GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.06

Ötven évvel ezelőtt rajzolóként kezdte a Pannónia Filmstúdióban, bő tíz évvel később pedig már Oscar-díjas rendező volt. Rófusz Ferenc, bár évtizedekig élt és dolgozott külföldön, mindig abban reménykedett, hogy Magyarországon valósíthatja meg az itt megálmodott filmterveit. Nemrég befejezte egy negyven évvel ezelőtt elutasított rövidfilmjét, az Utolsó vacsorát, amely Leonardo lenyűgöző freskójának állít emléket. Most a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
A Nemzet Művésze lett, és beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a legnagyobb elismerés. Az Oscar-díj után is van feljebb?
Ötven évvel ezelőtt léptem be először a Pannónia Filmstúdió kapuján. Szinte hihetetlen, olykor egészen megrémülök ettől a számtól. 72 éves vagyok, de egyáltalán nem érzem magam ennyinek. Amikor megkaptam az Oscar-díjat, úgy hittem, az a szakma csúcsa, onnan nincs feljebb. Aztán mégis felülírta a Kossuth-díj, majd most ez a Nemzet Művésze, amely valóban a nemzet szeretetét fejezi ki egy alkotói pálya elismeréseként. Ez a gondolat is rémítő, hogy akkor most vége?! A Pannóniában készítettem 1980-ban A légy című filmemet, és most nemrég ugyanitt fejeztem be az Utolsó vacsorát.

the_last_supper

Ez egy negyven éve dédelgetett filmterve volt.
Igen, és hála Istennek, hogy akkor nem valósulhatott meg! Annyit fejlődtek a technikai lehetőségek, hogy míg negyven éve ebből egy gyenge filmet tudtam volna forgatni, ma kompromisszumok nélkül valósíthattam meg az elképzeléseimet.

Mivel utasították el negyven évvel ezelőtt?
Számos ok felmerült, a mai napig őrzöm az akkor kapott lektori véleményeket. Ezek közt szerepelt indokként a vallási téma problematikus volta, ám az már önmagában megbotránkoztatott néhányakat, hogy hozzá merek nyúlni egy Leonardo-alkotáshoz, a freskó animálása művészetgyalázás, ilyen és ehhez hasonló recenziók érkeztek.

Miként jutott eszébe a freskó animálása?
Az utolsó vacsora Leonardo lenyűgöző képe, amely azonban rendkívül rossz állapotban van. Akkortájt a művész új technikákkal, festékekkel kísérletezett, és ezek nem időtállóak, ma úgy tűnik: a restaurátorok is legfeljebb lassítani tudják a kép elenyészését, ám megállítani nem. Jó ideje csak előzetes bejelentkezés után látogatható a terem, több hónappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni. Mi kétszer is megnéztük a feleségemmel.

Bár a filmen is látszik, hogy a kép rossz állapotban van, javítottak a valós helyzeten?
Muszáj volt, egészen drámai az eredeti mű állapota.

20110311123439_Rofusz_Ferenc
 
Az Utolsó vacsora az animációt kombinálja az élőszereplős filmmel. Miért döntött úgy, hogy kilép az animációból?
Mert úgy éreztem, fel kell oldani a feszültséget, hogy a néző számára is könnyebben befogadható legyen. Az első animált részben lényegében az utolsó vacsorán elhangzó Jézus-monológ kapott helyet, s az árulásról szóló drámai kinyilatkoztatás előtt lép be a terembe az éjjeliőr – akit Rudolf Péter játszik – és szűrődik be közben egy futballmérkőzés háttérzaja, így viszont sokkal súlyosabbak lettek az ezután elhangzó szavak. Óriási munka volt, de a karomon felállt a szőr, amikor bemehettem újra a Pannónia Filmstúdió nagykeverőjébe, s ott egy huszonöt fős zenekarral rögzíthettük Pacsay Attila a filmhez komponált zenéjét.

De ez Önön is múlt, hogy nem lépett be a Pannóniába, hiszen több mint tíz évig Kanadában élt, dolgozott.
Én – az amerikai felkérések dacára – már akkor elhatároztam, hogy az itt megálmodott egyedi filmterveimet csakis itthon fogom megvalósítani. Fantasztikusan tehetséges kollégáim vannak itt, és ez igazi csapatmunka volt, mindannyian hihetetlen odaadással dolgoztak a filmen. Három éven át hatan készítettük a grafikai részét, több munkatársam a főállása mellett éjjel, hétvégén, amikor ideje engedte. Kiváló csapat jött össze, s vannak további terveink is, csak bírjam erővel!

Egy újabb film?
Egy sorozatban gondolkodunk. Leonardo írt 27 mesét, amelyekre egy orvos barátom hívta fel a figyelmemet, és az ebből megjelent kötet illusztrációján már dolgoztam korábban. Ezúttal Leonardo stílusában, a grafikai elemei felhasználásával szeretném animálni ezeket a rövid történeteteket.

OOaHpq3A
Rófusz Ferenc átveszi a Nemzet Művésze díjat a november 5-ei átadón.
Fotó: Balogh Gyula

Miért érdemes egészen Leonardóig visszanyúlni egy-egy film vizuális világában?
Nekem az a tervem ezzel, hogy valami maradandót hagyjunk hátra, húzzunk egy rovátkát a földbe, s emléket állítsunk a reneszánsz mesternek; hiszen gondoljon csak bele, ki más érdemelné meg, ha nem Az utolsó vacsora és a Mona Lisa alkotója?! Én szívesen megmozgatnék egy Bosch-képet is, vagy egy Csontváryt, ennek megvalósítása – miután a technológiát az elmúlt években tökélyre fejlesztettük – csak pénz kérdése.

Mikor mutatják be az Utolsó vacsorát?
Szeretnénk, ha jövőre valamelyik fesztiválon debütálna, az A-kategóriás filmfesztiválokon pedig kikötés, hogy addig nem vetíthetik. Tehát utána mehet majd a magyar televízióban. De örülnék, ha a milanói múzeumban is levetítenék, hiszen sokat hozzáadhatna az élményhez. Mint mondtam, kétszer jártunk ott, s azt tapasztaltuk, hogy a 15 perces zsilipes beengedés után az európai csoport csendben csodálta a képet, ám a következő látogatás alkalmával egy amerikai turistahad közepébe kerültünk, és a zajos társaságban jóformán élvezhetetlen volt a dolog. Meggyőződésem, hogy ha ott mód lenne megnézni előtte ezt a tízperces filmet, akkor jobban értenék, miről van szó.

 
Az interjút készítette: SzSG

További részletek a filmről ITT.

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma