024_wyspianski_stanislaw_a_krakkoi_planty_park_hajnalban_1894_nd_007791_1_


Ferenc József uralkodásának ideje a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is. E korban teremtődtek meg a modern társadalom intézményes alapjai a gazdasági és társadalmi élettérben és a művészeti szférában egyaránt. Eltérő ritmusban és eltérő hangsúlyokkal, de mindegyik nemzet politikai és gazdasági elitje aktívan közreműködött ebben a folyamatban. A soknemzetiségű birodalom uralkodójának halálával lezárult korszak szellemi öröksége a mai napig meghatározóan jelen van az európai utódnemzetek kulturális identitásában. Olyan művek születtek ekkor a nemzeti festészeti iskolákban, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotásai a korszak európai művészetének. Ferenc József kora a művészetek, és különösképpen a festészet valódi virágkora volt a Monarchiában. A Műcsarnokot működtető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a kiegyezés után folyamatosan jelentős támogatást kapott az államtól. Az 1896-ra felépült, a változó kiállító funkciókhoz azóta is sikeresen alkalmazkodó épülettel a kultúrpolitikának kettős célja volt: egyrészt rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar művészek számára, másrészt ezzel az intézményi háttérrel a magyar képzőművészetet kívánta bekapcsolni a nemzetközi művészeti vérkeringésbe a Monarchián belül és azon kívül is.

 

Az első aranykor című tárlat a párhuzamos nemzeti festészeti törekvések bemutatása mellett azt a folyamatot is illusztrálni kívánja, ahogy a Társulat tevékenységének segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet. A bemutatott stílusáramlatok megrajzolják a korszak és a Monarchia szellemi arculatát, az ízlés változásait. A jelentős külföldi múzeumok műtárgyaival kiegészített magyar anyag a szakemberek számára is tartogathat újdonságokat: a közvetlen összehasonlítás lehetőségét kínálja az egyes nemzetek közösen formálódó, de egyéni karakterjegyeket mutató festészetének párhuzamba állításával.

 

Az első aranykor március 12-ei zárását négynapos finisszázs vezeti fel, melynek során tárlatvezetést tart Ablonczy Balázs történész, Muszatics Péter filmrendező és Sármány-Parsons Ilona, a tárlat tudományos kurátora; Jászai Mari, Márkus Emília és az „Aranykor díváinak” világát pedig pódiumbeszélgetés idézi meg. A Műcsarnok vezetői szót ejtettek az intézmény következő kiállításáról is: március 1-jétől Alex Webb, a Magnum Fotóügynökség sztárfotográfusának tárlata lesz látható, az első alkalommal megtartandó Budapesti Fotófesztivállal együttműködésben.



Forrás: MTI/mucsarnok.hu

Fotó: est.hu

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma