2018.11.06

Ötven évvel ezelőtt rajzolóként kezdte a Pannónia Filmstúdióban, bő tíz évvel később pedig már Oscar-díjas rendező volt. Rófusz Ferenc, bár évtizedekig élt és dolgozott külföldön, mindig abban reménykedett, hogy Magyarországon valósíthatja meg az itt megálmodott filmterveit. Nemrég befejezte egy negyven évvel ezelőtt elutasított rövidfilmjét, az Utolsó vacsorát, amely Leonardo lenyűgöző freskójának állít emléket. Most a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
A Nemzet Művésze lett, és beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a legnagyobb elismerés. Az Oscar-díj után is van feljebb?
Ötven évvel ezelőtt léptem be először a Pannónia Filmstúdió kapuján. Szinte hihetetlen, olykor egészen megrémülök ettől a számtól. 72 éves vagyok, de egyáltalán nem érzem magam ennyinek. Amikor megkaptam az Oscar-díjat, úgy hittem, az a szakma csúcsa, onnan nincs feljebb. Aztán mégis felülírta a Kossuth-díj, majd most ez a Nemzet Művésze, amely valóban a nemzet szeretetét fejezi ki egy alkotói pálya elismeréseként. Ez a gondolat is rémítő, hogy akkor most vége?! A Pannóniában készítettem 1980-ban A légy című filmemet, és most nemrég ugyanitt fejeztem be az Utolsó vacsorát.

the_last_supper

Ez egy negyven éve dédelgetett filmterve volt.
Igen, és hála Istennek, hogy akkor nem valósulhatott meg! Annyit fejlődtek a technikai lehetőségek, hogy míg negyven éve ebből egy gyenge filmet tudtam volna forgatni, ma kompromisszumok nélkül valósíthattam meg az elképzeléseimet.

Mivel utasították el negyven évvel ezelőtt?
Számos ok felmerült, a mai napig őrzöm az akkor kapott lektori véleményeket. Ezek közt szerepelt indokként a vallási téma problematikus volta, ám az már önmagában megbotránkoztatott néhányakat, hogy hozzá merek nyúlni egy Leonardo-alkotáshoz, a freskó animálása művészetgyalázás, ilyen és ehhez hasonló recenziók érkeztek.

Miként jutott eszébe a freskó animálása?
Az utolsó vacsora Leonardo lenyűgöző képe, amely azonban rendkívül rossz állapotban van. Akkortájt a művész új technikákkal, festékekkel kísérletezett, és ezek nem időtállóak, ma úgy tűnik: a restaurátorok is legfeljebb lassítani tudják a kép elenyészését, ám megállítani nem. Jó ideje csak előzetes bejelentkezés után látogatható a terem, több hónappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni. Mi kétszer is megnéztük a feleségemmel.

Bár a filmen is látszik, hogy a kép rossz állapotban van, javítottak a valós helyzeten?
Muszáj volt, egészen drámai az eredeti mű állapota.

20110311123439_Rofusz_Ferenc
 
Az Utolsó vacsora az animációt kombinálja az élőszereplős filmmel. Miért döntött úgy, hogy kilép az animációból?
Mert úgy éreztem, fel kell oldani a feszültséget, hogy a néző számára is könnyebben befogadható legyen. Az első animált részben lényegében az utolsó vacsorán elhangzó Jézus-monológ kapott helyet, s az árulásról szóló drámai kinyilatkoztatás előtt lép be a terembe az éjjeliőr – akit Rudolf Péter játszik – és szűrődik be közben egy futballmérkőzés háttérzaja, így viszont sokkal súlyosabbak lettek az ezután elhangzó szavak. Óriási munka volt, de a karomon felállt a szőr, amikor bemehettem újra a Pannónia Filmstúdió nagykeverőjébe, s ott egy huszonöt fős zenekarral rögzíthettük Pacsay Attila a filmhez komponált zenéjét.

De ez Önön is múlt, hogy nem lépett be a Pannóniába, hiszen több mint tíz évig Kanadában élt, dolgozott.
Én – az amerikai felkérések dacára – már akkor elhatároztam, hogy az itt megálmodott egyedi filmterveimet csakis itthon fogom megvalósítani. Fantasztikusan tehetséges kollégáim vannak itt, és ez igazi csapatmunka volt, mindannyian hihetetlen odaadással dolgoztak a filmen. Három éven át hatan készítettük a grafikai részét, több munkatársam a főállása mellett éjjel, hétvégén, amikor ideje engedte. Kiváló csapat jött össze, s vannak további terveink is, csak bírjam erővel!

Egy újabb film?
Egy sorozatban gondolkodunk. Leonardo írt 27 mesét, amelyekre egy orvos barátom hívta fel a figyelmemet, és az ebből megjelent kötet illusztrációján már dolgoztam korábban. Ezúttal Leonardo stílusában, a grafikai elemei felhasználásával szeretném animálni ezeket a rövid történeteteket.

OOaHpq3A
Rófusz Ferenc átveszi a Nemzet Művésze díjat a november 5-ei átadón.
Fotó: Balogh Gyula

Miért érdemes egészen Leonardóig visszanyúlni egy-egy film vizuális világában?
Nekem az a tervem ezzel, hogy valami maradandót hagyjunk hátra, húzzunk egy rovátkát a földbe, s emléket állítsunk a reneszánsz mesternek; hiszen gondoljon csak bele, ki más érdemelné meg, ha nem Az utolsó vacsora és a Mona Lisa alkotója?! Én szívesen megmozgatnék egy Bosch-képet is, vagy egy Csontváryt, ennek megvalósítása – miután a technológiát az elmúlt években tökélyre fejlesztettük – csak pénz kérdése.

Mikor mutatják be az Utolsó vacsorát?
Szeretnénk, ha jövőre valamelyik fesztiválon debütálna, az A-kategóriás filmfesztiválokon pedig kikötés, hogy addig nem vetíthetik. Tehát utána mehet majd a magyar televízióban. De örülnék, ha a milanói múzeumban is levetítenék, hiszen sokat hozzáadhatna az élményhez. Mint mondtam, kétszer jártunk ott, s azt tapasztaltuk, hogy a 15 perces zsilipes beengedés után az európai csoport csendben csodálta a képet, ám a következő látogatás alkalmával egy amerikai turistahad közepébe kerültünk, és a zajos társaságban jóformán élvezhetetlen volt a dolog. Meggyőződésem, hogy ha ott mód lenne megnézni előtte ezt a tízperces filmet, akkor jobban értenék, miről van szó.

 
Az interjút készítette: SzSG

További részletek a filmről ITT.

kassa-marai-sandor-szobra-2

2019.01.17

Január 22-én, a magyar kultúra napján Márai Sándor Emlékkiállítás nyílik Kassán. A tárlat a Grosschmid család egykori lakásában, a Mészáros utcai ház első emeletén kap helyet, ahol az író fiatalkorát töltötte.

Coraline_1

2019.01.17

Neil Gaiman angol fantasy író Coraline című, számos díjat elnyert könyve elevenedik meg január 17-én a Budapesti Bábszínház legújabb bemutatóján. Az előadás egy 12 éves lány kalandos utazását mutatja meg a valóságban és annak tülkörképében, Ascher Tamás rendezésében.

Szonyi_Istvan
2019.01.17

125 évvel ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója, a plein-air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője. Alkotásainak változatossága, dinamikája, sablonoktól mentes természetessége tette művészetét újszerűvé, ugyanakkor klasszikussá.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

obudai-danubia-zenekar

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma