Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.06.22

Milyen könyvet adjunk gyermekünk kezébe, ha szeretnénk, hogy lelkes olvasóvá váljon? Ha a kötelező olvasmányokat kedvetlenül emeli fel? Cikkünkben olyan regényeket ajánlunk, amelyek elérik, hogy a számítógép, a telefon, a tévé helyett az írott szöveget válasszák a fiatalok! Ebben az írásban a 10-14 éves korosztály talál magának kedvére való könyvet. Kattints a listáért!

Hol találhatunk rá a legjobb, legizgalmasabb ifjúsági regényekre? Ki lehet megbízható tanácsadónk, ha az a kérdés: milyen könyvet adjunk gyermekünk kezébe? Az iskola, a pedagógus meg tudná szerettetni a diákjaival az olvasását, de a kötelező és ajánlott olvasmányok kapcsán számtalan probléma merül fel.

 

cactus-1063094_960_720


Hansági Ágnes a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című tanulmánykötetben kifejti, hogy a klasszikus művek távoli, múltbéli világa nyelvileg és sokszor tartalmilag is idegen a gyerekolvasó számára. Az időben tőlünk távoli és éppen ezért idegen világtapasztalatot, műveltséget és nyelvet „beszélő” klasszikus irodalmi szövegek nem alkalmasak arra, hogy segítsenek egy gyereknek gyakorlott olvasóvá válni. Ezek a művek nem lehetnek beavató olvasmányok, hiszen:

 

nem tapasztalhatja meg az olvasás örömét az a gyerek, akinek folyamatosan „szótáraznia”, kérdezgetnie kell, hogy megértse a szöveget – tudjuk meg Hansági Ágnestől.

 

Pedig ma már nincsenek konkrétan nevesítve a kötelező olvasmányok a Nemzeti Alaptantervben, csak olyan megkötések vannak, hogy mondjuk Jókaitól kell venni egy regényt – tudtuk meg a kötet egyik szerkesztőjétől: Hermann Zoltántól, aki a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének docense, valamint a Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzési szak felelőse.

 

Mi lehet kötelező olvasmány?

A Kultúra.hu-nak adott korábbi interjújában elmondta: már nem kell ragaszkodni a korábbi kötelező olvasmányokhoz. Sok pedagógus mégis azokat tanítja. Egyrészt rutinból, másrészt azért, mert azok szerepelnek a tankönyvben, azokhoz vannak jegyzeteik, foglalkoztató füzetek, harmadszor azért, mert az iskolai könyvtárban is csak azokból van elég példány.

 

human-725651_960_720


„A kortárs irodalmat akkor lehetne bevinni a felső tagozatba és a gimnáziumba, ha átalakítanák a kronologikus, irodalomtörténeti elveket érvényesítő érettségi követelményeket és az iskolai kánont.

 

Én felső tagozatból ki is hagynám a klasszikusokat, annak 9-12.-ben lenne a helye, és ifjúsági irodalmat, néhány régit és sok-sok újat adnék a gyerekek kezébe!

 

Nemcsak regényeket, de novellákat és verseskönyveket is! Jó lenne továbbá, ha a kortárs művekkel kapcsolatban készülnének tanári segédletek, foglalkoztatófüzetek, feladatlapok” – mondta el az interjúban Hermann Zoltán. A cikket ITT lehet megtalálni.


Ifjúsági könyvek, melyeket nem lehet letenni!

Na, de mit tegyünk szülőként, ha szeretnénk olyan könyveket adni gyermekeink kezébe, amelyek felkeltik érdeklődésüket, és örömmé teszik számukra az olvasást? Kezdetnek ajánlunk egy listát olyan regényekkel, amelyek elérik, hogy a számítógép, telefon, tévé helyett az írott szöveget válasszák! A köteteket a felső tagozatos, 10-14 éves korosztálynak válogattuk össze!

 

library-2128813_960_720


1.

Időfutár-sorozat

Tasnádi István; Jeli Viktória; Gimesi Dóra

Az első kötet: A körző titka

Hanna nemrég költözött Budapestre, minden szokatlan: új lakás (egy hetedik kerületi gangos bérház), új iskola (a Sigray), új tanárok, és persze új osztálytársak. Ha ez még nem lenne elég: úton-útfélen egy fura öregemberbe ütközik, megbolondul a számítógépe... és az egésznek valahogy köze van ahhoz a rozsdás körzőhöz, amit az utcán talált. Vajon miért kell mindenkinek ez a körző? Mit akar vele kezdeni Sándor, a vén ócskás, és miért nem tud Hanna sem megválni tőle? És mi köze mindennek Bécshez, a Sakkozó törökhöz és Bujdosónéhez, a töritanárhoz? A rejtélyek kinyomozásában segít Hannának Zsófi, a szuperokos szegedi barátnő, és Tibi, a kicsit lassabb eszű, de hűséges osztálytárs. A kalandok szüneteiben pedig arra is van idő, hogy barátságok szakadjanak meg és szülessenek újjá, no és persze szerelmek is szövődnek... A Gimesi–Jeli–Tasnádi-trió rádiójátéka végre regényformában is! Letehetetlen, izgalmas, vicces, mai!


 

2.

Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók

Ki ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? A Gergő és az álomfogók hőse, Gergő viszont egyáltalán nem kívánja a farkaskölyök társaságát, mint ahogy azt se, hogy az általa csak Bolhásnak becézett segítőjével együtt vágjon keresztül az álmok néha mulatságos, máskor fenyegető erdején. Gergő családja váratlanul meghívót kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára. A bűbájosok a Börzsönyben tartott összejövetelét azonban több dolog is fenyegeti: Monyákos Tuba, az illegalitásba szorult lidérc gerillák vezetője társaival együtt azon munkálkodik, hogy minél több borsot törjön a rendezvény résztvevőinek orra alá. Kobzos Béla, a környék fővadásza, elmaradhatatlan kísérőjével, Furdancs Pepével együtt észreveszi, hogy valami nincs rendben az utóbbi időben, és úgy dönt, végére jár a dolognak, holott a bűbájosok világának rejtve kell maradnia a hétköznapi emberek előtt. Ráadásul a találkozón az éjfekete varázslónő, Holló egymás után álomfogságba ejti a Heteket, akik féken tartják a Sárkányt, így őrizve a világ egyensúlyát. Holló uralkodni akar az álmokon és a való világban egyaránt. Egyedül Gergő állíthatná meg, ő azonban nem hisz a bűbájban és az álmok világában. A varázslónő el akarja pusztítani a fiút, mielőtt az ráébred ki ő, és milyen hatalom van a kezében. Rémálmai mindenkinek vannak, és az álom a mindennapok tükörképe. Gergő bárhogy kapálódzik ellene, rádöbben, hogy a nehézségek elől nem lehet kitérni. Szembe kell néznünk velük, ha azt akarjuk, hogy ne gyötörjenek. Nem mi választjuk meg, mikor mivel találkozunk, azonban egyedül rajtunk áll, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. A Gergő és az álomfogók színes, kavargó világba repíti olvasóját, de hétköznapi gondjainkra ad választ.


 

3.

Seita Parkkola: Vihar

A Vihar egy hétköznapi fiúról szól, aki rendkívüli tetteket visz véghez, hogy leromboljon egy zsarnoki intézményt. A mágikus realizmus és a science fiction hagyományaiból merítkezve Seita Parkkola (született 1971-ben) ragyogóan eredeti regényt alkotott, amely elejétől végéig fogva tartja az olvasót. A mű francia fordítása 2011-ben a montreuil-i gyermekkönyv és -folyóirat vásáron elnyerte a legjobb európai ifjúsági regénynek járó díjat. Aczél Vihar egyáltalán nem rossz fiú, de nem is jó. Az utolsó esélye egy iskola, amely egy akváriumra emlékeztet, vagy még inkább egy börtönre. Az Esélyek Házában Vihartól rögtön az elején elkobozzák a gördeszkáját, hamarosan pedig a tiltott tárgyak listájára kerül a fiú egész korábbi élete. Egy elhagyatott gyárépületben Vihar megismerkedik a lázadó Indiával. India megtanítja őt tájékozódni a város dzsungelében, hogy meglássa azt, ami a többiek számára láthatatlan. Aztán Vihar az iskola pincéjében egy titokra lel, ami lélegzik.

 

book-2304389_960_720


4.

Seita Parkkola: Pára

Párát Felhőkarcolóként emlegetik. Egyik nyáron hirtelen megnyúlik, csupa keszekusza comb és kar, hosszú végtagú különc lesz belőle. Mögötte marad a barbizás és legjobb barátnője akiből, most Pára legfőbb ellensége válik. A város közepén egy aranytól és egzotikus illatoktól lüktető áruház emelkedik, ennek csábító világa adja a helyszínt Bestia tizenharmadik szülinapjához. Pára rádöbben, hogy a buli vendégéből egyik műsorszámává vált, és miközben a vendégek elől bujkál, találkozik egy Puma nevű sápadt fiúval, aki a titokzatos Gyógyítót keresi. Az utcákon felügyelő, örökké tizenhárom éves katonák tudják, hol találni rá. Seita Parkkola a Finnországban ritka mágikus realizmus zsánerében ír.


 

5.

Kertész Erzsi: Panthera – A hógömb fogságában

Íme a könyv, amely függővé teszi a kiskamaszokat. A szerethető és hóbortos karakterek, a kiszámíthatatlan fordulatok egy olyan világba repítik az olvasót, amely tele van varázslattal, bölcsességgel és kalanddal. Egy maroknyi iskolás, egy fifikás portás néni és egy különleges masina a legmerészebb kincsvadászokat is tőrbe csalhatja. Legalábbis muszáj lesz valamit tenniük, ha túl akarják élni a hegymászó szakkört... Vajon hogy alakul a kis csapat sorsa? Vajon mi a Panthera titka? Szerezd meg a könyvet és függj a sorokon!


 

6.

Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

„Blankának boldognak kell lennie, azt akarom, hogy boldog legyen!” – rendelkezik unokája jövőjéről apai nagyanyja, Teleki Mária grófné. „A boldogságát keresi? Hát ez miféle újmódi hóbort? Létezik lány számára a családon kívül is boldogság?” – értetlenkedik az édesapa, Teleki Imre gróf. „Azt akarom, hogy önálló ember légy!” – inti anyai nagynénje, Brunszkvik Teréz grófnő. Melyik utat választja Teleki Blanka? A nehezebbiket, amely végül Kufstein börtönébe vezet. Jól látja ifjú rajongója, Vasvári Pál: „Ez az asszony: ember! Ember, akinek akarata, célja van.”


 

7.

Dávid Ádám: Millennium Expressz – A potyautas

„Mikor Teri kidugta fejét a csatornából az Oktogon közepén, elsüvített mellette egy gőzmozdony. Amennyire a hajnali ködben ki tudta venni, a mozdony egy tucat vagont húzott maga után.” Milyen vonat halad át Budapest szívén? A Millennium expressz! Még sosem hallottál róla? Akkor itt az ideje! Teri sem tudott az árva gyerekeket mentő vonat létezéséről, amíg rajta nem találta magát. De ő a híres Zsolnay családból származik, és élnek a szülei! Miért vette fel a Millennium? Mert üldözi valaki, akiben megbízott. A vonaton azonban menedékre és barátokra lel. Közben üldözője egyre közelebb kerül hozzá, és az egész szerelvény veszélybe sodródik… Merre visz tovább a Millennium expressz útja? Dávid Ádám regénye a századfordulón játszódik – tele kalanddal, váratlan fordulattal és szerelemmel.


 

8.

Lois Lowry: Az emlékek őre

A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik életévüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát. Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről.



Összeállította: Wéber Anikó

Fotó: pixabay.com

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma