2019.04.30

1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezte A táncz-ot. A mozgóképes illusztráció Pekár Gyula ismeretterjesztő előadásához készült, és az Uránia Színház tetőteraszán, valamint a műjégpályán forgatták. A film kópiái sajnos elvesztek, de a képeiből a korabeli újságokban megjelent fotók és képeslapok alapján elképzelhetjük, milyen is lehetett az első, tudatosan rendezett magyar filmalkotás képi világa.

atancz
A táncz
Fotó forrása: Filmarchívum

Bár a film születését a Lumière testvérek 1895 decemberi, első párizsi vetítéséhez kötik, alig pár évvel később Magyarországon is hódítani kezdett a mozgókép. Eredetileg nem a szórakoztatás, csak az események megörökítése volt a felvételek készítésének célja, amelyeket aztán különleges attrakcióként mutattak be a közönségnek.

Az első magyar filmet 1896-ban, a millenniumi ünnepségek kezdetén készítette az első magyar hivatalos „mozgófényképész", Sziklai Zsigmond. Az építész kapta meg a legelső „fotográfiai mutatványos" engedélyt, alkotásait pedig Andrássy úti vetítőjében lehetett megnézni, azonban már pályája kezdetén botrányt kavart, mikor az egyik beállításban „levágta” I. Ferenc József fejét. A felvétel sajnos mára elveszett.


A_tancz
A táncz
Fotó forrása: Filmarchívum

Az öt évvel később forgatott A táncz ennél jóval tudatosabban, játékfilmes elemekkel kiegészülve készült. Nem csupán egyszerű „eseménydokumentálás" céljából született, hanem már komoly koncepciót követve, átgondolt felépítéssel és kiváló szereplőgárdával álmodták meg a készítők. Magyarország ezzel az első filmgyártó országok közé került, ahol megjelent a tudatos filmkészítés és a cselekményvezetés igénye. A tudatosságban a tudományosságnak is szerepe volt.

A_tancz_urania
Forrás: filmarchiv.hu


1900-ban az Uránia Tudományos Egyesület létrehozta az Uránia Magyar Tudományos Színházat, ahol mozgóképekkel illusztrált előadásokat tartották. Az Uránia Tudományos Egyesület célja az volt, hogy a friss találmány, a mozgókép segítségével és „a tudományok és a művészet népszerűsítése révén” emelni tudja „a hazai közművelődés színvonalát”. Az egyesület munkáját Zsitkovszky Béla fényképész, tervező, operatőr és rendező, későbbi filmesek mestere, az egyik első mozgóképes tanító segítette.


A színház alapítása után egy évvel Pekár Gyula író, újságíró, politikus elhatározta, hogy saját felvételekkel illusztrálja a tánc történetéről szóló előadását, ezért mozgóképeket rendelt Zsitkovszkytól, aki nagy ambícióval és hozzáértéssel kezdett munkához. Egy vetítőgépet kamerává alakított át, azzal készítette az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. Szereplői a kor kiemelkedő színészei, többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Hegedűs Gyula és az Operaház balerinái voltak.


Markus_R
Márkus Emília
Forrás: bajorgizi.hu


Magyarországon és az egész világon is ritkaságszámba ment ez a tudományos és művészi igényesség – az új „vásári mutatványossággal” nemigen „kompromittálták” magukat másutt jeles művészek, írók és tudományos szakemberek.


A táncz három hónapon keresztül forgott, és a csaknem félórányi anyagban 24 táncot elevenítettek fel történeti sorrendben. A megmaradt fényképek tanúsága alapján a kosztümök és a tánclépések autentikussága terén is mély tudományos kutatásokat végzett Pekár, hogy azok korhű módon jelenhessenek meg a felvételen.


A_tancz_plakatja
A táncz plakátja
Forrás: Filmarchívum


Huszonnégy 1-2 perces, úgynevezett kinematogrammot készített, a szalagok laborálása közben egy villanykörte azonban szétrobbant, lángba borítva ezzel az Uránia laboratóriumát és megsemmisítve minden addig elkészült munkát, a bemutató előtt alig egy hónappal. Az Uránia vezetősége ekkor felhívást intézett közönségéhez, hogy ne hagyják veszendőbe menni az első magyar film ügyét. A közadakozásnak és a közreműködők áldozatkészségének köszönhetően sikerült újra elkészíteni a felvételeket, és az előadást a tervezett időpontban, 1901. április 30-án megtarthatták.

A táncokat Cesare Smeraldi, az Operaház balettmestere tanította be. Az előadás zenéjét Kern Aurél állította össze, a színház zenekarát Neszmélyi Izsó karnagy vezényelte. A Pekár személyes felolvasásával együtt körülbelül kétórás előadás 136 alkalommal került színre az Urániában, majd vidékre és külföldre is eljutott.


Az első magyar mozgóképek azonban mégis örökre elvesztek, csak a film állófotói, néhány plakát és könyv alakban is megjelent prezentáció maradt fenn.

Forrás: Filmarchívum, origo.hu

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

noisebox

2019.05.21

Május 30-tól művészeti programok költöznek Buda egyik legnépszerűbb művésztanyájára, Bartók-negyedbe. Az érdeklődők ellátogathatnak többek között a Secret Mapping Experiment első önálló kiállítására, a Secret Spheres-re, valamint a Kiégő Izzók interaktív audiovizuális installációjára, a Noise Box-ra.

bodolay

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

A monumentális épületben a csecsemők etetésére szolgáló szobát júliusban adják át. Tavaly Kolkatában az anyák egy bevásárlóközpont előtt tüntettek, ahol egy alkalmazott azt mondta egy kismamának, hogy a vécén szoptassa meg a gyerekét. A Tádzs Mahalt évente akár nyolcmillióan is megtekintik. A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt mauzóleumot Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahal számára. Az asszony 1631-ben, fiatalon halt meg, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyet még nem látott a világ.

Fréderic Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A művész a budapesti lemezbemutató után, 2019 nyarán a New York-i Lincoln Centerben ad kamarakoncertet és szólóestet, valamint fellép és mesterkurzusokat tart a Classical Bridge Festival nemzetközi zenei fesztiválon.

Május 22-én, szerdán Lichter Péter és Máté Bori The Rub című experimentális filmjét vetítik a budapesti Három Hollóban. A Berlinalén debütált alkotás Shakespeare Hamletjének rendhagyó adaptációja, amely teljes egészében a dráma főhősének szemszögén keresztül meséli el a történetet. A képzőművészeti szintre emelkedett mozgóképek hatását Horváth Ádám Márton szuggesszív dallamai teszik teljessé, amelyek ezúttal egy improvizatív koncert keretében elevenednek meg.

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter.

Június 9-ig tekinthető meg a Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata az egyesület pinceműhelyében. Kiállít többek között: Almási M NHJH,KGT.MGertrúd, Krizbai Sándor, feLugossy László, drMáriás, ef Zámbó István. Bővebb információ itt olvasható.

Május 24. és 26. között huszonötödik alkalommal rendezik meg Szolnokon az Országos Néptáncfesztivált.

2295-szolnoki-orszagos-neptancfesztival

Természetfilm-vetítésekkel, szemléletformáló, családi és diák programokkal várják május utolsó hétvégéjén a természet- és környezetvédelmi filmnapok sorozatban résztvevő városok filmszínházai, művelődési házai, nemzeti parkjai az érdeklődőket.

A 2. Bánffy Music Day alkalmával ötórás klasszikus zenei maratont kínálnak a látogatóknak. A május 25-én 11 órakotr kezdődő eseményen a párhuzamosan zajló koncerteknek a kastély már helyreállított terei adnak helyet.

Május 22. és 26. között tartják Veszprémben a kortárs táncművészeti előadásokat bemutató Tánc Fesztiválját.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma