NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.04.30

1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezte A táncz-ot. A mozgóképes illusztráció Pekár Gyula ismeretterjesztő előadásához készült, és az Uránia Színház tetőteraszán, valamint a műjégpályán forgatták. A film kópiái sajnos elvesztek, de a képeiből a korabeli újságokban megjelent fotók és képeslapok alapján elképzelhetjük, milyen is lehetett az első, tudatosan rendezett magyar filmalkotás képi világa.

atancz
A táncz
Fotó forrása: Filmarchívum

Bár a film születését a Lumière testvérek 1895 decemberi, első párizsi vetítéséhez kötik, alig pár évvel később Magyarországon is hódítani kezdett a mozgókép. Eredetileg nem a szórakoztatás, csak az események megörökítése volt a felvételek készítésének célja, amelyeket aztán különleges attrakcióként mutattak be a közönségnek.

Az első magyar filmet 1896-ban, a millenniumi ünnepségek kezdetén készítette az első magyar hivatalos „mozgófényképész", Sziklai Zsigmond. Az építész kapta meg a legelső „fotográfiai mutatványos" engedélyt, alkotásait pedig Andrássy úti vetítőjében lehetett megnézni, azonban már pályája kezdetén botrányt kavart, mikor az egyik beállításban „levágta” I. Ferenc József fejét. A felvétel sajnos mára elveszett.


A_tancz
A táncz
Fotó forrása: Filmarchívum

Az öt évvel később forgatott A táncz ennél jóval tudatosabban, játékfilmes elemekkel kiegészülve készült. Nem csupán egyszerű „eseménydokumentálás" céljából született, hanem már komoly koncepciót követve, átgondolt felépítéssel és kiváló szereplőgárdával álmodták meg a készítők. Magyarország ezzel az első filmgyártó országok közé került, ahol megjelent a tudatos filmkészítés és a cselekményvezetés igénye. A tudatosságban a tudományosságnak is szerepe volt.

A_tancz_urania
Forrás: filmarchiv.hu


1900-ban az Uránia Tudományos Egyesület létrehozta az Uránia Magyar Tudományos Színházat, ahol mozgóképekkel illusztrált előadásokat tartották. Az Uránia Tudományos Egyesület célja az volt, hogy a friss találmány, a mozgókép segítségével és „a tudományok és a művészet népszerűsítése révén” emelni tudja „a hazai közművelődés színvonalát”. Az egyesület munkáját Zsitkovszky Béla fényképész, tervező, operatőr és rendező, későbbi filmesek mestere, az egyik első mozgóképes tanító segítette.


A színház alapítása után egy évvel Pekár Gyula író, újságíró, politikus elhatározta, hogy saját felvételekkel illusztrálja a tánc történetéről szóló előadását, ezért mozgóképeket rendelt Zsitkovszkytól, aki nagy ambícióval és hozzáértéssel kezdett munkához. Egy vetítőgépet kamerává alakított át, azzal készítette az első felvételeket az Uránia épületének tetőteraszán. Szereplői a kor kiemelkedő színészei, többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Hegedűs Gyula és az Operaház balerinái voltak.


Markus_R
Márkus Emília
Forrás: bajorgizi.hu


Magyarországon és az egész világon is ritkaságszámba ment ez a tudományos és művészi igényesség – az új „vásári mutatványossággal” nemigen „kompromittálták” magukat másutt jeles művészek, írók és tudományos szakemberek.


A táncz három hónapon keresztül forgott, és a csaknem félórányi anyagban 24 táncot elevenítettek fel történeti sorrendben. A megmaradt fényképek tanúsága alapján a kosztümök és a tánclépések autentikussága terén is mély tudományos kutatásokat végzett Pekár, hogy azok korhű módon jelenhessenek meg a felvételen.


A_tancz_plakatja
A táncz plakátja
Forrás: Filmarchívum


Huszonnégy 1-2 perces, úgynevezett kinematogrammot készített, a szalagok laborálása közben egy villanykörte azonban szétrobbant, lángba borítva ezzel az Uránia laboratóriumát és megsemmisítve minden addig elkészült munkát, a bemutató előtt alig egy hónappal. Az Uránia vezetősége ekkor felhívást intézett közönségéhez, hogy ne hagyják veszendőbe menni az első magyar film ügyét. A közadakozásnak és a közreműködők áldozatkészségének köszönhetően sikerült újra elkészíteni a felvételeket, és az előadást a tervezett időpontban, 1901. április 30-án megtarthatták.

A táncokat Cesare Smeraldi, az Operaház balettmestere tanította be. Az előadás zenéjét Kern Aurél állította össze, a színház zenekarát Neszmélyi Izsó karnagy vezényelte. A Pekár személyes felolvasásával együtt körülbelül kétórás előadás 136 alkalommal került színre az Urániában, majd vidékre és külföldre is eljutott.


Az első magyar mozgóképek azonban mégis örökre elvesztek, csak a film állófotói, néhány plakát és könyv alakban is megjelent prezentáció maradt fenn.

Forrás: Filmarchívum, origo.hu

unitarius_templom_1

2019.09.22

A budapesti belváros egyik legfurcsább építészeti meglepetése az unitárius székház a Nagy Ignác utcában. A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg a csemegebolt felett.

Monos

2019.09.21

Alejandro Landes brazil rendező Monos című háborús drámája kapta a legjobb filmnek járó Pressburger Imre-díjat szombaton a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó gáláján.

MNSZ_Luxemburg_grofja

2019.09.21

Szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját. Ebből az alkalomból ajánlunk néhányat az új színházi évad bemutatóiból, melyek között filmek és klasszikus nagyregények adaptációi, illetve zenés produkciók is szerepelnek.

Varázslények – Mesebeli küldetés címmel képzeletbeli kalandra hív a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombattól látogatható kiállítása. A játék során sosem látott tájakat barangolhatunk be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásunkat és érzékeinket. A múzeum közleménye szerint a több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvárában.

Függök ezen a zord élet-párkányon címmel tart szeptember 23.-án, hétfőn 18:00 órától Ady-estet a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas és kétszeres UNITER díjas Érdemes művész, az erdélyi színjátszás kiemelkedő tehetségű színművésze, a kolozsvári társulat tagja.

A Pozsonyi úti Református Templom altemplomának felújított színpadán szeptember 22-én 19 órától láthatja a közönség Pozsgai Zsolt múltidéző darabját. A Mátyás és Janus című dráma Magyarországon játszódik 1472-ben. Mátyás király régen látott hatalommá növeli az országot. És ekkor váratlanul kitör egy lázadás. Janus Pannonius, a király egyik legkedvesebb barátja és Vitéz János, aki Mátyás nevelője volt, szövetkezik ellene.

A beszélgetős, felolvasó színházzal is kiegészített sorozat a Nemzeti Galéria C épületében lesz. A szezon első estjét szeptember 24-én tartják. Az irodalmi est középpontjában az őszi, szüreti időszak és a bor áll.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország és Montenegró szeretné megerősíteni kulturális, oktatási, egészségügyi és tudományos kapcsolatait. A mostani út előzményeként néhány hónapja az illetékes montenegrói tárcavezetők Budapestre látogattak, ahol már vázolták az együttműködési lehetőségeket. Kásler Miklós áttörőnek nevezte a podgoricai megbeszéléseit. Aleksandar Bogdanovic művelődési miniszterrel abban állapodtak meg, hogy Magyarország aktívan részt vesz a montenegrói filmipar kialakításában, valamint hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az előadóművészet, a magaskultúra, a népzene, a néptánc, a fordítások és a művészcserék területén. Podgorica számít arra, hogy montenegrói-osztrák-magyar együttműködésben a közös történelmi építészeti emlékeket, kegyhelyeket, illetve az épített kulturális örökséget ápolni tudják, azaz a megóvást, a restaurálást és a fenntartási feladatokat a továbbiakban egymással összehangolnák az országok.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

tribali

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

Díjátadóval, nyílt próbákkal, színházi előadásokkal, kulisszajárásokkal ünneplik a színházak országszerte és a határon túl is a magyar dráma napját a hétvégén.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma