2018.11.06

Ötven évvel ezelőtt rajzolóként kezdte a Pannónia Filmstúdióban, bő tíz évvel később pedig már Oscar-díjas rendező volt. Rófusz Ferenc, bár évtizedekig élt és dolgozott külföldön, mindig abban reménykedett, hogy Magyarországon valósíthatja meg az itt megálmodott filmterveit. Nemrég befejezte egy negyven évvel ezelőtt elutasított rövidfilmjét, az Utolsó vacsorát, amely Leonardo lenyűgöző freskójának állít emléket. Most a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.
A Nemzet Művésze lett, és beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a legnagyobb elismerés. Az Oscar-díj után is van feljebb?
Ötven évvel ezelőtt léptem be először a Pannónia Filmstúdió kapuján. Szinte hihetetlen, olykor egészen megrémülök ettől a számtól. 72 éves vagyok, de egyáltalán nem érzem magam ennyinek. Amikor megkaptam az Oscar-díjat, úgy hittem, az a szakma csúcsa, onnan nincs feljebb. Aztán mégis felülírta a Kossuth-díj, majd most ez a Nemzet Művésze, amely valóban a nemzet szeretetét fejezi ki egy alkotói pálya elismeréseként. Ez a gondolat is rémítő, hogy akkor most vége?! A Pannóniában készítettem 1980-ban A légy című filmemet, és most nemrég ugyanitt fejeztem be az Utolsó vacsorát.

the_last_supper

Ez egy negyven éve dédelgetett filmterve volt.
Igen, és hála Istennek, hogy akkor nem valósulhatott meg! Annyit fejlődtek a technikai lehetőségek, hogy míg negyven éve ebből egy gyenge filmet tudtam volna forgatni, ma kompromisszumok nélkül valósíthattam meg az elképzeléseimet.

Mivel utasították el negyven évvel ezelőtt?
Számos ok felmerült, a mai napig őrzöm az akkor kapott lektori véleményeket. Ezek közt szerepelt indokként a vallási téma problematikus volta, ám az már önmagában megbotránkoztatott néhányakat, hogy hozzá merek nyúlni egy Leonardo-alkotáshoz, a freskó animálása művészetgyalázás, ilyen és ehhez hasonló recenziók érkeztek.

Miként jutott eszébe a freskó animálása?
Az utolsó vacsora Leonardo lenyűgöző képe, amely azonban rendkívül rossz állapotban van. Akkortájt a művész új technikákkal, festékekkel kísérletezett, és ezek nem időtállóak, ma úgy tűnik: a restaurátorok is legfeljebb lassítani tudják a kép elenyészését, ám megállítani nem. Jó ideje csak előzetes bejelentkezés után látogatható a terem, több hónappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni. Mi kétszer is megnéztük a feleségemmel.

Bár a filmen is látszik, hogy a kép rossz állapotban van, javítottak a valós helyzeten?
Muszáj volt, egészen drámai az eredeti mű állapota.

20110311123439_Rofusz_Ferenc
 
Az Utolsó vacsora az animációt kombinálja az élőszereplős filmmel. Miért döntött úgy, hogy kilép az animációból?
Mert úgy éreztem, fel kell oldani a feszültséget, hogy a néző számára is könnyebben befogadható legyen. Az első animált részben lényegében az utolsó vacsorán elhangzó Jézus-monológ kapott helyet, s az árulásról szóló drámai kinyilatkoztatás előtt lép be a terembe az éjjeliőr – akit Rudolf Péter játszik – és szűrődik be közben egy futballmérkőzés háttérzaja, így viszont sokkal súlyosabbak lettek az ezután elhangzó szavak. Óriási munka volt, de a karomon felállt a szőr, amikor bemehettem újra a Pannónia Filmstúdió nagykeverőjébe, s ott egy huszonöt fős zenekarral rögzíthettük Pacsay Attila a filmhez komponált zenéjét.

De ez Önön is múlt, hogy nem lépett be a Pannóniába, hiszen több mint tíz évig Kanadában élt, dolgozott.
Én – az amerikai felkérések dacára – már akkor elhatároztam, hogy az itt megálmodott egyedi filmterveimet csakis itthon fogom megvalósítani. Fantasztikusan tehetséges kollégáim vannak itt, és ez igazi csapatmunka volt, mindannyian hihetetlen odaadással dolgoztak a filmen. Három éven át hatan készítettük a grafikai részét, több munkatársam a főállása mellett éjjel, hétvégén, amikor ideje engedte. Kiváló csapat jött össze, s vannak további terveink is, csak bírjam erővel!

Egy újabb film?
Egy sorozatban gondolkodunk. Leonardo írt 27 mesét, amelyekre egy orvos barátom hívta fel a figyelmemet, és az ebből megjelent kötet illusztrációján már dolgoztam korábban. Ezúttal Leonardo stílusában, a grafikai elemei felhasználásával szeretném animálni ezeket a rövid történeteteket.

OOaHpq3A
Rófusz Ferenc átveszi a Nemzet Művésze díjat a november 5-ei átadón.
Fotó: Balogh Gyula

Miért érdemes egészen Leonardóig visszanyúlni egy-egy film vizuális világában?
Nekem az a tervem ezzel, hogy valami maradandót hagyjunk hátra, húzzunk egy rovátkát a földbe, s emléket állítsunk a reneszánsz mesternek; hiszen gondoljon csak bele, ki más érdemelné meg, ha nem Az utolsó vacsora és a Mona Lisa alkotója?! Én szívesen megmozgatnék egy Bosch-képet is, vagy egy Csontváryt, ennek megvalósítása – miután a technológiát az elmúlt években tökélyre fejlesztettük – csak pénz kérdése.

Mikor mutatják be az Utolsó vacsorát?
Szeretnénk, ha jövőre valamelyik fesztiválon debütálna, az A-kategóriás filmfesztiválokon pedig kikötés, hogy addig nem vetíthetik. Tehát utána mehet majd a magyar televízióban. De örülnék, ha a milanói múzeumban is levetítenék, hiszen sokat hozzáadhatna az élményhez. Mint mondtam, kétszer jártunk ott, s azt tapasztaltuk, hogy a 15 perces zsilipes beengedés után az európai csoport csendben csodálta a képet, ám a következő látogatás alkalmával egy amerikai turistahad közepébe kerültünk, és a zajos társaságban jóformán élvezhetetlen volt a dolog. Meggyőződésem, hogy ha ott mód lenne megnézni előtte ezt a tízperces filmet, akkor jobban értenék, miről van szó.

 
Az interjút készítette: SzSG

További részletek a filmről ITT.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

anna-margit-remulet-980-483-900x444

2018.11.19

20. századi magyar női képzőművészek munkáiból nyílik Mint liliom a tövisek közt címmel időszaki kiállítás a Bibliamúzeumban. Az intézmény főleg a vidéki múzeumok gyűjteményeiből válogatva mutat be olyan alkotásokat, amelyek nem, vagy csak ritkán voltak láthatóak fővárosi kiállítóhelyeken.

Bartos_Erika

2018.11.19

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Bartos Erika író, illusztrátor kapta az idei Janikovszky Éva-díjat, amelyet ma vett át a Hatszín Teátrumban. Az elismerést az íróról elnevezett irodalmi alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy a felnőtt és a felnövekvő nemzedék együttélésének helyzeteit, történéseit életszerűen, hitelesen és humánusan bemutató műalkotások létrehozóit díjazza.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma